A rehabilitáció és a VMSZ

Emlékezetes, hogy 2011 decemberében a szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt, amelyben a VMSZ közreműködésével módosultak a kárpótlási törvény Budapest által is kifogásolt passzusai.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) már akkor is mondta, nem jó, ha a rehabilitáció (a kollektív bűnösség elvének eltörlése és a kollektív bűnösség második világháborút követően bevezetett elvének áldozatul esettek felmentése) kapcsolódik a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényhez. Nem volt ugyanis nehéz előre látni, mások is látták ezt a Vajdaságban, hogy a gyakorlatban a VMSZ által pártolt megoldás végeláthatatlan restitúciós eljárásokhoz vezethet. Másfél évvel a rehabilitációs és a restitúciós törvények elfogadása után megállapíthatjuk: vezet is.

Ezt a tényt, a minap a VMSZ parlamenti képviselője is elismerte. A legnagyobb baj az, hogy a szerb kormány nem ad közelebbi – a főleg az érintett magyarokra vonatkozó – adatokat a két törvény keveredéséből adódó un. bírósági rehabilitációs eljárások számáról és elhúzódásának okairól. Hogy leginkább magyarokról lehet szó, az abból is látszik, hogy Szabadkán a felsőbíróság előtt aránytalanul sok vagyon-visszaszármaztatással összefüggő rehabilitációs eljárás zajlik. Újvidéken viszont erre nincs is példa. A tendencia világos: húzódjon csak el az eljárás, valaki majd csak megunja. S az nem a szerb állam lesz.

Dicséretükre legyen mondva, Varga László a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője és társai most már kiköszörülnék a csorbát. Csakhogy a VMSZ versenypárti pozíciója, mondjuk ki, pártérdeke, nem enged meg semmilyen zajos fellépést.

A magyar érdek szempontjából, most a VMSZ most kemény reakciójára lenne szükség. Fel kellene tennie a lécet. Például úgy, hogy képviselői megfelelő politikai indoklással és felvezetéssel törvénymódosítást kezdeményeznének. De, nem ez történik. Varga egy TV interjúban elismerte, megkeresték ugyan a szerb illetékeseket, fogadókészség is van, de egyelőre nem indul törvénymódosítási eljárás.

– Az egyeztetési folyamat, mint ahogy más sem a koszovói kérdés miatt nem megy gyorsan – ismerte el Varga. Van-e valaki, aki nem tudja, hogy ebben az ütemben a változásra legfeljebb sohanapján kerülhet sor? Kivéve, ha Budapest most is felemeli a szavát. A probléma lényege: a versenypárt taktikázhat, de ha érdekvédelmet vállalt, már pedig a VMSZ ezt is hangoztatja, akkor a különben mindenkor kedvezőtlen körülmények között ki kell mondani mi a nemzeti közösség érdeke. Fel kell tenni a lécet. Ebben az esetben a politikai indoklással ellátott törvénymódosítási javaslat benyújtásával. Hiszen másfél év alatt bebizonyosodott: a vajdasági magyaroknak szemmel látható joghátrányt okozó törvény módosítása az egyetlen elvszerű megoldás. Egyelőre csak sopánkodni lehet.

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf., 114. szám, 2013. május 16.