Fatime napja.
Az arab Fatima változata, ami Mohamed legkisebb
lányának neve volt.
1972 – Környezetvédelmi világnap.
1783 – Joseph és Jacques Montgolfier bemutatták hőlégballonjukat, amelynek emelkedése elérte a 1500 lábat.
1826 – Londonban 39 éves korában meghalt Carl Maria von Weber német zeneszerző, a romantikus német opera megteremtője, akinek ismertebb művei: a „Bűvös vadász”, „Euryanthe”, „Oberon”.
1879 – Meghalt August Karl Krönig német fizikus.
1783 – Joseph és Jacques Montgolfier bemutatták hőlégballonjukat, amelynek emelkedése elérte a 1500 lábat.
1826 – Londonban 39 éves korában meghalt Carl Maria von Weber német zeneszerző, a romantikus német opera megteremtője, akinek ismertebb művei: a „Bűvös vadász”, „Euryanthe”, „Oberon”.
1879 – Meghalt August Karl Krönig német fizikus.
1898 – Megszületett Federico Garcia Lorca, spanyol
költő és drámaíró (Vérnász).
1900 – Budapesten megszületett Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1927 – Johnny Weissmüller két világcsúcsot állított be egy versenyen, az egyiket 100 yardos, a másikat 200 yardos gyorsúszásban.
1928 – Megszületett Tony Richardson Oscar-díjas angol rendező. Ismertebb filmjei: Tom Jones (1963) – Oscar-díj (1964) – Legjobb film, Oscar-díj (1964) – Legjobb rendező; Ned Kelly; A hosszútávfutó magányossága; A könnyűlovasság támadása; Egy csepp méz; The Hotel New Hampshire.
1942 – Budapesten megszületett Almási Éva Mari-díjas, Kossuth díjas, színművésznő, Örökös Tag a Halhatatlanok Társulatában. Filmjei: Boldog Születésnapot!; Katona József: Bánk bán; Charlie nénje; Peer Gynt; Sziget a szárazföldön.
1946 – Budapesten megszületett Aigner Szilárd meteorológus.
1900 – Budapesten megszületett Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1927 – Johnny Weissmüller két világcsúcsot állított be egy versenyen, az egyiket 100 yardos, a másikat 200 yardos gyorsúszásban.
1928 – Megszületett Tony Richardson Oscar-díjas angol rendező. Ismertebb filmjei: Tom Jones (1963) – Oscar-díj (1964) – Legjobb film, Oscar-díj (1964) – Legjobb rendező; Ned Kelly; A hosszútávfutó magányossága; A könnyűlovasság támadása; Egy csepp méz; The Hotel New Hampshire.
1942 – Budapesten megszületett Almási Éva Mari-díjas, Kossuth díjas, színművésznő, Örökös Tag a Halhatatlanok Társulatában. Filmjei: Boldog Születésnapot!; Katona József: Bánk bán; Charlie nénje; Peer Gynt; Sziget a szárazföldön.
1946 – Budapesten megszületett Aigner Szilárd meteorológus.
45 éve, 1968. június 5-én Los
Angelesben az elnökválasztási kampány idején meggyilkolták Robert Kennedyt, az
ugyancsak merénylet áldozatává lett John F. Kennedy elnök testvéröccsét, a
Demokrata Párt elnökjelöltjét.
Az 1925-ben született hetedik Kennedy-gyerek a
haditengerészetnél tett kitérőt követően a Harvard Egyetemen, majd a Virginiai
Egyetemen szerzett diplomát, és az újságírásba is belekóstolt. Fiatalon nősült,
házasságából 11 gyerek született, a legkisebb apja halála után.
Ügyvédként és ügyészként a kommunista tevékenység és a szervezett bűnözés elleni harc élharcosa lett. 1952-ben már bátyja, John szenátusi kampányát segítette, majd apja befolyásának köszönhetően szakértőként kapott helyet a Kennedy családdal baráti kapcsolatban lévő „vörösfaló” McCarthy-bizottságban.
Az ötvenes évek közepén a szervezett bűnözés és a szakszervezetek kapcsolatait vizsgáló McClellan-bizottság főtanácsadója lett, ő világított rá a fuvarozók szervezete és a maffia közötti kapcsolatra.
Igazságügyi miniszterként a maffia elleni küzdelemben nagy sikereket elkönyvelő bizottságot hozott létre. A polgárjogi harc élére állt, bár eleinte bizalmatlan volt Martin Luther Kinggel szemben, akinek állítólag még lehallgatását is elrendelte. Bár testvére meggyilkolása teljesen összetörte, még 10 hónapon át miniszter maradt Johnson elnök kormányában.
1964-ben New York állam szenátorává választották, 1968-ban ringbe szállt az elnökségért. A szegények és az elnyomottak bajnokaként hatalmas népszerűségnek örvendett, június 5-én megnyerte a sorsdöntőnek tartott kaliforniai előválasztást is. Ünnepi beszéde után az Ambassador Hotel konyháján át távozott, amikor a 24 éves, palesztin származású Sirhan Sirhan közelről lövéseket adott le rá. Bobby Kennedy még 26 órát élt a végzetes sebesülésekkel. Sirhant 1969. április 23-án halálra ítélték, amit 1972-ben életfogytiglani börtönbüntetéssé változtattak, részben ügyvédjének köszönhetően, aki mindent megtett azért, hogy az elkövetőt agymosott, távirányított zombinak tüntesse fel, aki mögött tulajdonképpen mások álltak.
A fegyenc 2011-ben tizenharmadszor kért kegyelmet, legközelebb három év múlva, hetvenegy esztendősen járulhat a kegyelmi bizottság elé. A gyilkosságot 2006-ban, Emilio Estevez vitte filmvászonra Bobby címmel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Ügyvédként és ügyészként a kommunista tevékenység és a szervezett bűnözés elleni harc élharcosa lett. 1952-ben már bátyja, John szenátusi kampányát segítette, majd apja befolyásának köszönhetően szakértőként kapott helyet a Kennedy családdal baráti kapcsolatban lévő „vörösfaló” McCarthy-bizottságban.
Az ötvenes évek közepén a szervezett bűnözés és a szakszervezetek kapcsolatait vizsgáló McClellan-bizottság főtanácsadója lett, ő világított rá a fuvarozók szervezete és a maffia közötti kapcsolatra.
Igazságügyi miniszterként a maffia elleni küzdelemben nagy sikereket elkönyvelő bizottságot hozott létre. A polgárjogi harc élére állt, bár eleinte bizalmatlan volt Martin Luther Kinggel szemben, akinek állítólag még lehallgatását is elrendelte. Bár testvére meggyilkolása teljesen összetörte, még 10 hónapon át miniszter maradt Johnson elnök kormányában.
1964-ben New York állam szenátorává választották, 1968-ban ringbe szállt az elnökségért. A szegények és az elnyomottak bajnokaként hatalmas népszerűségnek örvendett, június 5-én megnyerte a sorsdöntőnek tartott kaliforniai előválasztást is. Ünnepi beszéde után az Ambassador Hotel konyháján át távozott, amikor a 24 éves, palesztin származású Sirhan Sirhan közelről lövéseket adott le rá. Bobby Kennedy még 26 órát élt a végzetes sebesülésekkel. Sirhant 1969. április 23-án halálra ítélték, amit 1972-ben életfogytiglani börtönbüntetéssé változtattak, részben ügyvédjének köszönhetően, aki mindent megtett azért, hogy az elkövetőt agymosott, távirányított zombinak tüntesse fel, aki mögött tulajdonképpen mások álltak.
A fegyenc 2011-ben tizenharmadszor kért kegyelmet, legközelebb három év múlva, hetvenegy esztendősen járulhat a kegyelmi bizottság elé. A gyilkosságot 2006-ban, Emilio Estevez vitte filmvászonra Bobby címmel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
130 éve, 1883. június 5-én
elindult az első nemzetközi luxusvonat, az Orient Express.
A Párizs és Bécs között közlekedő gyorsvonatok a
kelet-európai vasúthálózat bővülésének köszönhetően az 1880-as évek elején -
Budapesten és a bánáti Orsován át - már Bukarestig is eljutottak. Georges
Nagelmackers belga bankár fejében fordult meg az a gondolat, hogy egy Európát
átszelő gyorsvonatot kellene útnak indítani, amely a mesés Kelet felé, egészen
Isztambulig repítené utasait. Az általa alapított Nemzetközi Vasúti Hálókocsi
Társaság amerikai mintára készült, forgóvázas kocsikat szerzett be, az étkező-
és hálókocsikat minden kényelmet kielégítő berendezéssel látta el. A pazar
kivitelezésű, favázas, faburkolatos kocsik oldalát az egyik fő részvényes, a
belga király oroszlános címere díszítette. Az I. világháborúig használt
fényűző vasúti kocsik egyike a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban látható.
Az 1882. évi sikeres Párizs-Bécs próbajárat után a luxusvonat egy év múlva Párizsból útnak indulhatott Isztambul felé, amit nagy hírverés előzött meg. A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani, ezért a kalandvágyó, gazdag utasok a 457 aranyfrank menetdíjra 20 százalék felárat is fizettek. A szerelvény öt kocsiból állt, a mozdonyt egy poggyászkocsi követte, majd két háló- és étkezőkocsi, amelyhez újabb poggyászkocsit kapcsoltak. Az expressz első öt évében a Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony, valamint Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalon haladt. Több mint két és félezer kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu), ahonnan az utasoknak hajón kellett átkelniük a Dunán a bulgáriai Ruszéba, majd újabb hétórás vonatozás után Várnából 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg Isztambulba. A 3186 km-es út 83 óráig és 30 percig (3 és fél napig) tartott, beleértve a hajóutat is, a szerelvény magyar szakaszon 689 km-t tett meg. Az Orient első útja nemcsak az átszállás miatt volt viszontagságos, olykor dunai árvíz, földcsuszamlás és hóakadály is késleltette menetidejét. Később, 1891-ben még rablók is rátámadtak a luxusvonatra, és csak váltságdíj fejében engedték szabadon az utasokat meg a személyzetet.
1884-re elkészült a Budapest–Zimony–Belgrád, majd 1888-ra a Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz, így már megszakítás nélkül, valóban közvetlenül lehetett eljutni az Orienttel Isztambulba. A menetidő 67 óra 35 percre rövidült, és az expressz ettől kezdve egészen az I. világháborúig fénykorát élte. Uralkodók, politikusok is megfordultak a dús pompával felszerelt kocsikban, mint például Ferdinánd bolgár fejedelem, Daniló montenegrói herceg, Ranai maharadzsa az összes feleségével. A luxusvonat Agatha Christie képzeletét is megragadta. Az írónő 1929-ben utazott az expresszel, és egy isztambuli szállodában vetette papírra a Gyilkosság az Orient Expresszen című detektívregényét, amely 1934-ben jelent meg, negyven év múlva, 1974-ben pedig Sidney Lumet amerikai rendező vitte filmre a történetet.
Az I. világháború után a járat elkerülte Budapestet. A Simplon Orienttel Párizsból Lausanne, Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett eljutni a török fővárosba. 1924-től 1939-ig közlekedett ismét eredeti útvonalán, a magyar fővároson keresztül. A II. világháború után már elvesztette luxusjellegét, másodosztályú kocsikkal is közlekedett, útvonala is egyre rövidült. A vonat 1977-ben haladt végig utoljára Párizs és Isztambul között, az 1990-es évek végére Bukarestig, majd csak Budapestig járt. 2001-től Párizs és Bécs között, 2007 óta csak Strasbourg és Bécs között szállít utasokat. Nosztalgiajárata, a Velence Simplon Orient időnként a Keleti pályaudvarra is befut. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az 1882. évi sikeres Párizs-Bécs próbajárat után a luxusvonat egy év múlva Párizsból útnak indulhatott Isztambul felé, amit nagy hírverés előzött meg. A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani, ezért a kalandvágyó, gazdag utasok a 457 aranyfrank menetdíjra 20 százalék felárat is fizettek. A szerelvény öt kocsiból állt, a mozdonyt egy poggyászkocsi követte, majd két háló- és étkezőkocsi, amelyhez újabb poggyászkocsit kapcsoltak. Az expressz első öt évében a Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony, valamint Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalon haladt. Több mint két és félezer kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu), ahonnan az utasoknak hajón kellett átkelniük a Dunán a bulgáriai Ruszéba, majd újabb hétórás vonatozás után Várnából 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg Isztambulba. A 3186 km-es út 83 óráig és 30 percig (3 és fél napig) tartott, beleértve a hajóutat is, a szerelvény magyar szakaszon 689 km-t tett meg. Az Orient első útja nemcsak az átszállás miatt volt viszontagságos, olykor dunai árvíz, földcsuszamlás és hóakadály is késleltette menetidejét. Később, 1891-ben még rablók is rátámadtak a luxusvonatra, és csak váltságdíj fejében engedték szabadon az utasokat meg a személyzetet.
1884-re elkészült a Budapest–Zimony–Belgrád, majd 1888-ra a Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz, így már megszakítás nélkül, valóban közvetlenül lehetett eljutni az Orienttel Isztambulba. A menetidő 67 óra 35 percre rövidült, és az expressz ettől kezdve egészen az I. világháborúig fénykorát élte. Uralkodók, politikusok is megfordultak a dús pompával felszerelt kocsikban, mint például Ferdinánd bolgár fejedelem, Daniló montenegrói herceg, Ranai maharadzsa az összes feleségével. A luxusvonat Agatha Christie képzeletét is megragadta. Az írónő 1929-ben utazott az expresszel, és egy isztambuli szállodában vetette papírra a Gyilkosság az Orient Expresszen című detektívregényét, amely 1934-ben jelent meg, negyven év múlva, 1974-ben pedig Sidney Lumet amerikai rendező vitte filmre a történetet.
Az I. világháború után a járat elkerülte Budapestet. A Simplon Orienttel Párizsból Lausanne, Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett eljutni a török fővárosba. 1924-től 1939-ig közlekedett ismét eredeti útvonalán, a magyar fővároson keresztül. A II. világháború után már elvesztette luxusjellegét, másodosztályú kocsikkal is közlekedett, útvonala is egyre rövidült. A vonat 1977-ben haladt végig utoljára Párizs és Isztambul között, az 1990-es évek végére Bukarestig, majd csak Budapestig járt. 2001-től Párizs és Bécs között, 2007 óta csak Strasbourg és Bécs között szállít utasokat. Nosztalgiajárata, a Velence Simplon Orient időnként a Keleti pályaudvarra is befut. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
540 éve, 1473. június 5-én jelent
meg Budán az első magyar nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum.
A Chronica Hungarorum (A magyarok
krónikája) tíz hónapos munka után, 1473. június 5-én (pünkösd vigíliáján)
került ki Hess András budai műhelyéből, a nyomda első terméke egyben az
első Magyarországon nyomtatott könyv volt. A Budai Krónika néven is
közismert latin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől
saját koráig. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első
nyomtatványként világi könyvet jelentessenek meg.
A Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig tárgyalja. Második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.
A krónikát Hess András budai műhelyében címlap nélkül nyomtatták, iniciáléit kézzel festették, a 70 oldalas nyomtatvány valószínűleg 200-240 példányban készült. A példányok gyorsan elkeltek, és számos kéziratos másolatot is készítettek róluk.
A világon tíz példánya maradt fenn, ebből kettő Magyarországon található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdaműhelyét. Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophón Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt. A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig tárgyalja. Második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.
A krónikát Hess András budai műhelyében címlap nélkül nyomtatták, iniciáléit kézzel festették, a 70 oldalas nyomtatvány valószínűleg 200-240 példányban készült. A példányok gyorsan elkeltek, és számos kéziratos másolatot is készítettek róluk.
A világon tíz példánya maradt fenn, ebből kettő Magyarországon található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdaműhelyét. Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophón Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt. A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése