Ádám napja.
Héber eredetű bibliai név, jelentése ember. Más
kutatás szerint a jelentése vörös, földből való.
1312 – 51 éves korában meghalt Ottó magyar király, aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként.
1552 – A törökök 60-70 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat.
1585 – Párizsban megszületett Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege, aki 1622-től bíboros, 1624. 04. 29-től XIII. Lajos főminisztere volt.
1829 – Meghalt Vitkovics Mihály, nyelvújító, költő, meseíró, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
1831 – Megszületett Izsó Miklós szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja.
1866 – Meghalt Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus.
1871 – 64 éves korában meghalt Stand Watie cherokee törzsfőnök, aki a Szövetséges Hadsereg első cherokee ezredének létrehozója és vezetője volt.
1931 – Megszületett Latinovits Zoltán színész, (Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971).
1976 – Meghalt Mao Ce-tung kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik alapító tagja.
2003 – 95 éves korában meghalt Teller Ede atomfizikus.
1312 – 51 éves korában meghalt Ottó magyar király, aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként.
1552 – A törökök 60-70 ezer fős hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat.
1585 – Párizsban megszületett Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege, aki 1622-től bíboros, 1624. 04. 29-től XIII. Lajos főminisztere volt.
1829 – Meghalt Vitkovics Mihály, nyelvújító, költő, meseíró, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
1831 – Megszületett Izsó Miklós szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja.
1866 – Meghalt Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus.
1871 – 64 éves korában meghalt Stand Watie cherokee törzsfőnök, aki a Szövetséges Hadsereg első cherokee ezredének létrehozója és vezetője volt.
1931 – Megszületett Latinovits Zoltán színész, (Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971).
1976 – Meghalt Mao Ce-tung kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik alapító tagja.
2003 – 95 éves korában meghalt Teller Ede atomfizikus.
85 éve, 1928. szeptember 9-én emelkedett fel
Kispest mellett az első pilóta irányította helikopter, amelynek konstruktőre
Asbóth Oszkár volt.
1916-ban csatlakozott a Kármán Tódor vezette mérnökökből álló csoporthoz, amely az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi repülőcsapatainak fischamendi kísérleti telepén egy benzinmotoros, a kötött, könnyen lelőhető, gázzal töltött tüzérségi megfigyelő ballonok felváltására szánt lebegő alkalmatosság kifejlesztésén dolgozott. A társaság, amelynek tagja volt Petróczy István és Zsurovecz Vilmos is, 1917-ben kezdett hozzá a nevük (Petróczy-Kármán-Zsurovecz) kezdőbetűjéből PKZ jelzésű katonai helikopter kifejlesztéséhez. A szerkezet, amelyet kötelekkel stabilizáltak, az I. világháborúban mutatkozott be: felszállt és mintegy 50 méter magasba emelkedett.
Az első modell egy év múlva készült el, és még
ugyanebben az évben - személyzet nélkül - magasba emelkedett a PKZ-2 is. A
szerkezet instabilitását azonban nem sikerült megszüntetni, így a prototípus
egy légi bemutatón belengett, leesett és összetört. A kudarcot követően épült
új gép már Asbóth tervei alapján készült, de egy hangártűzben
megsemmisült.
Kísérleteit csak 1928 elején kezdte újra. A.H.1 típusú, acélcső vázszerkezetű, kb. 540 kg súlyú gépébe egy 120 lóerős Le Rhone francia forgómotort épített be, amelyhez egy 4,3 m átmérőjű koaxiális légcsavart erősített. A vázszerkezet két oldalán egy-egy kormánylap helyezkedett el, hogy a légcsavarok keltette függőleges légáramlatot kihasználva a gép előre-, illetve hátramozdítását elősegítse. A rugalmas leszállást a masinára szerelt négy focilabda és autógumi biztosította.
Az általa tervezett helikopter Hosszú István pilótával a fedélzetén 1928. szeptember 9-én emelkedett fel Kispest mellett. Hosszú az I. világháború alatt tábori vadászgépével több száz órát töltött a levegőben. A propeller 1000 fordulatot tett meg a földön, majd mintegy 1,5 méteres magasságba emelte a gépet, amely egy percig lebegett, majd gond nélkül leszállt. A helikopternek ennek ellenére stabilitási problémái voltak, így többet nem próbálták ki. A szerkezetet biztosítókötelekkel stabilizálták, az eredeti felvételekről azonban utólag kiretusálták a köteleket.
Az A.H.2-vel október 7. és 18. között nyolc sikeres felszállást végeztek, köztük egy 30 perceset is. A fáradhatatlan konstruktőrnek azonban néhány év múlva – támogatók híján – anyagi gondjai támadtak, és a munkálatokat abba kellett hagynia. A típus negyedik változata – az A.H.4 – utoljára 1931. május 31-én emelkedett a magasba.
Félbeszakadt kísérleteit később külföldön sem tudta folytatni. Helikopterkísérleteit sokan az általa írt Az első helikopter (1956) című könyvéből ismerték meg, ezért sokan vélekednek úgy, hogy eltúlozta saját eredményeit. Az 1970-es évek végétől megjelenő repüléstörténeti szakmunkák azt az álláspontot vallják, hogy Asbóth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel- és leszálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, Mindennek ellenére – főleg szervezőkészségének köszönhetően – a magyar technikatörténet egyik fontos szerepelője. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Kísérleteit csak 1928 elején kezdte újra. A.H.1 típusú, acélcső vázszerkezetű, kb. 540 kg súlyú gépébe egy 120 lóerős Le Rhone francia forgómotort épített be, amelyhez egy 4,3 m átmérőjű koaxiális légcsavart erősített. A vázszerkezet két oldalán egy-egy kormánylap helyezkedett el, hogy a légcsavarok keltette függőleges légáramlatot kihasználva a gép előre-, illetve hátramozdítását elősegítse. A rugalmas leszállást a masinára szerelt négy focilabda és autógumi biztosította.
Az általa tervezett helikopter Hosszú István pilótával a fedélzetén 1928. szeptember 9-én emelkedett fel Kispest mellett. Hosszú az I. világháború alatt tábori vadászgépével több száz órát töltött a levegőben. A propeller 1000 fordulatot tett meg a földön, majd mintegy 1,5 méteres magasságba emelte a gépet, amely egy percig lebegett, majd gond nélkül leszállt. A helikopternek ennek ellenére stabilitási problémái voltak, így többet nem próbálták ki. A szerkezetet biztosítókötelekkel stabilizálták, az eredeti felvételekről azonban utólag kiretusálták a köteleket.
Az A.H.2-vel október 7. és 18. között nyolc sikeres felszállást végeztek, köztük egy 30 perceset is. A fáradhatatlan konstruktőrnek azonban néhány év múlva – támogatók híján – anyagi gondjai támadtak, és a munkálatokat abba kellett hagynia. A típus negyedik változata – az A.H.4 – utoljára 1931. május 31-én emelkedett a magasba.
Félbeszakadt kísérleteit később külföldön sem tudta folytatni. Helikopterkísérleteit sokan az általa írt Az első helikopter (1956) című könyvéből ismerték meg, ezért sokan vélekednek úgy, hogy eltúlozta saját eredményeit. Az 1970-es évek végétől megjelenő repüléstörténeti szakmunkák azt az álláspontot vallják, hogy Asbóth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel- és leszálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, Mindennek ellenére – főleg szervezőkészségének köszönhetően – a magyar technikatörténet egyik fontos szerepelője. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az AH-3 jelű helikopter a Budapest és Kispest közötti dombos területen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése