Augusztus 1.

Boglárka napja.

Újabb keletű magyar név a boglárka virágnévből. Jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyős, zománcos, gomba alakú építmény, virágnév.
1292 – A Svájci államszövetség nemzeti ünnepe.
1774 – Joseph Priestly, angol lelkész, liberális politikai filozófus és fizikus felfedezte az oxigént.
1818 – Megszületett Maria Mitchell amerikai csillagász, pedagógus. Ő volt az első hivatásos női csillagász, 1847-ben felfedezett egy üstököst, valamint az első nőként az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.
1885 – Megszületett Hevesi György József, Nobel-díjas kémikus.
1885 – Budapesten megszületett Hevesy György József, magyar származású, Nobel-díjas kémikus, a hafnium felfedezője.
1919 – A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után Peidl Gyulát bízták meg az új kormány megalakításával, akinek miniszterelnöki tisztsége egy hétig tartott.
1941 – Megszűnt a Nyugat című irodalmi folyóirat.
1945 – Meghalt Csortos Gyula színész (Hyppolit, a lakáj; Meseautó)
1946 – Kibocsátották a forintot.
1992 – Az Anyatejes Táplálás Világnapja, más néven a Szoptatás Világnapja.

65 éve, 1948. augusztus 1-jén Budapesten átadták az újjáépített Margit hidat.
 

A IV. Béla leányának nevét viselő, időrendben második fővárosi átkelőhely létesítését az Országgyűlés a Lánchíd túlterheltsége miatt rendelte el 1870-ben. Az új hidat az egykori Lipót, ma Szent István körútban egyesült Nagy- és Kiskörút kiépítésének részeként fogadták el, hogy kapcsolatot teremtsenek Buda főútvonalával, a Margit körúttal.
A nemzetközi tervpályázat kiírása után Ernest Goüin francia mérnököt bízták meg a hatnyílásos, hétpilléres híd tervezésével, a kivitelezést is a francia Societé de Construction des Batignolles cég kapta meg. A híd pilléreit díszítő szobrokat Adolphe Thabard francia művész mintázta. A híd nevét Gyulai Pál javaslatára kapta. A hidat 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. (Arany János az átadás után írta Hídavatás című balladáját.)

A 607,12 méter hosszú, 16,84 méter széles híd 1872-1876 közt épült ötmillió forintos költséggel. 1879-től a közönséget lóvasút szállította át a hídon, ezt váltotta fel 1894-ben a villamosközlekedés. A Margitszigetre a középső pillérről levezető szárnyhíd építését 1899-1900-ban a MÁV Gépgyár végezte el. A híd első nagyobb felújítását 1935-37 között végezték el, a hat főtartó mellé további kettőt helyeztek, és a pilléreket is meghosszabbították déli irányban. A híd 22,30 méter széles lett, a pályát megemelték. A villamossíneket középre helyezték, és ekkor építették meg az aluljárókat is.
1944. november 4-én a németek által aláaknázott híd pesti oldala felrobbant, a napjainkig tisztázatlan katasztrófát vélhetően gondatlanság okozta. A szombati csúcsforgalom miatt a híd tele volt járművekkel, a több mint száz áldozat között volt Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnok is. A híd megmaradt budai részét a visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel, az Erzsébet híddal és a Lánchíddal egyidejűleg.
1945-ben a szovjet hadsereg cölöpös fahíddal oldotta meg a Margitszigettel való kapcsolatot a Sziget utca és a Lukács fürdő között. 1946-ban jégzajlás következtében a cölöphíd megsemmisült. Helyére egy négy méter széles, ideiglenes pontonhidat építettek, amelyet 1946. május 12-én fejeztek be. A "Manci" híd, ahogy a budapestiek nevezték, főként a gyalogosok részére épült, és a Margit híd újjáépüléséig, 1948 nyaráig hordozta a forgalmat.

A Margit híd újjáépítésére több elképzelés közül a Ganz gyár tervét fogadták el. Az újjáépített átkelő az eredetinél könnyebb, de azzal egyező megjelenésű acél ívhíd lett, nyolc helyett csak hat főtartóval, vasbeton pályalemezzel, és lebontották a vámházakat is. Az újjáépítést Széchy Károly, Sávos Károly, Ullrich Zoltán és Palotás László vezette, a Margit hidat 1947 őszén fél szélességben adták át, a teljes hídon 1948. augusztus 1-jén indult meg a forgalom.
Az új Margit híd első teljes felújítása 1975-78 között folyt, újabb, teljes rekonstrukciójára pedig 2009 augusztusa és 2011 decembere között került sor. Ekkor felújították az úttestet, a villamosvágányokat, kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, kiszélesítették a hidat, és megújult a szárnyhíd is. A kerékpárosok számára az északi járdán kerékpárút, a budai parti pillérben kerékpáros-alagút létesült. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum