Szeptember 29.

Mihály napja.

Héber eredetű bibliai név, a Mikaél magyar formája. Jelentése: Ki olyan, mint az Isten?, Istenhez hasonló.

935 – I. (Szent) Vencelt Csehország fejedelmét Altbunzlauban megölték, később szenté avatták, és Csehország védőszentje lett.
1227 – Boldog Türingiai Gertrúd ünnepe
1547 – Alcalá de Henaresben megszületett Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, akinek művei „Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha”, valamint a „Példás beszédek”.
1758 – Burnhamben megszületett Horatio Viscount Nelson, "Baron of The Nile" (A Nílus bárója), "Duke of Bronte" (Bronte hercege) brit admirális, aki Trafalgárnál aratott győzelmével nemzeti hőssé vált. Diadalának emlékét szobor őrzi Londonban.
1848 – A magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Josip Jellacic császári altábornagy, horvát bán csapatait.
1872 – Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.
1899 – Megszületett Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.
1902 – Meghalt Emile Zola francia író (Nana).
1912 – Megszületett Michelangelo Antonioni olasz filmrendező.

1965 – Meghirdették a „Brezsnyev-doktrína”-t, amely a Szovjetunió felségterületének nyilvánította a „baráti szocialista országokat”.

Szeptember 29. – A kávé világnapja.

A kávé világnapjának megtartása az egyik legnépszerűbb élvezeti cikket, a kávécserje (Coffea) terméséből készíthető sötét színű, élénkítő hatású italt hivatott népszerűsíteni. Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kávé előtt tisztelgő kezdeményezés, annyi bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték. Innen terjedhetett át az Egyesült Államokba, ahol 2005-ben még Nemzeti Kávénapnak nevezték, 2009. október 3-án azonban a Southern Food and Beverage Museum New Orleans-ben meghirdette a kávé világnapját. Ma már a világ sok országában ünneplik, de ahol nem ünneplik, ott is sokan fogyasztják rendszeresen a koffeint tartalmazó, kesernyés ízű italt.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Tény, hogy a kávécserje Etiópiában őshonos, a pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását pedig - a fennmaradt dokumentum szerint – pedig Jemenben jegyezték fel először. A kávéivás szokását a szufi rendek virrasztásain részt vevő vallásgyakorlók terjeszthették el a 15. század második felében. A társasági kávéfogyasztás élvezetére a muzulmán országokban kávéházakat hoztak létre.

A kávézás szokása Európába a 17. században érkezett meg, az első európai kávéház, a La Bottega del Caffé 1624-ben nyílt meg Velencében. (Kevesen tudják, hogy az olasz kávé kultúrtörténetéhez egy kicsit a magyarok is hozzájárultak: a magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) fejlesztette ki a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét.)
Bár a kávé (Coffea) növénynemzetség sok fajt számlál, csak két faj terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A kávéitalok ezernyi változata a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölési módok, az elkészítési receptek (pl: kávé-víz arányának változtatása), főzési módok (kotyogó, kávégép, stb.) és adalékok számtalan kombinációjából születik meg.
Az ínyencek (és gazdagok) a nehéz, testes, krémes, enyhén karamell- és föld ízű Kopi Luwak kávékülönlegességre esküsznek. A világ legdrágább kávéja a cibetmacska ürülékéből készül. Az indonéz szigeteken őslakos cibetmacskaféle, a maláji pálmasodró a kávéfák tetején él, táplálékul a legérettebb, pirosló kávébabot fogyasztja. A kávészemek végighaladnak az állat bélrendszerén, közben fermentálódnak (hasonlóan a kávé úgynevezett nedves erjesztése során végbemenő enzimatikus emésztéshez), majd megjelennek az állat ürülékében. Ezt összegyűjtik, kinyerik belőle a kávét, megpörkölik, majd ízesítik. Kávéfogyasztóként még sokan nem kóstolták, de hallhattak róla a 2007-es Bakancslista című amerikai filmben, mint a milliárdos Edward Cole (Jack Nicholson) kedvenc kávéjáról. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Szeptember 29. – A hallássérültek világnapja.

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján, 2013-ban szeptember 29-én tartják a Hallássérültek világnapját.
A "hallássérült" kifejezés gyűjtőfogalom, mely a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja. A világnap arra hívja fel a széles közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy a hallássérülteknek sajátos kommunikációs nehézségeket kell leküzdeniük, s ennek következtében óhatatlanul kisebbségbe szorulnak. A hallási fogyatékkal élők világszerte érdekérvényesítő szervezetekbe tömörülnek, érdekképviseletüket Magyarországon az 1907-ben alakult Hallássérültek Országos Szövetségének jogutódja, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) látja el. 

Hagyománnyá vált, hogy ezen a napon Cházár Andrásról is megemlékeznek. A felvidéki ügyvéd, Gömör megye táblabírája kezdeményezte hazánkban a siket gyerekek intézményes oktatását. Fáradozásai nyomán 1802. augusztus 15-én nyitotta meg kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.
Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen siket, újabban egyre több hallásromlás írható a környezeti zajártalom számlájára. Magyarországon a lakosság csaknem 10 százaléka él valamilyen fokú halláskárosodással, közülük mintegy hatvanezer siket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

(Más) napló 19.

Nagy siker: Hetet elvettek, kettőt visszaadnak (talán)

 

Autonómia

            Az Európai Parlamentben szeptember 27-én tartott rendezvényen Gál Kinga fideszes és Tőkés László erdélyi néppárti parlamenti (EP-) képviselő egyaránt azt hangsúlyozta Brüsszelben, hogy „Szerbiának még EU-csatlakozása előtt biztosítania kell a kisebbségi jogokat”.

            A rendezvényen meghallgatták Várady Tibort, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagját is, „aki részletesen ismertette a vajdasági magyar közösség helyzetét”. (Hogy erről mit mondott, az azonban már nem derül ki az MTI híréből.)[1]

Várady kitért a nemzeti tanácsok, így az MNT helyzetére, és a most zajló alkotmánybírósági vizsgálatra, amely „veszélyezteti a nemzeti tanácsok kompetenciáit, kiüresítve a már jól működő kisebbségvédelmi rendszert”. – Ez komoly hátrányt, visszalépést jelentene a szerbiai kisebbségeknek, így a vajdasági magyarság számára – hangsúlyozta Várady Tibor, aki szerint „a nemzeti tanácsokról szóló törvény Szerbia stabilitásának záloga”.

 Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt vett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény kidolgozásában, amelyről később maga is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”. Az elemzések ugyanis kimutatták, hogy a törvény csak korlátozott kulturális autonómiát lát elő a nemzeti kisebbségek részére.

Az MTI híréből ki lehet kiolvasni: Várady aggódik, hogy a szerb alkotmánybíróság megnyirbálja a nemzeti kisebbségi tanácsok – egyébként is korlátozott – illetékességét. A kisebbségi tanácsok tudniillik csak az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén illetékesek. Itt is többnyire „kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” hatáskörrel.

A hírből azonban nem világlik ki, hogy Várady megemlítette-e/felvetette volna, hogy az Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő között létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezség[2] számos olyan kollektív jogot fogalmaz meg a koszovói szerb közösségnek, amelyeket Szerbia törvényei az itteni nemzeti kisebbségek számára nem látnak elő, mint például a gazdasági fejlődés, a közoktatás, az egészségügy, a művelődés teljes felügyelete és tervezése, igazságügyi és közbiztonsági illetékességek, stb.

Tőkés Lászlónak kellett felhívni a figyelmet arra, hogy „a vajdasági magyar közösségnek az észak-koszovói szerbek számára biztosított autonómiához hasonló jogokat kellene kapnia”.[3] 

Hétből kettő

A napokban megérkezett a Szerbiai Képviselőházba a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata.[4]

Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a lapnak elmondta, hogy „a 2008-ban megszüntetett vajdasági alapfokú bíróságok közül Óbecsén és Zentán állna vissza önálló bíróság”.

Az említett törvény „bírósági egységekre” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot. Most – úgy néz ki – esély van arra, hogy Óbecsén és Zentán visszaállítják a bíróságot.

– A beterjesztett javaslat és az országos szinten felállított rendszer összességében nehezen kikezdhető, kevés érv hozható fel ellene. Ugyanakkor van néhány olyan pont, amelyet a VMSZ módosítási indítványokban próbál majd továbbfejleszteni” – fogalmazott Varga. 

Tapasztalatból tudjuk, hogy mi lesz az eredménye az ilyen „fejlesztésnek”: A VMSZ nagy eredménynek könyveli majd el, hogy a hét megszüntetett bírósából kettőt esetleg visszakapunk.

Miért nem hivatkoznak a VSZ képviselő a szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdésére, miszerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”? Vagy most a jogok jelenlegi szintje az érvényes?

Közbizonytalanság

Újvidéken az utóbbi időben annyira megromlott a közbiztonság, hogy most már világos nappal is kockázatos az utcára menni. 

Branka Bežanov, a városi tanács közbiztonsággal megbízott tagja a napokban lemondott tisztségéről, „mert az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő incidensek”.[5]  

A tartományi fővárosnak négy évig nem volt kinevezett rendőrfőnöke. A napokban kinevezték végre Újvidék „új” rendőrparancsnokát. Ugyanannak a Stevan Krstićnek a személyében,[6] aki eddig megbízottként látta el ezt a posztot, és akinek a működése alatt a városban megromlott a közbiztonság. Értik ezt Önök? Most, hogy megtörtént a kinevezése, javulni fog a közbiztonság? 

Az „új” újvidéki rendőrparancsnok elő lépése a szurkolói frakciócsoportok megfékezése lesz, amelyek már korábbról ismertek a rendőrség számára. Az akció már elkezdődött – tudta meg a 24 óra c. újvidéki napilap.[7] 

Ha a rendőrség a bűnözőket már „korábbról ismerte”, miért nem tette meg idejében a törvényes lépeseket? És egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy egy 400 000 lakosú városnak négy évig nincsen kinevezett rendőrfőnöke? Az egy személyben miniszterelnök és belügyminiszter nem ér rá a reszortjával foglalkozni.

Újvidék, 2013. szeptember 29.

Bozóki Antal

---

[1] Szerbiának még az EU-csatlakozás előtt szavatolnia kell a kisebbségi jogokat. Magyar Szó, 2013. szeptember 27. 3.

[2] Agrement of principles governing the normalization of relations. FoNet, Beta: Tekst briselskog sporazuma [A brüsszeli egyezség szövege]. http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma; http://www.slobodnaevropa.org/content/sporazum-o-principima-za-normalizaciju-odnosa/24968253.html

[3] Lásd az 1-es alatti írásban.

[4] Visszakapjuk a bíróságaink egy részét. Magyar Szó, 2013. szeptember 26. 1. 5. Helyesbítés. Magyar Szó, 2013. szeptember 27., 5. 

[5] hgy: Újvidéknek semmi sem jár. Magyar Szó, 2013. szeptember 19. 12.  

[6] Új rendőrfőparancsnok  Belgrádnak és Újvidéknek. Magyar Szó, 2013. szeptember 20. 4.

[7] A. Lalić – S. Stepanović: Obračun s frakcijama navijača prvi potez načelnika policije, 24 sata Novi Sad, 2013. szeptember 20. 4.

Szeptember 28.

Vencel napja.

Német, szláv eredetű név, a szláv Vanceslav névből származik. A név Wenzeslaus névforma német Wenzel rövidüléséből került a magyarba. Jelentése koszorú, dicsőség.

1422 – Habsburg Albert és Erzsébet, Luxemburgi Zsigmond volt magyar király és Cillei Borbála királyné gyermeke házasságot kötött.

1573 – Caravaggio-ban megszületett Caravaggio (eredeti nevén: Michelangelo Merisi) olasz festőművész (Sírba tétel).
1787 – Megszületett az amerikai alkotmány.
1817 – Megszületett Tompa Mihály költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, akadémikus (Új Simeon).
1909 – Másodszor is lemondott a Wekerle-kormány, amelynek következtében a koalíció szétesett és kettévált a függetlenségi párt.
1934 – Párizsban megszületett Brigitte Bardot francia színésznő.
1946 – Budapesten megszületett Benedek Miklós színész (Hyppolit, a lakáj).
1991 – Elhunyt a jazz egyik kiemelkedő alakja, Miles Davis, a kaliforniai Santa Monicában, 65 éves korában.
1991 – Meghalt Davis Miles Devey amerikai jazzmuzsikus, komponista, Airto Boreira, Chick Corea és John McLaughlin tanítója.
1992 – Meghalt Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.

 

Magyar Szó, 2013. szeptember 27. 3.

Ötpárti egyeztetést tartottak Zentán

Miklós Éva, Szmieskó Zoltán, Csorba Béla, Rácz Szabó László, Szabó Attila, Csonka Áron

Ötpárti egyeztetést tartottak ma Zentán, ahol a jelenlévő vajdasági magyar érdek-képviseleti szervek képviselői a közösséget érintő legfőbb kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukat ismertették egymással. A vajdasági magyar pártok zentai egyeztető tanácskozásán a Magyar Egység Párt, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Remény Mozgalom, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői vettek részt, akik megvitatták az elmúlt időszak legfőbb tapasztalatait, valamint meghatározták legfontosabb aktuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukat is. A találkozó fontos témáját képezték a küszöbön álló nemzeti tanácsi és a soron következő magyarországi választások is. Ám arról egyelőre nem született megállapodás, vajon a pártok közösen indulnak-e majd a nemzeti tanácsi választásokon. A találkozó résztvevői sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői, a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem jelentek meg az egyeztető tárgyaláson.
A zárt ajtók mögötti megbeszélést követő sajtótájékoztatón Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke elmondta, azért jöttek össze, hogy bizonyos kérdésekben megosszák egymással gondolataikat, és meghatározzák azokat a dolgokat, amelyekben közösen tudják képviselni a vajdasági magyarság érdekeit. Kifejtette, a fő témák közé az elmúlt időszak tapasztalatainak összegzése, az önrendelkezés jog kérdése, a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatos közös álláspont megfogalmazása, illetve a küszöbön álló magyarországi választásokkal kapcsolatos véleményalkotás szerepelt. Mint mondta, kiemelten foglalkoztak Vajdaság autonómiájának kérdésével, amivel kapcsolatban megállapodtak abban, hogy közös platformot kell létrehozni, és rávilágítottak arra is, hogy a kisebbségi érdekképviselet akkor lehet hatékony, ha az arra vonatkozó elképzeléseket az anyaország is támogatja. Rácz Szabó László kifejtette, sajnálják, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői nem vettek részt az ülésen, mert – ahogyan fogalmazott – ez arra enged következtetni, hogy a párt nem tartja fontosnak az autonómia kérdését.
Kifejtette, az önrendelkezési jog követelésével kapcsolatban, amelyet az MPSZ vetett fel, nem tudtak konszenzusra jutni, ám a Magyar Polgári Szövetség továbbra is kitart az elképzelése mellett. A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban leszögezte, a jelenlévő pártok többsége úgy gondolta, jó lenne létrehozni egy közös listát, ám ezzel kapcsolatban egyelőre nem született megállapodás a pártok között. A magyarországi választásokkal kapcsolatban elmondta, örömteli, hogy a vajdasági magyarok is beleszólhatnak a magyarországi politikai élet kérdéseibe, ugyanakkor – ahogyan fogalmazott – nem jó az, ahogyan a VMSZ viszonyul ehhez a kérdéshez, ugyanis a regisztrációval kapcsolatos ténykedése megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Vajon honnan tudja a VMSZ, hogy hova kell bekopogni? – tette fel a kérdést Rácz Szabó László.
Csonka Áron, a VMDK elnöke elmondta, pártja fontosnak tartja a pártok közötti közös gondolkodást. Mint mondta, számunkra ebben a pillanatban a legfontosabb az, hogy az autonómia kérdését újra a közvélemény elé tárják, elősegítve mindazon lehetősége megvalósulását, amelyek a vajdasági magyarság szülőföldön való boldogulását segítik elő. Leszögezte, nem szabad kettős mércét alkalmazni az autonómia kérdésében, majd hozzátette, úgy gondolják, a környező országokban alkalmazott autonómia-megoldások által szavatolt jogok a vajdasági magyarságot is megilletik.
Hangsúlyozta, számukra is fontos mind a közeledő nemzeti tanácsi, mind a magyarországi választás, hiszen fontos, hogy olyan kormány alakuljon, amely a továbbiakban is segíteni fogja a határon túli magyarság törekvéseinek megvalósulását, köztük az autonómiatörekvésekét is. A veszélyforrást abban látják, hogy a magyarországi baloldal máris megkérdőjelezi a választások tisztaságát, ugyanakkor attól tartanak, hogy a VMSZ által előkészített házalásos regisztráció éppen az ilyen vélekedéseknek ad táptalajt. A nemzeti tanácsi választások kérdésével kapcsolatban elmondta, a VMDK szervei még nem döntötték el, a párt részt vesz-e a választásokon, hiszen ez annak függvénye, milyen módon fog változni a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Furcsának nevezte azt, hogy a törvénymódosítást előkészítő bizottságban az MNT jelenlegi elnöke is részt vesz, majd felhívást intézett ifj. dr. Korhecz Tamáshoz, hogy hívjon össze közösségi konzultációt a vajdasági magyar pártok képviselői között, ugyanis szerinte, ha ezt nem teszi meg, akkor az azt bizonyítja, hogy – ahogyan fogalmazott – a lapok előre le vannak osztva.
Az MRM képviseletében Szabó Attila elmondta, támogatják a nyílt politikai platform létrejöttét, amelynek célja az autonómiatörekvések támogatása. A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban emlékeztetett az elhíresült zentagunarasi kiszivárgott felvételekre, amelyeken a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselője egy adatbázis felállításáról beszélt. Mint mondta, úgy gondolják, a mostani házalás az akkor adatbázis frissítésére irányul, amit törvényellenes cselekedetnek nevezett.
Csorba Béla, a VMDP elnöke hangsúlyozta, a VMDP kitart a személyelvű, vagyis perszonális magyar autonómia mellett, de szolidaritást vállal azokkal a pártokkal, amelyek az autonómia más formájáért szállnak síkra. A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az előző választásokon pártja nem vett részt, majd hozzátette, kérdéses, hogy a következőn részt vesznek-e. A párton belül ezzel kapcsolatban még született testületi döntés, ugyanis fontosnak tartják, hogy megvárják a törvény módosulásából fakadó változásokat. Ahogyan fogalmazott, az előző választások idején a távolmaradásuk legfőbb oka az volt, hogy a nemzeti tanácsok létrejöttét nem tartották legitimnek, ugyanis az számtalan olyan kritériumnak nem felelt meg, amelyek a választások titkosságának, illetve az összmagyar választótestületre való kiterjesztésének lehetőségét biztosították volna. A választói névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, azt nem a teljes névjegyzék részeként kezelik, ami szerinte alkalmat nyújtott, és ha így marad, a jövőben is alkalmat nyújt arra, hogy visszaélések történjenek. Mindenképpen változásokra lenne szükség, ám azt egyelőre nem tudják, hogy ezek milyen irányúak lesznek – hangsúlyozta Csorba Béla, majd hozzátette, pártja érdekelt abban, hogy Magyarországon a Fidesz sikeresen szerepeljen a választásokon. Hozzátette, azt az aláírásgyűjtést azonban, amelyet jelenleg a VMSZ folytat, politikailag veszélyesnek, etikailag pedig mélységesen elítélendőnek tartják, ugyanis félő, hogy ezzel táptalajt fognak nyújtani azoknak a későbbi bírálatoknak, amelyeknek előszele a magyarországi baloldal részéről már korábban megfogalmazódott.
Szmieskó Zoltán, a MEP elnöke kifejtette, pártja nagyon fontosak tartja az ilyen jellegű összejövetelek, ugyanis a MEP érdekelt az autonómiatörekvések megvalósulásában, éppen ezért aktívan rész kívánnak venni az ezzel kapcsolatos dokumentumok előkészítésében. Mint mondta, azt remélik, hogy a mostani tanácskozáson is jelen lévő vajdasági magyar pártok olyan időszerű és megvalósítható dokumentummal fognak előállni, amely mögé a vajdasági magyar választók is felsorakoznak, és a szerbiai, valamint a magyarországi hatalmi szervek számára is elfogadható lesz.
Hangsúlyozta, a magyarországi választásokkal kapcsolatban a MEP arra szólítja fel a vajdasági polgárokat, hogy azokra a pártokra adják majd le a voksaikat, amelyek lehetővé tették, hogy a vajdasági magyarok is megkapják a kettős állampolgárságot. A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban elmondta, fontosnak tartják, hogy a találkozón jelenlévő pártok közösen induljanak a nemzeti tanácsi választásokon, hiszen ezáltal elkerülhetőnek látják azt, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot ezentúl is kizárólag egyetlen párt irányítsa.
A pártok képviselői elmondták, a közeljövőben újabb megbeszélést is terveznek, ugyanis valamennyien nagyon fontosnak tartják, hogy közösen szálljanak síkra a vajdasági magyar közösség érdekképviseletéért.
Huszák Gábor
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16073/Otparti-egyeztetest-tartottak-Zentan.html, 2013. szeptember 27. [21:26]

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága a magyar-szerb megbékélés folyamatáról tárgyalt Belgrádban

A magyar-szerb történelmi megbékélés folyamatáról, valamint a még nem megoldott problémákról, illetve a Magyarország és Szerbia viszonyában esetlegesen feszültséget keltő témákról is tárgyalt a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága Belgrádban pénteken.
A testület tagjai a szerbiai parlament diaszpóra és régióban élő szerbek bizottságának, valamint az emberi és kisebbségi jogi bizottságnak a képviselőivel találkoztak Belgrádban.
Potápi Árpád János (Fidesz), az országgyűlési bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a történelmi megbékélés folyamatában vannak még olyan nem megoldott problémák, amelyek esetleges feszültséget jelenthetnek a két ország viszonyában. A bizottság elnöke az úgynevezett temerini fiúk ügyét, a nemzeti tanácsokról szóló törvény várható alkotmánybírósági módosítását és az egyházi vagyon visszaszármaztatását emelte ki. Potápi azt mondta, hogy egy európai országban elképzelhetetlen, hogy létezzenek olyan "dekrétumok, amelyek kimondják a kollektív bűnösséget három település, Zsablya, Csúrog és Mozsor lakosságát érintve", ezért a találkozón ezt is szóvá tették.
Szili Katalin, a nemzeti összetartozás bizottságának független tagja kiemelte, hogy az európai uniós szerbiai csatlakozási folyamatot a testület támogatja, de nagyon fontos az országban élő magyarság helyzetének a javítása, jogainak a bővítése.
A szerb felet tájékoztatták arról, az új alaptörvény és a választójogi törvény biztosítja azt, hogy a Magyarországon élő különböző nemzetiségek akkor is rendelkezzenek parlamenti szószólóval, ha egyébként nem tudnak a választások során képviselőt bejuttatni a parlamentbe.
A szerbiai látogatás második napján a testület tagjai ezenkívül Újvidéken megtekintették az épülő Európa Kollégiumot, amely a vajdasági városban tanuló magyar fiataloknak ad majd otthont, Belgrádban koszorút helyeztek el a nándorfehérvári diadal emlékkövénél, este pedig részt vesznek a bukovinai székelyek letelepedésének 130. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen Hertelendyfalván. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/19285/Az-Orszaggyules-nemzeti-osszetartozas-bizottsaga-a-magyar-szerb-megbekeles-folyamatarol-targyalt-Belgradban.html, 2013. szeptember 27. [19:19]

A múltban nem volt semmink. Most van múltunk.

Rade Jovanović

Szeptember 27.

Adalbert napja.

Germán eredetű név, jelentése fény, fénylő nemesség.

1980 – Az Idegenforgalom Világnapja
1540 – III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend, Jézus Társasága (Societas Jesu) működését, amelyet Loyola Ignác alapított 1534. 08. 15-én Párizsban.
1627 – Megszületett Jacques Bénigne Bossuet francia író, hitszónok.1772 – Megszületett Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
1803 – Párizsban megszületett Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen című regényéből Bizet írt operát.
1921 – Vácon megszületett Jancsó Miklós filmrendező (Szegénylegények, Utolsó vacsora).
1962 – Megszületett Fodor Gábor jogász, SZDSZ-es politikus, a Fidesz egyik alapító tagja.
1986 – Budapesten meghalt Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1987 – Megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevű párt.
1997 – Bob Dylan Bolognában a pápa előtt koncertezett, énekelte az A Hard Rain’s A Gonna Fal című dalát, majd néhány mondatot beszélt II. János Pállal.

75 éve, 1938. szeptember 27-én bocsátották vízre a világ akkor legnagyobb személyszállító hajóját, a Queen Elizabethet.

A Brit Birodalom erejét demonstrálni hivatott hajó a skóciai Clydebank hajógyárában készült a Cunard hajózási vállalat megrendelésére. Az óriáshajó nevét a trónon ülő VI. György király feleségéről kapta, a vízrebocsátási ünnepségen így természetesen a királyi hitves saját kezűleg lökte a pezsgős palackot a hajó oldalának. A 314 méter hosszú, 36 méter széles és 83 673 bruttóregisztertonna vízkiszorítású Queen Elizabeth fél évszázadig maradt a világ legnagyobb hajója, 15 fedélzetén 2285 utas és 1296 főnyi személyzet részére volt hely, a 200 ezer lóerős turbinák 28,5 csomós (53 km/órás) maximális sebességet tettek lehetővé.
A hajó szolgálatba állítását 1940-re tűzték ki, de a terveket keresztülhúzta a második világháború. A Queen Elizabethet csapatszállító hajóvá alakították át, s előbb Ausztráliából, majd az Egyesült Államok hadba lépése után Amerikából vitt katonákat az európai hadszínterekre, s mivel nagy sebessége révén ki tudta játszani a német tengeralattjárókat, nem kellett konvojban közlekednie. Egy fordulóban ötezer, majd később már tizenötezer katonát is képes volt szállítani, persze nem az eredetileg tervezett luxuskörülmények között, a háború végéig 800 ezer kilométert tett meg, fedélzetén összesen 800 ezer katona utazott.
A Queen Elizabeth 1946-os "leszerelése" után hetente ingázott Southampton és New York között, hírességekkel fedélzetén. Az ötvenes évek végétől üzemeltetése a repülőgépek konkurenciája miatt veszteségessé vált, így a Cunard cég 1967-ben kivonta a forgalomból és amerikai üzletembereknek adta el.
A Queen Elizabethet egy floridai kikötőben horgonyozták le, új tulajdonosai hotelként és látványosságként próbálták hasznosítani. Nem sok sikerrel, a hajó továbbra is csak vitte a pénzt, ezért 1970-ben egy hongkongi üzletembernek adták tovább. Ő úszó egyetemet akart benne létrehozni, a terv azonban szó szerint füstbe ment: a Hongkongban horgonyzó, átépítésre váró Queen Elizabeth (illetve akkor már Seawise University) 1972 januárjában tűzvész áldozata lett. Az egyszerre öt helyen fellobbanó lángok szétolvasztották a szerkezetet, amely a hatalmas mennyiségű tűzoltóvíz miatt elsüllyedt. (Sokan biztosítási csalásra gyanakodtak, de bizonyítékot nem sikerült találni.) A kiemelt maradványait már csak ócskavasként tudták hasznosítani, de az óriáshajó ezelőtt még egyszer a reflektorfénybe került: Az aranypisztolyos férfi című 1974-es James Bond-filmben a roncs szolgált a brit titkosszolgálat hongkongi főhadiszállásaként.
Utódát, a Queen Elizabeth II-t 1967-ben bocsátották vízre, az ünnepélyes alkalommal II. Erzsébet királynő ugyanazt az arany ollót használta, amelyet anyja 1938-ban. A hajót, amely Mike Oldfield brit rockzenészt egy teljes album megírására ihlette, 2008-ban vonták ki a szolgálatból, jelenleg egy dubai kikötőben rostokol, ahol úszó szállodának építik át.
A Cunard vállalat 2010-ben állította szolgálatba az új Queen Elizabethet, amelynek fedélzetén 2092 utas élvezheti luxuskörülmények között a Föld körüli utakat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Megjelent

323.15(=511.141)(497.113)"2001/2013"
BOZÓKI, Antal, 1946–
A magyar közösség Szerbiában : kisebbségi jogok az Európai Unió normáinak tükrében CD-melléklettel / Bozóki Antal. – Zenta : Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2013 (Újvidék : Dániel Print).
– 332 str. : ilustr. ; 25 cm
Tiraž 500.
ISBN 978-86-86469-69-4
a) Мађари – Положај – Војводина – 2001–2013 

Bővebben a Könyvek oldalon. 

Megkezdte négynapos délvidéki körútját Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője

 

Határozott magyar diplomáciai érdekvédelmet követelt szerda délutáni szabadkai sajtótájékoztatóján Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke, aki szerint felemásra sikeredett a magyar-szerb történelmi megbékélés.

A négynapos délvidéki úton tartózkodó csonkaországi politikus kifejtette, a magyar diplomácia megalkuvó, egyoldalú gesztusai a helyi magyar közösségnek okoznak igazán kárt. "Közismert, hogy Áder János magyar államfő a szerb parlamentben bocsánatot kért az újvidéki hideg napokért, a szerb fél bocsánatkérése azonban elmaradt. Miközben magyar-szerb történelmi megbékélésről beszélnek, valójában csak a magyar külügy hunyászkodik meg folyamatosan." - mutatott rá Szávay.

A felsorolást folytatva emlékeztetett, miközben a magyar fél a hideg napok egyik szimbolikus helyszínét, a Topalov raktárt felújította, a csúrogi magyar emlékmű a mai napig sincs bekerítve és bekamerázva, körülötte rohadó dinnyehéjakat, cigarettacsikkeket és békésen legelésző kecskéket találhatunk. A képviselő ehhez még hozzátette, hogy a szerbek a mai napig sem törölték el a három, szinte teljesen kiirtott magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablya lakosait kollektív háborús bűnösnek bélyegző jogszabályokat. Szávay elképesztőnek nevezte továbbá, hogy néhány napja az Európai Parlamentben egy szlovén jelentéstevő követelt szélesebb körű vajdasági autonómiát, miközben Gál Kinga fideszes EP-képviselő ahelyett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek bővítése érdekében szállt volna harcba, a konstrukció sikerességét emelte ki.

Szávay István beszámolt róla, hogy a keddi nap folyamán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere volt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának vendége. "Miniszter úrnak 15 kérdést tettem fel a külhoni oktatás témakörében, ebből négy kapcsolódott Délvidékhez. Érdeklődtem, hogy hogy áll az önálló magyar felsőoktatási intézmény ügye, hogy mit kíván kezdeni a kormány azzal a helyzettel, hogy több településen a magyar szülők már inkább szerb iskolába járatják a gyerekeiket, mert a magyar iskolát elviselhetetlenné teszik az antiszociális cigány gyerekek, és érdeklődtem arról is, hogy meg kívánják-e menteni az omladozó szabadkai műszaki középiskolát. Sajnos ezekre a kérdésekre miniszter úr nem tudott válaszolni, írásos tájékoztatót ígért. Az viszont örömre adott okot, hogy a magyarországi diplomák szerbiai honosításának problémái kapcsán elmondta, a megoldás már folyamatban van." - tájékoztatott a jobbikos képviselő.

Az aktuális ügyeket követően a Jobbik terveire tért rá a politikus. Elmondta, a párt 2014-es nemzetpolitikai programja három pilléren fog alapulni. Egyrészt meglátása szerint a külhoni támogatáspolitikát át kell alakítani és a támogatás összegét radikálisan meg kell növelni, mert reálértéken még a Bajnai-kabinet is többet fordított elszakított nemzettestvéreinkre, mint a magát nemzetinek nevező jelenlegi kormányzat. A Jobbik a tervek szerint 2018-ra ötszörösére emelné a jelenlegi támogatást. A második pillér a határozott, magyat érdekvédelmet első helyre tevő külpolitika a mai megalkuvó diplomácia helyett, a harmadik pillér pedig a magyarországi vállalkozások ösztönzése arra, hogy fektessenek be a magyarlakta területeken, és magyar embereknek biztosítsanak munkalehetőséget.

Zárásként a képviselő szót ejtett a délvidéki Jobbik tevékenységéről is. Emlékeztetett rá, hogy a helyi jobbikos csoport márciusban alakult, és azóta is folyamatosan fejlődik. "Szeretném ezúttal is aláhúzni, hogy a cél nem egy újabb délvidéki magyar párt létrehozása. Délvidéki tagjaink feladata az, hogy eljutassák a helyiekhez hiteles üzeneteinket, valamint hogy segítséget nyújtsanak nekünk abban, hogy a leghatékonyabb érdekvédő munkát tudjuk végezni Budapesten." Szávay végül kérdésre válaszolva elmondta, bízik benne, hogy a délvidéki magyarok minél nagyobb számban vesznek majd részt a magyarországi választásokon. Egyben jelezte, a Jobbik aggályosnak tartja, hogy az egyik helyi magyar párt aktivistái házhoz járva buzdítanak a regisztrációra, helyette inkább azt javasolta, hogy a választáson részt venni szándékozók a külképviseleteken, vagy levélben jelezzék ezt az igényüket.

Juhász Szabolcs

Szabadka, Délvidék 
Közzétette: Fekete Lehel 2013. szeptember 25. szerda, 22:44 
DélHír portál: http://www.delhir.com/cimlap/kiemelt-hirek/14412-felemasra-sikeredett-a-jobbik-szerint-a-magyar-szerb-toertenelmi-megbekeles

15 dolog, ami miatt érdemes Szerbiában maradni

1. Olcsón vásárolhatsz diplomát, amellyel akár államfő is lehetsz.

2. Jogerősen elítélt háborús özvegyek koncertjét élvezheted.

3. Ha eleget ülsz a kávézóban, előbb-utóbb lesz egy sikeres vállalkozásod.

4. Itt keresheted meg a legtöbb fiktív pénzt, amelyet aztán évek alatt sem
fizetnek ki neked.

5. Nem nagyon kell értened a dolgodhoz, mégis sokra viheted, csak nagyon
kell akarni.

6. Ha végképp nem tudsz mihez kezdeni, még mindig lehetsz politikus.

7. Egyidejűleg állhatsz a törvény mindkét oldalán – délelőtt rendőr,
délután gengszter vagy...

8. Nem baj ha rossz vagy, ha elég kitartóan csinálod, előbb-utóbb
eszménykép leszel.

9. Sehol sem ilyen emberközeliek a politikusok – ha szerencséd van,
személyesen a minisztertől kapsz pofont.

10. Színházat, szökőkutat, egész városokat rombolhatsz le, ha dühös vagy.

11. Naponta változtathatod a véleményed, a kollektív amnézia miatt ez nem
tűnik fel senkinek.

12. Felesleges tanulnod a történelmet, szabadon magyarázhatod saját
szemszögedből.

13. Nyugaton drága pénzt kell fizetni a nosztalgiavonatozásért, itt csak
ilyen van.

14. Ha a megfelelő szórakozóhely mellett laksz, ingyen élvezheted a
legnagyobb turbó-folk sztárok koncertjét, sőt a rajongók még a kertedet is
összehányják.

15. Ha munkanélküli vagy, egész napos szórakozást biztosít az ügyintézés a
tolóablakoknál.

(Ismeretlen szerző)

Szeptember 26.

Jusztina napja.

Latin eredetű név, a Jusztin férfinév női párja, jelentése igazságos.

1777 – Mária Terézia áttelepítette a nagyszombati tudományegyetemet a budai királyi várba.
1888 – Megszületett T.S. Eliot amerikai származású, Nobel-díjas angol költő, drámaíró, kritikus (Macskák könyve, Gyilkosság a székesegyházban).
1898 – Brooklynban (New York, USA) megszületett George Gershwin (eredeti nevén: Jacob Gershowitz) zeneszerző és zongoraművész, a szimfonikus jazz megteremtője (Kék rapszódia, Egy amerikai Párizsban, Porgy és Bess).
1922 – Meghalt Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító.
1932 – Megszületett Almási Miklós József Attila-díjas esztéta, kritikus, akadémikus.
1939 – Budapesten meghalt Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülőatyja.
1945 – New Yorkban meghalt Bartók Béla, világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő.
1945 – Megszületett Brian Ferry, aki a Roxy Music zenekarnak volt a frontembere.
1948 – Megszületett Olivia Newton-John angol színésznő (Pomádé-Grease).
1962 – A Jemeni Köztársaság nemzeti ünnepe

25 éve, 1988. szeptember 26-án a Magyar Népköztársaság kormánya és az Európai Gazdasági Közösség (EGK) képviselői Brüsszelben aláírták a kereskedelemről, valamint a gazdasági együttműködésről szóló megállapodást.
Magyarország 1988-ban a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösségekkel (EK), ezt követően, 1988. szeptember 26-án aláírták az Európai Unió elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és Magyarország közötti kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. Az 1988. december 1-jén hatályba lépett szerződés aláírása áttörést hozott a sokáig „technikai” jellegű kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében, és mérföldkövet jelentett Magyarország európai integrációjának folyamatában.
A világ hét ipari nagyhatalmának vezetői (G7) 1989-ben párizsi csúcstalálkozójukon megbízták az EK Bizottságát, hogy kezdje meg a reformokban leginkább élen járó Magyarország és Lengyelország pénzügyi-gazdasági-technikai támogatásának megszervezését. 1989 augusztusától szeptember végéig Brüsszelben az EK Bizottság tárgyaló-asztalhoz ültette a világ legfejlettebb országainak csoportját (G24) a magyar-lengyel segélyakció kialakítására. Ennek eredményeként indult útjára a közép- és kelet-európai politikai és gazdasági reformfolyamatot segítő EK-segélyakció, a Phare-program (Pologne, Hongrie – Aide à la Reconstruction Économique).
1989 novemberében Brüsszelben a Miniszterek Tanácsa – összhangban a Phare-program ajánlásaival – határozatot hozott arról, hogy (az 1988-as kétoldalú szerződésben jelzett 1995. december 31. helyett) a közösség már 1990. január 1-jén megszünteti a magyar árukkal szembeni különleges vámokat.
Az 1990-es rendszerváltozás után valamennyi párt egyetértésével a magyar politika egyik prioritásaként határozták meg az Európai Közösségekhez való csatlakozást. 1994. február 1-jén hatályba lépett az Európai Közösségek (1993 végétől Európai Unió) és Magyarország között három évvel korábban aláírt társulási szerződés, az Európai Megállapodás.
1994. április 1-jén Magyarország benyújtotta hivatalos EU-tagsági kérelmét. A csatlakozási folyamat lezárultával, 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagállama lett. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Szeptember 25.

Kende napja.

Kazár, magyar eredetű név. A régi magyar Kündü személynévből származik, az ótörök méltóságnévből való, Levédiában és Etelközben az ősmagyar törzsszövetség fejét nevezték így.

1493 – Kolumbusz Kristóf elhagyta Spanyolországot 17 hajójával. Ez már a második útja volt az Újvilág felé.
1513 – A Csendes-óceánhoz érkezett a spanyol felfedező Vasco Nunez de Balboa, amikor átkelt a Panamai-földszoroson.
1555 – V. Károly német-római császár és a birodalmi rendek megkötötték az augsburgi (ágostai) vallásbékét, amely véget vetett a reformáció kori vallásháborúknak.
1725 – Megszületett Nicolas Joseph Cugnot. Ő volt az első, aki gőzmeghajtású járművet talált ki és épített, amit nevezhetnénk az első autónak is.
1897 – Megszületett William Faulkner amerikai író. (Példabeszéd, A hang és a téboly, Fiam, Absolon!)
1902 – Megszületett Takács Jenő Ausztriaiban élő zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató és tanár.
1906 – Megszületett Dimitrij Sosztakovics orosz zeneszerző, zomgoraművész. (V. szimfónia)
1922 – Megszületett Bába Mihály író, műfordító, költő.

1932 – Felavatták Erzsébet királyné monumentális emlékművét az Eskü (ma:Március 15.) téren.
1943 – Vajdácskán megszületett Csomós Mari színésznő.

Közösségi emlékezetünkben a legfontosabb helyet az foglalja el, ami nem történt meg.

Aleksandar Čotrić

Mindenki arra született, hogy egyszer meghaljon, a becsület és a szégyen örökké élnek.

Petar II. Petrović Njegoš  (1813. november 1. Cetinje 1851. október 31.) montenegrói állami vezető, püspök, irodalmár 

Nem csak anyagi gondok vannak az ÚTV-nél? Valóban közszolgálati téve akarnak lenni?

Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy az ÚTV-nél nem csak anyagi gondok vannak, hanem szeretnék betölteni a közszolgálati tévé szerepét. Hogy hogyan juthatott eszükbe ez az eretnek gondolat, azt nem tudni, de az erre figyelmeztető jelek megjelentek! Ugyanis, az történt, hogy az egyik ismerősöm figyelmeztetett az ÚTV Napjaink c. műsor 2013.szeptember 2. adására. Bevallom nem láttam, és csak némi utánajárással sikerült megtalálnom a Vajdasági RTV youtube csatornáján (pozitív fejlődés!). 

A műsor vendége Pásztor István a Vegyes Magyar Szerb (VMSZ) párt elnöke, és a VAT Képviselőház elnöke volt. Arról faggatták mi a véleménye az új „szakértőkkel” kikozmetikázott szerb kormányról, mit gondol ez milyen következményekkel járhat a VAT és a Szerbiai Köztársaság további egymás közötti kapcsolatára, milyen lesz pártjának szerepe a szerbiai szkupstinában, melyek a párt tervei a közeljövőben stb. 

A beszélgetés a megszokott forgatókönyv szerint ment. Előre várható kérdések, előre borítékolható válaszokkal. És akkor, egy pillanatban megtörtént a parányi csoda! A műsorvezető megkérdezte, bocsánat, meg merte kérdezni elnök úrtól, milyen eredményt tudnak felmutatni a szkupstinában ülő képviselői(k). A kérdés láthatóan megzavarta elnök urat, hiszen a választ tíz másodperces ŐŐÖÖMMM előzte meg, mire kimondta, hogy a kis értékű lopások ügyében a 15000 dináros értékhatárt sikerült javaslatukra levinni 5000 dinárra, ami ahogyan azt mindannyian tudjuk, kimondottan nagy horderejű nemzeti ügy ( Itt talán nem árt elmondani, hogy a VMDK és más magyar, illetve nem magyar pártok is hozzájárultak a téma napirendre kerüléséhez, napirenden való tartásához, és végül a törvény módosításához).

Meg hát ott van az a Deklaráció (Nyilatkozat) amivel a szerb parlament elítélte a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett gonosztetteket (sic!). Itt, alanyunk érzékelte, hogy baj lesz, és belefogott a magyarázkodásba. Nem azért hozták meg a Deklarációt mert ezzel Szerbia EU útját szeretnék gyorsítani, ahogyan azt egyesek állítják, hanem azért mert ők nagyszerű legények, toleránsak, szeretik a magyarokat, és köti őket a háttér alku amit velünk kötöttek. Mert mi „konstruktív ellenzék” vagyunk. Uhum. Szem rebbenés nélkül csúsztatott. Igaz, egy picit elvörösödött, de azt nem tudni mitől. A stúdió melegétől, a kellemetlen kérdéstől, vagy tényleg elszégyellte magát az éterben elhangzott mondatok miatt. Csak ne volnának azok a fránya tények meg az internet!Mert a tények makacs dolgok! Az interneten meg bárki megnézhette a szerbiai szkupstina honlapján a javasolt jogi aktusok között a Deklarációhoz társított magyarázatot,amiben tényleg az állt, hogy Szerbia azért fogadja el a Deklarációt mert szeretné gyorsítani az EU integrációs útját. Természetesen, ezt a délvidéki VMSZNT-és  média nem közölte.

Már kezdtem aggódni az elnök úrért, amikor a műsorvezető látszólag nyugodtabb vizekre evezett. Hogyan készülnek a 2014-es magyarországi parlamenti választásokra és a soron következő MNT választásokra? Elnök úr be is számolt róla, ám ekkor a furfangos és csalfa műsorvezető, igazi újságírói kérdést (mert) felvetni! Mit szól ahhoz, hogy Csonka Áron pártelnök megkérdőjelezi a házalásos regisztrációt és félti a választások tisztaságát? Mi történt? Jól hallottam?

Szinte szabad szemmel lehetett látni a vérnyomás emelkedését elnök úr arcán ( amúgy, jól áll neki a vörös szín, azt azért meg kell hagyni!). Szegény ember! Így csőbe húzni! Varjú Mártás alákérdezős interjúra jött be a stúdióba és most ilyet kérdeznek tőle?!

Húsz másodperc ŐŐŐÖÖÖÖŰŰŰŰMMMM után, jött a frappáns válasz: Csonka Áron elnök úr azt gondol amit akar. Három évvel ezelőtt nem indultak a választásokon, ezért gusztustalan a dolgokhoz való hozzászólása és azok kommentálása.

Le a kalappal elnök úr! Érvelésével igazán kivágta magát! Érveivel a földbe döngölte politikai ellenfelét. Most már mindenkinek kristály tiszta mit is akart mondani. A Magyar Szó név alatt futó napilapjukban egész oldalas hirdetéstől  meg bizonyára káprázik a szemünk! Nem házalnak, nem íratják fel törvényellenes módon honfitársainkat a magyarországi és a nemzeti tanácsi választásokhoz szükséges választási névjegyzékre. Nem fogják helyettük bevinni a nyomtatványokat a külképviseletekre, illetve önkormányzatokba. Nem az a céljuk, hogy illegális adatbázisra tegyenek szert, ahogyan azt három évvel ezelőtt tették, és nem is akarnak kereskedni vele. Nem azt hajtják végre amit már a magyarországi baloldal előre megjósolt, és előre borítékolta a választási csalásokat a külhoni magyar szavazatokkal. Áááááá, NEM!

Közben a műsornak vége lett. Hogy kapott-e fizetést (vagy valami mást) a műsorvezető, azt nem tudom, nem tudhatom. De, az hogy az utóbbi időben az ÚTV háza táján valami fura dolgok történnek, az már ezek után biztos. A műsorok minősége javul, korszerűsítenek, kérdeznek. 

Valóban csak a pénzhiány a magyar média legnagyobb baja? Valóban közszolgálatiak lesznek?

Csonka Áron

http://csonkaaron.blogspot.com/2013/09/nem-csak-anyagi-gondok-vannak-az-utv.html

2013. szeptember 24. [13:56]

Háttérkáderezés(?)

Töprengés egy felelős szerkesztő meg(nem)választása kapcsán

Olvasom a Vajdaság Ma internetes hírportálon, hogy nem sikerült felelős szerkesztőt választani az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének élére. Silabizálom a szöveget és erősen tamáskodom: nem sikerült vagy nem (is) akartak? Mert a kettő nem ugyanaz. Ez is más, az is más. Meglehetősen sommás és kategorikus a kijelentés, miszerint „nem sikerült” a voksolás, ez a címben szereplő megállapítás pedig logikusan arra enged következtetni, hogy a felelős szerkesztő kinevezése meghiúsult, pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy sikerüljön. És alighanem itt bújik meg a történetben rejtőzködő „hadicsel”. Nagyon határozott és meggyőző akar lenni, de valahogy mégis kilóg a lóláb. (Vagy talán az egész ló.)

Kezdetnek induljunk ki abból, hogy ne higgye senki, hogy egy tömegtájékoztatási-eszköz felelős emberének a kiszemelésekor nincsen intenzív háttérkáderezés. Van. Mindig van. Ezért nyilván az említett esetben is ez zajlott. Kerestek és kereskedtek házon belül és házon kívül. Aztán úgy adódott, hogy nem is csak egy jelölt akadt, hanem rögtön kettő is. Alapvetően nincsen azzal baj, ha több jelöltet és önjelöltet állítnak egymással szemben és indítanak egymás ellenében. Majd aztán a „mindenkori megmondható” úgyis megmondja, hogy kiből válhat felelős beosztású ember és kiből nem.

Az újságírói mesterség íratlan szabályai szerint az az egyetlen helyes döntés, ha maga a szerkesztőség választhat magának – szabadon, mindenféle ráhatás, nyomásgyakorlás és félelem nélkül – olyan felettest, amilyent szeretne. Ha az az igazgatóbizottság, amelyik majd kimondja a végső szót (azaz mintegy formálisan elvégzi a kinevezést), nem csupán kötelezően kikéri, hanem tiszteletben is tartja a dolgozói közösség véleményét. Ez lenne az elvárt, az ideális megoldása a dolognak. Csakhogy nagyon-nagyon ritkán van ám így! Szinte soha. Általában másképp zajlik. A legtöbbször úgy, hogy az éppen uralmon lévő politikai párt (délvidéki magyar médiumaink esetében kizárólag csak a Vajdasági Magyar Szövetség, amely e tekintetben nagyjából megegyezik, és egy húron pendül a Magyar Nemzeti Tanáccsal, vagyis egy a kuckó a kemencével) rostálja meg a saját szitáján a számításba jöhető delikvenseket, és aztán a dróton fennakadó egyetlen kiválasztottat erős kézzel a szerkesztőség nyakára ülteti. Akár akarja az, akár nem. Ellenvetés, ellenkezés nemigen szokott előfordulni. Erőteljes tiltakozás meg végképp nem. Miképpen fönt eldöntik, akképpen lesz lent. (Ha a jó az égnek, jó lesz a földnek is.)

Az Újvidéki Rádió esetében a leköszönő felelős szerkesztő, Dani Zoltán helyére ketten pályáztak: Simon Erzsébet Zita, a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi tájékoztatási tanácsosa és Öreg Dezső, a rádió egyik szerkesztője. A médiatanácsos vagy az újságíró? A tündöklő Vénuszként beállított halovány hullócsillag vagy az igazmondást preferáló hírmagyarázó? Melyik legyen? Ez okozhatta az aprócska fejtörést a politikacsinálók számára. Aztán kettejük közül az MNT (magától értetődően) a saját emberét javasolta – mondom ezt most némi cinizmussal –, hiszen alighanem ez volt a nem titkolt célja. Igen ám, de itt van egy csavar is, adódik egy gubanc is a történetben, merthogy Simon Erzsébet Zita nemcsak az MNT-nek, hanem a rádiónak is a saját embere, ugyanis kereken harminc évet töltött el abban a szerkesztőségben, amelyből 2010 decemberében (a zsebében több ezer eurós végkielégítéssel) távozott. Akkortájt még nyilván úgy hitte, hogy végérvényesen búcsút mondott a rádiónak. Most viszont mégis úgy döntött, hogy visszatér az anyaszerkesztőségébe. Hogy miért, azt tudni nem lehet, legfeljebb csak találgatni. Így találgatok.

Két és fél éve tölti be az MNT-ben a funkcióját (ennyi időre sehol a világon nem szoktak felelős tisztségviselőt választani), amely poszttól most inkább megválna. Két okból is furcsa és ezért tovább-boncolásra érdemes ez a meglebegtetett, kilátásba helyezett, hirtelen támadt távozás. Akár önként vállalt az elmenetel, akár kényszerű. Egyrészt azért, mert az MNT vezetője akkortájt, az éppen megüresedett (vagy megüresített?) médiatanácsosi szabadkai fotel felajánlása kapcsán olyan üdvrivalgással kiáltotta világgá „az új asszony” kinevezését, mint egy amatőr csillagász, aki egy viharos éjszakán addig ismeretlen égitestet fedezett fel a sötét mennybolton. (Persze nincs ebben semmi meglepő. Mifelénk ez így szokás. Minél szolgalelkűbb egy újságíró, annál több dicséretre számíthat.) Másrészt pedig azért, mert a vadonatúj funkcionárius maga is bősz vehemenciával látott neki a munkának. Ha ez mind igaz, akkor miért kellett volna most mégis sietősen vennie a kalapját? Azért, hogy a jól ismert újvidéki szerkesztőség biztonságos langymelegében eltöltse még az időt a nyugdíjaztatásig? Jut eszembe, mintha egy közösségi oldalon történt bejegyzésében azt olvastam volna, hogy örül, mert hamarosan eljön az idő, amikor végre nem kell Újvidékről Szabadkára utazgatnia. (Úgy tenne, miként azt Sziveri János a maga esetében az egyik zseniális örökérvényűjében megfogalmazta: „… úgysem ér egy fabatkát hagyjuk faképnél szabadkát szabadkát.” ?)  Persze azt is el tudom képzelni, hogy a viszolygás immáron kölcsönössé vált, ami azt jelenti, hogy esetleg az MNT is szíves-örömest megválna/szabadulna már a múltbéli kegyeltjétől, s erre ez a mostani kapóra jött főszerkesztőség kiváló alkalom lehet. Vagy lehetett volna. Gyanítom ezt annak okán, hogy a mi kis magyar parlamentünk általában „jól be szokott vásárolni” a tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos-asszonyokkal. Ha babonás lennék, meg merném kockáztatni a kijelentést, hogy alighanem elátkozott az a pozíció, mert valami miatt nagyon nem jönnek be neki ezek az Újvidéki Rádióból származó sajtófelelősök. Rendre „beváltják a becsületet”. (Eleinte még úgy néz ki, hogy nem lesz baj, menni fog a dolog, jó pénzért hajlanak a jó szóra, be is táncolnak az elvtársi körbe, de aztán csak kifarolnak belőle.)

Abba most inkább nem bonyolódnék bele (csak remélni bátorkodom, hogy az igazgatóbizottság kötelességből megtette), hogy a szóban forgó médiafelelősnek van-e egyáltalán erkölcsi joga visszasomfordálni oda, ahonnan pénz fejében önként távozott, mert tudom, hogy az itteni újságírásban nem a valós helyzet bemutatását megkövetelő szakmai tisztességről, hanem a csendes megalkuvás jutalmazásáról, a gyászosan szükséges anyagiakról szól a legtöbb személyes történet. És ahol az újságíró havi fizetése az tulajdonképpen a félelem bére. Lévén, hogy az egykoron létezett – már-már valódi – firkászságot mára már szimpla megélhetési újságírássá züllesztettük. Sikeresen. Segítőkben nem volt hiány. (Néha el-eljátszadozom a gondolattal: talán még a VMSZ és az MNT sok hazugságot tapasztalt funkcionáriusai sem hitték korábban, hogy mennyi-mennyi szolgalélek lézeng a vajdasági magyar újságírásban, és netán meg is lepődtek egy cseppet az ily mértékben degradálódott globális/délvidéki lakájmédiánk láttán.)

De vissza az eredeti témához! Mit lehet elmondani a másik felelős szerkesztőjelöltről? Annyi bizonyos, hogy Öreg Dezső nem igaz híve a fentről dirigált, egyszólamú pártrádiónak, ez pedig mifelénk nem tartozik a bocsánatos bűnök kategóriájába. Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy csak az utóbbi két-három évben számos esetben kiállt az igazmondó újságírás mellett (sőt még a „szent és sérthetetlen” dokumentumot, az MNT által kidolgoztatott Médiastratégiát is bírálni merészelte), akkor érhető, hogy a nagy vajdasági magyar zsinat nem szívesen látta volna éppen őt a főszerkesztői székben. Öreg Dezsőről úgy tartják, hogy szeret a saját fejével gondolkodni, az ilyesmit viszont az aktuálpolitika sohasem díjazza. Régi megfigyelés, hogy aki jogot formál a maga különvéleményére, és annak időről időre hangot is ad, az előbb-utóbb szembe találja magát azzal a közösséggel, amelyhez tartozik, és amelynek az érdekeit képviseli. A megosztó személyiség már csak ilyen: a környezetében gyakran vált ki ellenszenvet. Akik viszont ferde szemmel tekintenek rá, azok általában a saját kicsinyességük halójába gabalyodtak, és önnön fogságukban vergődnek.  Vérig sértettségükben, búbánatos megbántottságukban, képzelt felsőbbrendűségükben és az esetenkénti szakmai féltékenységükben nem képesek átlépni a maguk által, maguk köré emelt korlátokat, helyette inkább (balga mód) veszni hagynak egy Ügyet, egy Elvet, egy Általános Érdeket. Nyersen fogalmazva és az aktuális helyzetre vonatkoztatva: az Újvidéki Rádió további, jövőbeni sorsa nem múlhat egymás önérzetbeli mellbőségének méricskélésén, sekélyes hitvitákon és múltbéli sértődöttségeken. Sokkal nagyobb most a tét annál, mintsem hogy a fejünket bután, közömbösen vagy durcásan félrefordítsuk, mintha semmi sem számítana, mintha minden mindegy lenne. 

Elsőre „nem sikerült” tehát az igazgatóbizottságnak felelős szerkesztőt választani. Nyilván azért, mert – valamilyen felsőbb politikai sugallatra – úgy döntött, hogy nem dönt. Árulkodóan sokatmondó ez az alighanem elrendelt távolságtartás, ez a szavazástól való egyöntetű tartózkodás. Normális helyzetben ki látott már olyat, hogy egy testület, amelynek ilyenkor semmi más dolga nincsen, csak a szavazás, egyszerűen nem akar szavazni? Csak akkor esik meg ilyesmi, amikor a háttérben még nagyban zajlik a káderezés, amikor még nem jutottak el a kívánt végső verzióig.

Az igazgatóbizottság látszólag nem választott.  A valóságban azonban elképzelhető, hogy éppen ezzel a kitűnően álcázott döntésképtelenséggel hozott döntést. Magyarán: a már fentebb emlegetett „hadicsellel” így választotta meg azt, akit éppen a legalkalmasabbnak tart – a maga mércéi szerint, értelemszerűen. És aki majd hamarosan a háttérből az előtérbe kerül. Aki majd a megkezdett munkát, a rádió terv szerinti (létszámbeli és szakmai) leépítését befejezi. Ezzel pedig elgördül az utolsó akadály is a vajdasági magyar médiagömböc útjából, s „végre” a Pannon RTV válhat a „hőn áhított” vezető (?) délvidéki (elektronikus) médiummá. 

Azt hiszem, az új felelős szerkesztőnek nem is lesz már túl sok dolga…

Szabó Angéla 

 

2013. szeptember 21. [11:09]

Nem sikerült felelős szerkesztőt választani az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének élére

Nem sikerült felelős szerkesztőt választani az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének az élére, ugyanis az igazgatóbizottság tartózkodott a szavazástól.

Mint arról korábban hírt adtunk, a felelős szerkesztői posztra Simon Erzsébet Zita és Öreg Dezső pályázott, miután Dani Zoltán lemondott erről a tisztségről a szerkesztőségben fellépő munkaerőhiányra hivatkozva. Közülük a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottsága Simon Erzsébet Zitát javasolta a tisztségre.

Simon Erzsébet Zita, aki jelenleg az MNT tájékoztatási tanácsosa, a Vajdaság Ma kérésére elmondta, arról tájékoztatták, hogy az igazgatóbizottság tagjai tartózkodtak a szavazáson. Elmondta, visszakapta a pályázati dokumentációt, s úgy értesült, Klemm József, a Rádió igazgatója veszi át ideiglenesen a magar szerkesztőség vezetésének feladatait is.

Az intézményen belülről származó értesüléseink megerősítették, hogy az igazgatóbizottság tagjai tartózkodtak a szavazástól, de arról számoltak be, hogy a felelős szerkesztői feladatokat Dani Zoltán, eddigi szerkesztőségvezető látja el utódjának a kinevezéséig.

A pályázatot ismét kiírják.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16042/Nem-sikerult-felelos-szerkesztot-valasztani-az-Ujvideki-Radio-magyar-szerkesztosegenek-elere.html