MILYEN IRÁNYBA?
Módosul a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény
– Szerbia Képviselőháza az év
végéig kellene, hogy elfogadja a nemzeti kisebbségek nemzeti tanács szóló
törvény módosításait – nyilatkozta még április 22-én Gordana Stamenić, a szerb
igazságügyi- és államigazgatási minisztérium államtitkára „a szerbiai nemzeti
kisebbségek helyzetének javításával foglalkozó intézmények és testületek
erősítéséről” tartott belgrádi értekezleten. Kiemelte, hogy a módosításokkal
növelik a nemzeti tanácsok illetékességét, és hogy az eddigi gyakorlat képezi
majd a 2009. évi törvény alapját.
Az értekezleten részt vevő
európai hivatalos személyek rámutattak, hogy – a nemzeti kisebbségek
helyzetének javítása érdekében – „szükséges nem csak az említet jogszabály, de
a tájékoztatási, az adatvédelmi és választási törvény módosítása is”.
– Szerbia jelentős
erőfeszítéseket tett a megkülönböztetés elleni küzdelembe és fejlesztette a
toleranciát, valamit az etnikai közössége közötti párbeszédet, de tanúi vagyunk
annak, hogy problémák vannak az egyes nemzeti tanácsok működésében, valamint a
nyugtalanságnak Sandžakban és Vajdaságban – mondta Luka Bianconi, az Európai
Unió szerbiai küldöttsége politikai szakosztályának vezetője1.
Hivatalnoki munkacsoport
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke legújabb jegyzetében2 arról ír, hogy
„megtartotta első ülését a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását
előkészítő munkacsoport”. Nikola Selaković igazságügyi miniszter „júniusban
hozott formális határozatot a tizennyolc tagú munkacsoport megalakításáról,
amelyben a különböző rangú kormányhivatalnokokon kívül, a szerbiai nemzeti
tanácsok képviseletében Marcsel Dragan (a román nemzeti tanács jegyzője) és
magam is helyet kaptam” – olvasható Korhecz jegyzetében.
Az
MNT elnöke szerint „a munkacsoport egyhangúan úgy döntött, hogy a módosítások a
választásokra, a külön választói névjegyzékre és a nemzeti tanácsok
megalakulására és nyilvántartására vonatkozó eljárást érintik majd”.
Hogy „az év végéig” sor kerül-e a
törvénymódosítás elfogadására az teljesen bizonytalan, mivel a
szerb kormány most a „kormányátalakítással” (illetve
önmagával) van elfoglalva és nincs ideje a kisebbségeket érintő gondokkal
foglalkozni, vagy nem is érdeklik azok.
A
munkacsoportot illetően nem először történik meg, hogy állami hivatalnok és nem
szakemberek készítik elő a törvénymódosítást. Hogy a civil szervezetek
bevonását/részvételét ne is említsük. Az is jellemző, hogy a törvénymódosítás a
nyilvánosság kizárásával történik. Mindez arra utal, hogy a kormánynak
szándékában se nincsen a törvény részletes módosítása, beleértve a nemzeti
tanácsok illetékességének bővítését is.
Ki kit (és mit) képvisel?
Négy vajdasági magyar párt (a Vajdasági
Magyar Demokrata Párt – VMDP, a Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közössége – VMDK, a Magyar Remény
Mozgalom – MRM és a Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint kilenc vajdasági
magyar civil szervezet 2012. szeptember 27-én – a vajdasági magyar
közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének érdekében – felhívással
fordult a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió
magyar képviselőihez. A felhívást utóbb 218 magánszemély is aláírta.
A felhívás (egyebek között) a következő követelést is tartalmazza:
– 2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti
autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló
törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely
szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná
döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és
hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi
választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes választói
névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe
venné a lakosság területi megoszlását.3
Korhecz Tamással, mint a munkacsoport tagjával
kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, mennyire érdekelt ő ennek a törvények a
lényegi módosításában, amelyről tudjuk, hogy „nem autonómia”, amikor részt vett
a kidolgozásában? Kit képvisel a munkacsoportban? Önmagát, a MNT, vagy a
Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), amely által a testület elnöki székébe
jutott?
A felhívást aláíró
pártokra és civil szervezetekre most az a feladat hárul, hogy az
Igazságügy minisztériumtól követeljék a megfogalmazott követelésnek a
módosításba való beépítését. Tekintetbe véve a koszovói szerbek autonómiájával
kapcsolatban létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezséget is.4
Szükség esetén pedig értesítsék a nemzetközi tényezőket. Annál is inkább, mivel
az idő sürget. Az új nemzeti tanács megválasztása ugyanis 2014 májusában
esedékes.
Újvidék, 2013. július 28.
Bozóki Antal
__________
1 Stamenić: Do kraja godine izmene zakona o savetima manjina [Stamenić: Az év végéig módosul a nemzeti tanácsokról szóló törvény]
http://www.blic.rs/Vesti/Drustvo/379013/Stamenic-Do-kraja-godine-izmene-zakona-o-savetima-manjina
2 Uborkaszezon nélküli nyár. http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/128/Uborkaszezon-nelkuli-nyar.html,
2013. július 27. [1:00] és Magyar Szó, 2013. július 27., 14. o.
3 http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése