Szeptember 21.

Máté napja.

Bibliai név, a héber Mattanja név rövidített Mattai formájának a görög alakjából származik. Jelentése: Jahve ajándéka.

1984 – A Magyar Dráma ünnepe.
52 – Szent Máté I. században élt apostol, evangélista, Jézus tanítványának ünnepe. Ő a könyvelők, az adószedők, a bankárok, a pénzügyőrök és a biztonsági emberek védőszentje.
1235 – 58 éves korában meghalt II. András magyar király, akit 1222-ben az elégedetlen főurak az „Aranybulla” kiadására kényszerítettek.
1558 – Spanyolországban a San-Jeronimo de Yuste-kolostorban meghalt V. Károly.
1791 – Megszületett gróf Széchenyi István politikus, a nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője.
1792 – XVI. Lajos lemondott a francia trónról.
1837 – Meghalt Bezerédj Amália elbeszélő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője.
1894 – Megszületett Péchy Blanka színésznő, író, a Kazinczy-díj megalapítója.
1929 – Megszületett Kocsis Sándor futballista, a legendás Aranycsapat jobb-összekötője.
1964 – A Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe.

80 éve, 1933. szeptember 21-én Lipcsében megkezdődött a berlini Reichstag felgyújtásával vádolt Dimitrov és társainak pere.

 Németországban az 1932. novemberi választások után Paul von Hindenburg birodalmi elnök 1933. január 30-án Adolf Hitlert, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezérét nevezte ki kancellárrá egy jobboldali koalíció élén. Az új kormány relatív többséggel rendelkezett a parlamentben, abszolút többséget a baloldali erők kiszorításával szerezhetett volna, az ellenük való nyílt fellépés azonban általános sztrájkkal fenyegetett. Hitler elérte Hindenburgnál, hogy a parlamentet feloszlatva március 5-re új választásokat tűzzenek ki, d1933. február 27-én az esti órákban hatalmas lángok csaptak fel a Berlin központjában álló Reichstag épületében, amely szinte teljesen kiégett. A gyújtogatást a Goebbels vezette propagandagépezet rögtön kommunista merényletnek minősítette, a helyszínre siető és kommunista államcsínyt emlegető Hitler pedig kijelentette: „Most nincs kegyelem, aki az utunkba áll, azt megsemmisítjük... Minden kommunista funkcionáriust megölünk ott, ahol csak érjük. A kommunista képviselőket még ma éjszaka utolsó szálig fel kell akasztani... Nincs többé könyörület a szociáldemokratáknak és a Reichsbanner /a szociáldemokrata félkatonai alakulat/ tagjainak sem.”e előtte ki akarta iktatni a baloldalt.

Február 28-án Hindenburg aláírta a szükségállapotot bejelentő, ún. „felhatalmazási” törvényt, amely érvénytelenítette a weimari alkotmányban biztosított demokratikus szabadságjogokat, felszámolta a tartományok autonómiáját és lényegében diktátori teljhatalommal ruházta fel Hitlert. Még a tűz éjszakáján megkezdődött a kommunisták, a szociáldemokraták és a szakszervezeti vezetők begyűjtése, s hogy jól előkészített akcióról volt szó, bizonyítja, hogy egy nap alatt mintegy 4200 állampolgárt tartóztatott le országszerte az akcióra már előre mozgósított rendőrség, az SS és az SA. Felállították az első koncentrációs táborokat, áprilisra már mintegy 25 ezer embert volt őrizetben. Ilyen körülmények között a március 5-i választáson Hitler megkapta a szavazatok 44 százalékát, s egy kisebb nacionalista párt 8 százalékával 52 százaléknyi abszolút parlamenti többségre tett szert. A nácik a választást forradalomnak nevezték, a megválasztott 81 kommunista képviselő be sem ülhetett a padsorokba az új parlamenti helyszínen, a Kroll Operában, csak a szociáldemokraták tiltakozhattak a kormány teljhatalma ellen pártjuk 1933. júliusi betiltásáig.
A Reichstag-tűz helyszínén a hatóságok csak egy zavart, kába, félmeztelen, kormos férfit fogtak el, a holland Marinus van der Lubbét. A következő napokban letartóztatták a német kommunista párt több vezetőjét, köztük Ernst Thälman pártelnököt és Ernst Torglert, a kommunista parlamenti csoport vezetőjét, továbbá Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit.
A tervezett németországi kirakatper előtt, kijuttatott bizonyítékok alapján, nemzetközi összefogással ellenpert tartottak Londonban, bizonyítandó, hogy a gyújtogatást a náci vezetés szervezte. Az ennek nyomán Párizsban kiadott ún. Barna Könyv szerint az elkövetők a Hermann Göring Reichstag-elnök és porosz belügyminiszter irodái és a Reichstag közötti fűtési alagúton hordták az épületbe a benzineskannákat, hogy maga Göring tiltotta meg a rendőrség felsőfokú riasztását, a teljes tűzriadó elrendelését Lipcsében.
A Birodalmi Legfelsőbb Bíróság épületében 1933. szeptember 21-én kezdődött meg a koncepciós per, melynek fővádlottja Georgi Dimitrov volt. A tárgyalás során Dimitrov, aki saját maga látta el védelmét, nemcsak minden vádat cáfolt, de erkölcsileg is bírái fölé kerekedett. Híres beszédében leleplezte a náci provokációt, kérdéseivel ellentmondásokba keverte Göringet és a többi tanút, s nevetségessé tette az egész procedúrát. A december 23-ai ítélethirdetéskor Torglert, Dimitrovot és társait bizonyítékok híján felmentették. A bolgár vezetők még két hónapig őrizetben maradtak, majd 1934 februárjában kiengedték őket Moszkvába. A tárgyalás során begyógyszerezett Van der Lubbét, aki bevallotta a gyújtogatást, a bíróság halálra ítélte, amit 1934. január 10-én végre is hajtottak. A történészek egy része ma azt tartja, hogy ő volt a tényleges, magányos elkövető, nem kevesen vannak ugyanakkor azon az állásponton, hogy valójában a nemzetiszocialisták gyújtották fel a Reichstagot, annak érdekében, hogy ürügyük legyen a totalitárius irányítás bevezetésére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 A képen az égő Reichstag.

Szeptember 21. – Az Alzheimer-kór világnapja

Az Alzheimer-kór világnapja megtartását az Egészségügyi Világszervezet támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) 1994-ben kezdeményezte. Magyarország 2002-ben csatlakozott a rendezvényhez.
Ma a rák után az Alzheimer-kór a leginkább rettegett, szellemi, majd testi leépüléssel jár betegség, a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális problémája. Nevét a bajor Alois Alzheimer orvos után kapta, aki elsőként írta le a betegséget a múlt század elején.
A „felejtés betegségében” szenvedőknél az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. A kiváltó okok ma még nem ismertek, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethetők vissza. Eddigi ismeretek szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható. Ezért is a hangsúly a korai diagnosztizálásán van, mert az időben megkezdett kezeléssel eredményesebben lehet lassítani a kóros folyamatot..
A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatának képtelensége, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások. Végül a mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel. Alzheimerben szenvedett idősebb korában többek közt Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson, Annie Girardot és Puskás Ferenc is.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) 2012-es jelentése
szerint demenciával (szellemi hanyatlással) – aminek leggyakoribb oka az Alzheimer – 2010-ben csaknem 36 millió ember élt világszerte. Évente 7,7 millióval növekszik az új esetek száma, azaz a világban négy másodpercenként fordul elő egy új eset. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az Európai Unióban 2010-ben csaknem 10 millió, ebből Magyarországon 160 ezer volt az Alzheimer-betegek száma. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum