Alkotmányellenes-e magyarul felvételizni?

A tartományi kormány és a képviselőház jogszabályügyi bizottsága szerint sem lehet leépíteni a szerzett jogokat

A Szerbiai Alkotmánybíróság kérésére tegnap (augusztus 22-én – B. A.) a Tartományi Képviselőház Jogszabályügyi Bizottsága is állást foglalt a tartományi tudományügyi és technológiai fejlesztési titkárság által adott válaszról, melyet az ellenzéki tartományi képviselők által benyújtott alkotmányossági vizsgálat kapcsán fogalmazott meg. Az ellenzéki képviselők egy csoportja szerint ugyanis alkotmányellenes a vajdasági parlament azon döntése, mely lehetővé teszi a leendő hallgatók számára, hogy anyanyelvükön, vagyis a kisebbségek nyelvein tegyenek felvételi vagy alkalmassági vizsgát a felsőoktatási intézményekben.

A titkárság válaszában hangsúlyozza, hogy éppen az alkotmány polgárok egyenjogúságáról, illetve a kisebbségek egyenlő jogairól szóló elve alapján született meg ez a döntés, mely az anyanyelven történő tanulás jogára épít. Elutasítják az ellenzéki képviselők azon aggályait is, melyek szerint a döntés beavatkozás az egyetem intézményének autonómiájába. Úgy vélik, alaptalanok azok a vádak is, melyek szerint a tartomány túllépte hatásköreit, amikor meghozta ezt a döntést.

A bizottság ülésén Vladimir Galić, a Szerb Haladó Párt képviselője, az alkotmányossági vizsgálat egyik kezdeményezője kifejtette, hogy bár semmi kifogása sincs a kisebbségek jogainak teljes érvényesítése ellen, a szerbiai alkotmányt és törvényeket tiszteletben kell tartani. Mint mondta, a tartomány nem szabhat kötelező érvényű normát az egyetemek számára, de ha már megtette ezt, akkor a szükséges pénzeszközökről, káderproblémákról is gondoskodnia kellett volna. Úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi anyanyelvű hallgatók számára nemcsak a felvételi jelenti a problémát, hanem az első vizsga is, így a nem szerb nyelven történő felvételizés egyáltalán nem jelent ideális megoldást. Kifogásolta a titkárság válaszában szereplő azon mondatot is, melyben „nem abszolút kötelező érvényű kötelezettségnek” nevezik a képviselőházi döntést (melynek teljesítése függ az adott intézmény személyi kapacitásaitól is). Azt mondta, egy döntés vagy deklaratív vagy kötelező érvényű, s nem állhat valahol a kettő között.

Vukašinović Éva kisebbségi kérdésekkel megbízott ombudsmanhelyettes támogatásáról biztosította a tartományi kormány állásfoglalását, s azt mondta: a szerzett jogokat nem lehet csonkítani, a kisebbségi nyelveken történő felvételizésnek pedig egyes karokon már évtizedes hagyománya van.

Lapunknak adott nyilatkozatában Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője, a bizottság tagja elmondta, hogy a megszerzett jogokat szerinte sem lehet megkérdőjelezni.

– Ha ez az ország, legalábbis szavakban, nagy léptekkel elindult az Európai Unió felé, akkor nem szabad gyakorlatban leépíteni mindazokat az európai értékeket, melyek az állam arculatát, imázsát tudják erősíteni. A felvételi vizsgák kérdésköre ebbe a kategóriába tartozik, nem tudom elfogadni az ellenzéki képviselők kifogásait – húzta alá Egeresi.

Magyar Szó, 2013. augusztus 23., 5.