Elmúlt napjainkat a reménykedés és az imádság,
majd a gyász töltötte be. Az internetes hozzászólásokat olvasva feleségemmel
együtt megdöbbentünk, hogy milyen sokan csak az öncélú hegymászót látták
Zsoltban, s nem értették őt, nem hallották meg igazi üzeneteit. Most közzétett,
2013. január 26-án zajlott beszélgetésünkkel szeretnék segíteni abban, hogy
minél többekhez eljuthassanak a magyar emberek számára átadni kívánt
gondolatai, felismerései, melyeket gyakran a hegyek csendjében, a világot a szó
valódi és képletes értelmében felülről látva munkált ki, s mondott el a maga
szerény, csendes módján. Természetesen nem kell Zsolttal mindenben mindenki
egyetértsen, hiszen ezt ő sosem várta el senkitől, de fogadják nyitott szívvel
üzeneteit!
Kőrösi Csoma Sándor
Kékesi Raymund: – Kőrösi Csoma Sándor miatt Csoma a
kisebbik gyermeked?
Erőss Zsolt: – Persze. Róla mindenki tanul, a magyarság, a
magyar kultúra része. Székely, polihisztor. Hogy az ember mentálisan így
kiteljesedjen, polihisztorrá válva eljusson Ázsiáig és a tibeti kultúra
kutatásáig, ez hatalmas teljesítmény. Ő az őshazát kereste, és eljutott
Dardzsilingig. Azon a vidéken valóban vannak nyomai a magyarságnak – én is
gyakran találkozom ilyenekkel. Kötődünk Kőrösi Csoma mentalitásához, székely
vagyok, és akarunk magasabbra menni és hegyre menni, még magasabbra menni, és a
Himalájába… Soha senkit nem ismertünk Csomának, mármint rajta és a fiunkon
kívül, de ez egy régi magyar keresztnév.
K.R.: – Milyen magyarságra utaló nyomokat találtál a
Kőrösi Csoma által kutatott vidéken?
E.Zs.:- A nepáli magor vagy magar törzs talán a
legérdekesebb e szempontból. Nekik van rovásírásuk, vannak kopjafáik, s a
rokonságunkról ma már valamilyen szintű kutatás is zajlik. Én jártam ezen a
vidéken, s átmentem magor földeken, de csak miután hazajöttem, tudtam meg, hogy
például kopjafás a temetkezésük. Láttam egy temetési menetet, de nem érdekelt
annyira, pedig ha ezeket már akkor tudom, mindenképp részt veszek a temetésen,
s jobban utánanéztem volna ennek. Érdekes, hogy így Ázsiából elindulva a
többféle velünk azonos vagy rokon törzs egyikéből hegyi törzs lett. Trópusi
területen laknak, de nagy hegyek alatt. Amúgy a magoroknak királysága volt, és
olyan birodalmuk, amely Nepál nagy részét uralta, de ez vagy 500 évvel ezelőtt
szétesett.
K.R.: – Úgy tudom, hogy a nepáli vezetőrétegben ma is
vannak szép számmal magor származásúak.
E.Zs.: – Vannak, de ez mára már mégis kis törzsnek
számít. Mivel azon a vidéken fellelhető a régebben hatalmas magor törzs, s ott
van Tibet, meg Nepál, Csoma azzal, hogy elkezdte a tibeti kultúrát
tanulmányozni, a legrégibb történelmünk forrásaihoz tudott eljutni. Vajon
mi mindent tudott volna feltárni, ahogy az szándékában is állt, ha a tibeti leírásokat,
kolostori kódexeket még jobban megismerhette volna? Mindenesetre jó úton járt. Darjeelingben,
Ladakban, és Szikimben egy tiltott kultúrával ismerkedett. Az akkori dalai
láma zártan tartotta ezt a kultúrát, és a láma alattvalói a kolostorokban a szerzetesek.
Ezeknek tiltva volt, hogy nyugati kultúrával ismerkedjenek, vagy tibeti
kultúrát adjanak át a nyugatiaknak, Csoma tehát tilosban működött. Akkoriban a
tiltás nem pénzbüntetéssel járt…
K.R.: – Ujgurokkal is találkoztál?
E.Zs.: – Pakisztánból, tehát a Karakorum hegységből a
Kundzseráb – hágón lehet átmenni az ujgur területekre, és ott jártunk, tehát a
határvidéken, meg a Pamir-vidéken, vagyis az ujgurokat csak körbemászkáltuk, de
hozzájuk még nem jutottam be. Vannak barátaim, akik végigbiciklizték ezt az
egész vidéket, tehát Pakisztánt, Ujguriát, Nepált és a tibeti területeket.
Mesélték, hogy érdekes kalandokat lehet átélni arrafelé.
„Nem lehet úgy hegyet mászni, hogy az ne érdekeljen,ami a hegy alatt van.”
K.R: - Téged ezek
szerint nem csak a hegyek vonzanak, hanem a környékbeli kultúrák is.
E.Zs.: - Persze,
hiszen nem lehet úgy hegyet mászni, hogy az ne érdekeljen, ami a hegy alatt
van. Ez nem csak Ázsiára érvényes.
K.R.: – Most indulsz például a Kilimandzsáróra. Mondtad,
hogy Afrika egy vidám hely.
E.Zs.: – Nagyon. Nekem Afrika azért egy példás terület,
mert ott eléggé szembeötlő az, hogy nem a gazdagság határozza meg az emberek
életét. Az, hogy mindenkinek autója legyen, meg nagy háza, meg tévéje, meg valamije,
teljesen elfogadott és elvárt Európában, míg náluk egyáltalán nem. Kevés
ruhával, anyagi javak szempontjából szűkösen élnek, szerény körülmények közt,
sokan szinte putrikban, mégis hihetetlenül boldogok tudnak lenni, és tudják
azt, hogy a közösséget jól megélni, együtt elmenni valahová és jó dolgokat
csinálni sokkal fontosabb az anyagi javak gyűjtésénél! Náluk fontos, hogy
hétvégén tánc legyen, buli legyen, vidámak legyenek! Szegényes, kemény életük
van, mégis nagyon boldogok és nagyon vidámak! Engem ez megerősített abban a
felismerésemben, hogy összességében az számít, hogy az ember tud-e boldog
lenni az életében vagy sem, és tök mindegy, hogy ezt mekkora vagyonnal teszi!
K.R.: – Ugyanezt Ázsiában is megtapasztaltad?
E.Zs.: – Ez ott is tetten érhető, de a feketékben van
benne a legjobban, ahogy a ritmus is. Ázsiában inkább a vallás a meghatározó.
Ott a hinduizmus, buddhizmus, no meg az erőszakos muszlim határozza meg, hogy
az emberek hogyan élik hétköznapjaikat. A hinduizmus világa a kasztrendszer és
pár olyan dolog ellenére, ami nem mondható korszerűnek, nagyon békés. Nem csak
az emberek között akar békességet, hanem az ember és a természet között is. Nem
nagyon volt ehhez hasonló mentális irányzat sehol másutt, s a mai világban
pont ez a szemlélet kellene elterjedjen, vagyis, hogy az ember együtt akarjon
élni környezetével,s tudja az egész környezetét értékelni, és ne csupán
kihasználja, elpusztítsa azt.
K.R.: – Hívő ember vagy?
E.Zs.: – Nem. Keresztény kultúrába születtem,
katolikusnak kereszteltek, fontosnak tartom, hogy mindez a kultúránk
része legyen, de nem gondolom azt, hogy néhány ezer évvel ezelőtt létrehozott
vallási rendszereknek kell a mai ember életét komolyan meghatározni.
K.R.: – Jézusról mit gondolsz?
E.Zs.: – Keleti ember volt, a keleti kultúrák által
meghatározott gondolkodással. A terület, ahol élt és tevékenykedett, keleti befolyásoltság alatt volt
mentális szempontból. Nagy istenkeresés határozta meg azt a korszakot. Amiket
ő hirdetett, abból mai szemmel azt látjuk, hogy az együttélésről, a békéről
beszélt, s elsősorban azt hangsúlyozta alaptörvényként, hogy szeresd
felebarátodat. Ha Mohamedet nézzük, az ő tanaiban a szent háború is
szerepel, ami ebből a szempontból nem mintha rosszabb lenne a keresztyénségnél,
hiszen a keresztyénség irtotta ki a legtöbb embert az általa hirdetett szent
háborúkban.
Mivel járom a világot, látom a különböző
kultúrájú emberekben a mentális különbségeket. Leginkább azzal nem
értek egyet, hogy ha van egy adott kultúra valahol, azt akár erőszakkal meg
kellene változtatni! Ha Afrikában létezik mondjuk egy animista
vallás, akkor nem értek azzal egyet, hogy azt fel kell váltani muszlimra
vagy keresztyénre! Nem értek egyet az erőszakos kulturális terjeszkedéssel!
Ha megteszik ezt erőszakosan a Fülöp – szigeteken vagy másutt, akkor is
ott teljes mértékben összegabalyodik az új hit a régi hitükkel, és egy új
rendszeren belül élik meg a régi hitüket!
Az ősi életmódok kulturális értékei az
emberiségnek, és ezeket tudni kell úgy hagyni! Legyen szó a pápua-újguineai
kannibálokról vagy az ausztrál őslakosokról, nekik megvan a saját
hitrendszerük, s nem kell ennek a helyére például a muszlim vallást berakni!
K.R.: – Ugyanezt teszi Amerika, amikor
beavatkozik az arab államok életébe, meg akarván változtatni társadalmi
rendszerüket akár háborúkkal is!
E.Zs.: – Valójában a nyersanyagokért megy itt a
küzdelem, s azt, hogy mi itt demokráciát exportálunk, az ugyanolyan,
mint amikor a spanyolok kereszténységet exportáltak Amerikába, s irtották az
őslakosságot, mégpedig nem másért, mint az aranyért. Amerikában ez tehát
régi hagyomány. Most sem arról szól mindez, hogy hitet vagy demokráciát
kellene exportálni például Irakba, hanem valami egészen másról! A világban
évezredek óta folyik egy háborúskodás, melynek mindig az a végső célja, hogy az
egyik félnek jobban menjen, mint a másiknak.
Kékesi Raymund
2013-05-26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése