Annamária napja.
Az Anna és a Mária
összekapcsolása. Az Anna héber eredetű bibliai név. Jelentése: kegyelem,
könyörület. A Mária bibliai név. Eredeti héber formája Mirjam volt. Jelentése:
megfejthetetlen.
1818 – Semmelweiss nap.
1506 – Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516-1526), aki a mohácsi csatából menekülve esett el.
1506 – Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516-1526), aki a mohácsi csatából menekülve esett el.
1646 – Megszületett Gottfried Wilhelm Leibniz német
racionalista matematikus és filozófus.
1860 – Meghalt Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1883 – Malackán megszületett Friedrich István, aki 1919-ben, a fehérterror idején volt Magyarország miniszterelnöke.
1890 – Budapesten megszületett Miklós Béla, aki az 1944-ben Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke volt.
1910 – Megszületett Este Lauder magyar származású, amerikai cégvezető, aki 1946-ban vezette be az „Este Lauder” kozmetikai termékek első csoportját a kiskereskedelembe. 1982. óta a cég tanácsadó testületének elnöke.
1969 – Budapesten kalauz nélküli autóbuszokat és villamosokat állítottak forgalomba.
1974 – Buenos Airesben 78 éves korában meghalt Juan Domingo Perón argentín tábornok és politikus, aki 1946-tól 1955-ig és 1973-tól köztársasági elnök volt.
1977 – Megszületett Liv Tyler amerikai színésznő (Gyűrűk ura, Armageddon).
1860 – Meghalt Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1883 – Malackán megszületett Friedrich István, aki 1919-ben, a fehérterror idején volt Magyarország miniszterelnöke.
1890 – Budapesten megszületett Miklós Béla, aki az 1944-ben Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke volt.
1910 – Megszületett Este Lauder magyar származású, amerikai cégvezető, aki 1946-ban vezette be az „Este Lauder” kozmetikai termékek első csoportját a kiskereskedelembe. 1982. óta a cég tanácsadó testületének elnöke.
1969 – Budapesten kalauz nélküli autóbuszokat és villamosokat állítottak forgalomba.
1974 – Buenos Airesben 78 éves korában meghalt Juan Domingo Perón argentín tábornok és politikus, aki 1946-tól 1955-ig és 1973-tól köztársasági elnök volt.
1977 – Megszületett Liv Tyler amerikai színésznő (Gyűrűk ura, Armageddon).
165 éve,
1848. július 1-jén jelent meg először Kossuth Hírlapja.
Kossuth Hírlapjának a célja az volt, hogy az új, polgári-nemzeti Magyarország mellett a nemzet minél nagyobb részét sorakoztassa fel - ahogy Kossuth írta "politicám iránya... az igazság, népjog, nemzeti önállás, s nemzeti szabadságnak iránya".
A lap megindításának szándékát már májusban bejelentette Pest polgármesterének, és közzétette az előfizetési felhívást, a sajtótörvény által előírt kauciót (pénzbiztosítékot) június végén tette le. A lap főszerkesztőjének a középnemesi liberalizmust képviselő Bajza Józsefet kérte fel, aki lényegében a Pesti Hírlap szerkezetét vette át. A Kossuth Hírlapjának első száma 1848. július 1-jén jelent meg. Hétfő kivételével naponta, négy nagy ívrét oldalon volt olvasható, az utolsó 1848. december 31-i számig összesen 157 szám látott napvilágot, ötezer példányban. Előfizetési ára félévre helyben, kihordva, 8 forint, postán, vidékre, 10 forint volt. Tartalmával, sokoldalú hazai és külföldi hírszolgálatával a forradalom és szabadságharc valamennyi sajtóorgánuma közül a legelső helyet ez a lap foglalta el. Munkatársainak száma a vidéki levelezőkkel együtt 50-60 volt, maga Kossuth mintegy félszáz cikket jegyzett.
Az első hasáb élén a politikai állásfoglalást megfogalmazó vezércikkeket közölték. A címlap alján, vonallal elválasztva a Tárca rovat következett, ami hamarosan megszűnt. A továbbiakban a főbb rendeleteket ismertették a hivatalos Közlöny nyomán, ezt részletes országgyűlési tudósítások, majd a Fővárosi Újdonságok színes hírei, glosszái követték. Az újság részletes és tartalmas beszámolókat közölt a megyék, törvényhatóságok életéről, később - új rovatban - a hadszíntereken zajló eseményekről is. A lap fontos szerepet töltött be a Batthyány-kormány radikális befolyásolásában, s a szabadságharcra való felkészítés hatásos eszköze volt. Hatására jellemző, hogy az osztrákok hamisították is, így próbálván az olvasókat megtéveszteni. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
45 éve, 1968.
július 1-jén írták alá az atomsorompó-szerződést.
A letéteményes
országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió egyidejűleg
Washingtonban, Londonban és Moszkvában aláírták az atomfegyverek
elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződést, népszerű nevén
atomsorompó-szerződést.
Az atomhatalmak klubjába a hatvanas évek végén öt ország - az Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - tartozott, ami Alva Myrdal Nobel-békedíjas svéd békeaktivista elhíresült mondása szerint éppen öttel volt több, mint amennyire az emberiségnek szüksége lenne. Az atomfegyverek elterjedésének veszélye az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót is aggasztotta, ezért kezdtek tárgyalásba a hatvanas évek enyhülése idején a nukleáris fegyverek vagy a technológia továbbadásának megakadályozásáról.
Az ENSZ leszerelési bizottsága 1965 nyarán kapott megbízást az atomsorompó kidolgozására, a szerződés végleges szövegét a világszervezet Közgyűlése 1968. június 12-én hagyta jóvá. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló részleges nemzetközi szerződés - azért "részleges", mert minden fenntartás nélkül csak a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt tiltotta be a nukleáris robbantásokat, a földalatti atomkísérletekre azonban csupán akkor terjedt ki, ha azok az adott ország határán túl terjedő sugárszennyeződést okozhattak - megtiltotta továbbá az atomfegyverek átadását más, nukleáris fegyverrel nem rendelkező országoknak.
Nagy-Britannia még 1968-ban, az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1969 novemberében ratifikálta a szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba, további 47 állam részvételével. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, illetve nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. Ugyanakkor a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok arra kötelezték magukat, hogy nem állítanak elő, vagy senkitől sem fogadnak el ilyen típusú fegyvereket, továbbá nem törekszenek arra, hogy a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést megszerezzék.
A nukleáris képességű államok közül India, Pakisztán és Izrael nem csatlakozott a szerződéshez, Észak-Korea 1985-ben aláírta, de eddig egyedüliként 2003-ban kilépett. (A szerződés záradéka különös államérdek esetén megengedi az egyezményből való kilépést, a 189 aláíró közül azonban csak Észak-Korea hozta meg ezt a döntést.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az atomhatalmak klubjába a hatvanas évek végén öt ország - az Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - tartozott, ami Alva Myrdal Nobel-békedíjas svéd békeaktivista elhíresült mondása szerint éppen öttel volt több, mint amennyire az emberiségnek szüksége lenne. Az atomfegyverek elterjedésének veszélye az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót is aggasztotta, ezért kezdtek tárgyalásba a hatvanas évek enyhülése idején a nukleáris fegyverek vagy a technológia továbbadásának megakadályozásáról.
Az ENSZ leszerelési bizottsága 1965 nyarán kapott megbízást az atomsorompó kidolgozására, a szerződés végleges szövegét a világszervezet Közgyűlése 1968. június 12-én hagyta jóvá. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló részleges nemzetközi szerződés - azért "részleges", mert minden fenntartás nélkül csak a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt tiltotta be a nukleáris robbantásokat, a földalatti atomkísérletekre azonban csupán akkor terjedt ki, ha azok az adott ország határán túl terjedő sugárszennyeződést okozhattak - megtiltotta továbbá az atomfegyverek átadását más, nukleáris fegyverrel nem rendelkező országoknak.
Nagy-Britannia még 1968-ban, az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1969 novemberében ratifikálta a szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba, további 47 állam részvételével. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, illetve nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. Ugyanakkor a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok arra kötelezték magukat, hogy nem állítanak elő, vagy senkitől sem fogadnak el ilyen típusú fegyvereket, továbbá nem törekszenek arra, hogy a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést megszerezzék.
A nukleáris képességű államok közül India, Pakisztán és Izrael nem csatlakozott a szerződéshez, Észak-Korea 1985-ben aláírta, de eddig egyedüliként 2003-ban kilépett. (A szerződés záradéka különös államérdek esetén megengedi az egyezményből való kilépést, a 189 aláíró közül azonban csak Észak-Korea hozta meg ezt a döntést.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Július 1. –
Az egészségügyi dolgozók napja.
Semmelweis
Ignác orvos, az anyák megmentője születésnapján (1818. július 1.) tartják a magyar egészségügy
napját.
Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik: a boncolást is végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést a vizsgált vagy szülő nőknek. Megoldásként a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során nem talált meghallgatásra. Halála után sem figyelt fel elképzelésére az orvostudomány, csak évekkel később, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.
A napokban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát.
A Semmelweis-nap 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozóknak, e napon a nehéz körülmények között is példamutatóan helytálló, a betegekért nap, mint nap áldozatot hozó egészségügyi dolgozók teljesítményét kitüntetésekkel, oklevelekkel - egyebek közt Semmelweis-, Batthyány-Strattmann László-, Pro Sanitate díjjal ismerik el. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik: a boncolást is végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést a vizsgált vagy szülő nőknek. Megoldásként a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során nem talált meghallgatásra. Halála után sem figyelt fel elképzelésére az orvostudomány, csak évekkel később, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.
A napokban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát.
A Semmelweis-nap 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozóknak, e napon a nehéz körülmények között is példamutatóan helytálló, a betegekért nap, mint nap áldozatot hozó egészségügyi dolgozók teljesítményét kitüntetésekkel, oklevelekkel - egyebek közt Semmelweis-, Batthyány-Strattmann László-, Pro Sanitate díjjal ismerik el. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése