Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő – az esemény levezető elnöke és fő szervezője – köszöntötte a megjelenteket, majd Dr. Gaudi Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő “kétperces” napirend előtti hozzászólásában azt fejtegette, hogy nem ünnepelni kell június 4-én, hanem emlékezni és emlékeztetni. Jogokat kell követelni, hogy üzenete legyen a nemzetközi szervezetek felé és nem utolsó sorban a magyar kormány felé is. Ki fogjuk harcolni az önrendelkezést az elcsatolt területeken élő honfitársaink részére. Egy ilyen nemzetgyilkossági kísérlet még ennyi idő elteltével sem nyerhet igazolást.
Dr. Zétényi Zsolt – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke – következett, aki a Magyaroszágtól elszakított országrészek magyar nemzeti közösségeinek és egyéneinek jogállásáról beszélt a 1920. és 2013. közötti időt áttekintve. Elmondta, hogy a trianoni megemlékezéseken visszatérő kérdés, hogy milyen veszteségek érték Magyarországot, de arról ritkábban esik szó, hogy milyen veszteségek érték azt a hárommillió embert, akiket Trianon elszakított tőlünk. Trianon jelenidejű tragédia, harmadik, negyeik nemzedék él a Kárpátmedencében és vívja a küzdelmeit.
Dr.Éva Mária Barki ügyvéd – Bécsből érkezett a konferenciára – Előadásának címe: A népek önrendelkezése Európában. Szenvedélyesen figyelmeztetett bennünket az önrendelkezés fontosságára. Hangsúlyozta, hogy ez nagyon kemény harcot jelent, amelyet természtesen nem fegyverrel kell megvívni, hanem aláírásgyűjtéssel és következetességgel. Trianon sebet be kell gyógyítani, de a gyógyításhoz kevés a fájdalomcsillapítás, valódi gyógykezelésre van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi önrendelkezés elérése. Az önrendelkezési jog a magyar népnek is jár, mint mindenmás népnek a világon.
Dr.Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – országgyűlési képviselő, Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezető előadása következett, aki az elszakított területen élő magyarok autonómia törekvéséről beszélt, különös tekintettel a Székelyföldre
.Fehér István tanár – Selye János Gimnázium – Révkomáromból sajnos személyesen nem volt jelen a konferencián, de videófilmen elküldte üzenetét. Témája: a szülőföldjén állampolgárságától megfosztott, emberi jogaiban sértett csallóközi őshonos magyar ember üzenete.
Dr. Nagy Tibor ügyvéd – Érsekújvárról érkezett a konferenciára és arról beszélt, hogy milyen Jogvédő küzdelem zajlik a felvidéki magyar közösség emberi jogaiért, önkényes állampolgári jogfosztások és a nyelvhasználat korlátozása ellen. Elmondta, hogy Érsekújváron negyvenezer ember él, de csak 22,5 % vallotta magát magyarnak. Ami még szomorúbb, hogy magyar anyanyelvűnek mindössze 17 % tekinti magát. Azzal a mondással zárta előadását, hogy “Ha nem tehetjük azt, amit akarunk, akkor akarjuk, amit tehetünk!”
Dr. Mgr. Bozóki Antal ügyvéd – Újvidékről videófilmen köszöntötte a konferenciát és beszélt a Bácska, Bánát, és a Szerémség magyar nemzeti közösségeinek kollektív és egyéni emberi jogairól. Ismertette a hallgatósággal, hogy nem szünnek a fizikai alapú incidensek, és a szerbek megkeserítik a magyar lakosság mindennapjait. Bozóki Antal könyvet írt: Jog a szülőföldhöz – Nemzeti alapú incidensek és jogsértések a Vajdaságban – címmel. (2012. évi kronológia szerepel a több, mint háromszáz oldalas könyvben) Idézet a könyvből: “Az etnikai arányok megváltoztatásának tilalma: Az Európa Tanács (ET) a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 16. cikkében az aláíró államok kötelezettséget vállaltak, hogy tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és azabadságjogokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.” A könyv hátoldalán Bálint István nyugalmazott újságíró sorait olvashatjuk: “Nincs szörnyűbb dolog annál, mint amikor egy nép nemérzi magát biztonságban saját szülőföldjén. A vajdasági magyarságnak viszont már évek óta ez a sors jutott. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak megverik, hanem meg is késelik, csak azért, mert magyarul beszélt nyilvános helyen”
Rácz Szabó László elnök MP. Szövetség – Zentáról érkezett, témája a demokrácia, jogállamiság, jogbiztonság. Előadását a közelmúltban elhunyt nagyszerű magyar: Rácz Sándor szavaival kezdte: Adjon az Isten jónapot! Elmondta, hogy a politikai pártok nem tudnak megegyezni autonómia kérdésben, és az anyaország nem támaszt elvárásokat az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében Szerbia felé. Sajnos csak egyetlen pártot kérdeznek meg, akik azt mondják, hogy ne tegyünk semmit…Így aztán továbbra is elérhetetlen álom marad az állami garancia a biztonságos élethez, diszkrimináció nélküli egyenlő bánásmód a Délvidéken. Megtudtuk, hogy Zentán húszezer magyar él, és a munkanélküliek aránya 30 %, míg az ott élő szerbek körében ez mindössze 3 %.
Az előre tervezett programon kívül megtisztelte a konferenciát a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója Dr. Gyeney Laura, aki az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A jövő jogász generáciájának kinevelésével foglalkozik az Intézet, ill. hatékony jogi védelmet nyújtanak a külhoni magyaroknak. Honlapjukról részletesen is tájékozhatunk tevékenységükről: www.kji.hu
Ugyancsak programon kívül kért szót Martényi Árpád a Rákóczi Szövetség elnöke, aki elmondta, hogy tizennyolcezer tagja van a szövetségnek és tizenkét éve működnek. Megkeresik a magyar családokat, hogy magyar óvodába és iskolába járassák a gyermekeiket. Ezt kell támogatni, mert ez a legfontosabb feladat! (Egyetértünk!)
Dr. Farkas-Kordonec Gabriella jogász – Beregszászról írásos anyagot küldött a konferenciára, tárgya: Jogsértések Kárpátalján, a magyar közösség emberi jogai. Megtudtuk, hogy Ukrajnában az állam deklarálja a diszkrimináció, rasszizmus elleni harcot, de ennek ellenére az utóbbi években az eddig nem jellemző nemzetek közötti konfliktusok egyre szélsőségesebb formát öltenek. Ez év március 15-én kárpátaljai lakosokat és magyar állampolgárokat ismeretlenek támadtak meg Ungváron, mert magyarul beszéltek szülőföldjükön. A “nyelvtörvény” életbe lépése óta érdemi változások nem igazán történtek a joggyakorlatban. A kárpátaljai magyarság a törvény által biztosított jogoknak csak töredékével él jelenleg. A magyar tannyelvű iskolák érettségizói továbbra sem kapnak kétnyelvű érettségi bizonyítványt. Fentiek alapján a kárpátaljai magyarságnak követelnie kell az államtól és a kormányzó többségi társadalomtól jogai betartását. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem az állam ajándékozza a jogokat, azokat csak törvénybe foglalja és biztosítja azok érvényesítését.
A konferencia tanulsága, hogy az önrendelkezési jog és érvényesítésének gondja világprobléma, amelyet minden nemzetnek létérdeke elérni. A trianoni diktátum 93. évfordulóján tehát határozzuk el, hogy mindent megteszünk hazánk önrendelkezésének megőrzéséért. Támogassuk és kövessük nemzeti jogvédőinket, akiknek köszönhetjük a mai konferenciát!
A jogvédők kiadványának bevezető sorai adjanak erőt mindannyiunknak: “Hát ne félj, ne szégyellj szeretni fiam! És aztán ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak Inkább légy “vad magyar”, mint “szelíd hazafi”. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra.” (Benedek Elek: Testamentum)
Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében K O N F E R E N C I A a trianoni diktátum 93. évfordulóján.
http://rekreator.hu/magyar-onrendelkezes-emberi-jogok-es-jogvedelem-a-karpat-medenceben-k-o-n-f-e-r-e-n-c-i-a-a-trianoni-diktatum-93-evfordulojan/
Írta: Lenhardt Ibolya
főszerkesztő www.rekreator.hu
2013. jún. 4. Hírek |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése