Szeptember 29.

Mihály napja.

Héber eredetű bibliai név, a Mikaél magyar formája. Jelentése: Ki olyan, mint az Isten?, Istenhez hasonló.

935 – I. (Szent) Vencelt Csehország fejedelmét Altbunzlauban megölték, később szenté avatták, és Csehország védőszentje lett.
1227 – Boldog Türingiai Gertrúd ünnepe
1547 – Alcalá de Henaresben megszületett Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, akinek művei „Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha”, valamint a „Példás beszédek”.
1758 – Burnhamben megszületett Horatio Viscount Nelson, "Baron of The Nile" (A Nílus bárója), "Duke of Bronte" (Bronte hercege) brit admirális, aki Trafalgárnál aratott győzelmével nemzeti hőssé vált. Diadalának emlékét szobor őrzi Londonban.
1848 – A magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Josip Jellacic császári altábornagy, horvát bán csapatait.
1872 – Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.
1899 – Megszületett Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.
1902 – Meghalt Emile Zola francia író (Nana).
1912 – Megszületett Michelangelo Antonioni olasz filmrendező.

1965 – Meghirdették a „Brezsnyev-doktrína”-t, amely a Szovjetunió felségterületének nyilvánította a „baráti szocialista országokat”.

Szeptember 29. – A kávé világnapja.

A kávé világnapjának megtartása az egyik legnépszerűbb élvezeti cikket, a kávécserje (Coffea) terméséből készíthető sötét színű, élénkítő hatású italt hivatott népszerűsíteni. Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kávé előtt tisztelgő kezdeményezés, annyi bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték. Innen terjedhetett át az Egyesült Államokba, ahol 2005-ben még Nemzeti Kávénapnak nevezték, 2009. október 3-án azonban a Southern Food and Beverage Museum New Orleans-ben meghirdette a kávé világnapját. Ma már a világ sok országában ünneplik, de ahol nem ünneplik, ott is sokan fogyasztják rendszeresen a koffeint tartalmazó, kesernyés ízű italt.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Tény, hogy a kávécserje Etiópiában őshonos, a pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását pedig - a fennmaradt dokumentum szerint – pedig Jemenben jegyezték fel először. A kávéivás szokását a szufi rendek virrasztásain részt vevő vallásgyakorlók terjeszthették el a 15. század második felében. A társasági kávéfogyasztás élvezetére a muzulmán országokban kávéházakat hoztak létre.

A kávézás szokása Európába a 17. században érkezett meg, az első európai kávéház, a La Bottega del Caffé 1624-ben nyílt meg Velencében. (Kevesen tudják, hogy az olasz kávé kultúrtörténetéhez egy kicsit a magyarok is hozzájárultak: a magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) fejlesztette ki a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét.)
Bár a kávé (Coffea) növénynemzetség sok fajt számlál, csak két faj terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A kávéitalok ezernyi változata a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölési módok, az elkészítési receptek (pl: kávé-víz arányának változtatása), főzési módok (kotyogó, kávégép, stb.) és adalékok számtalan kombinációjából születik meg.
Az ínyencek (és gazdagok) a nehéz, testes, krémes, enyhén karamell- és föld ízű Kopi Luwak kávékülönlegességre esküsznek. A világ legdrágább kávéja a cibetmacska ürülékéből készül. Az indonéz szigeteken őslakos cibetmacskaféle, a maláji pálmasodró a kávéfák tetején él, táplálékul a legérettebb, pirosló kávébabot fogyasztja. A kávészemek végighaladnak az állat bélrendszerén, közben fermentálódnak (hasonlóan a kávé úgynevezett nedves erjesztése során végbemenő enzimatikus emésztéshez), majd megjelennek az állat ürülékében. Ezt összegyűjtik, kinyerik belőle a kávét, megpörkölik, majd ízesítik. Kávéfogyasztóként még sokan nem kóstolták, de hallhattak róla a 2007-es Bakancslista című amerikai filmben, mint a milliárdos Edward Cole (Jack Nicholson) kedvenc kávéjáról. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Szeptember 29. – A hallássérültek világnapja.

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján, 2013-ban szeptember 29-én tartják a Hallássérültek világnapját.
A "hallássérült" kifejezés gyűjtőfogalom, mely a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja. A világnap arra hívja fel a széles közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy a hallássérülteknek sajátos kommunikációs nehézségeket kell leküzdeniük, s ennek következtében óhatatlanul kisebbségbe szorulnak. A hallási fogyatékkal élők világszerte érdekérvényesítő szervezetekbe tömörülnek, érdekképviseletüket Magyarországon az 1907-ben alakult Hallássérültek Országos Szövetségének jogutódja, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) látja el. 

Hagyománnyá vált, hogy ezen a napon Cházár Andrásról is megemlékeznek. A felvidéki ügyvéd, Gömör megye táblabírája kezdeményezte hazánkban a siket gyerekek intézményes oktatását. Fáradozásai nyomán 1802. augusztus 15-én nyitotta meg kapuit a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.
Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen siket, újabban egyre több hallásromlás írható a környezeti zajártalom számlájára. Magyarországon a lakosság csaknem 10 százaléka él valamilyen fokú halláskárosodással, közülük mintegy hatvanezer siket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum