„Temerini hetek” (12.)

Törvénysértő kihallgatások – elkülönített jegyzőkönyvek

            Molnár Ferenc, a szabadkai Felső Bíróság tanácselnök-bírója 2013. augusztus 29-én végzést hozott, miszerint a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini magyar fiatal K. 48/13 számú bűnügyében az iratok közül „el kell különíteni a (végzésben tételesen felsorolt – B. A.) jegyzőkönyveket”.  A végzést számomra 2013. szeptember 10-én kézbesítették.  

            Az újvidéki Felsőfokú Ügyészség a fiatalok ellen nemzeti, faji, vallási gyűlöletet vagy türelmetlenség kiváltása, illetve szítása miatt emelt vádat.

Az elkülönítésre elrendelt jegyzőkönyvek közé tartoznak az – akkor még – gyanúsított fiatalok 2012. október 23-i, a temerini rendőrállomáson történt meghallgatásáról, az újvidéki Felső Bíróságon készült és a tanúfelismerésről szóló, valamint ugyanennél a bíróságnál a tanúk meghallgatásáról írt jegyzőkönyvek.

Ez azt jelenti, hogy „amikor végzés jogerős lesz, az ügyiratokból kiválasztják a jegyzőkönyveket és külön borítékban átadják a vizsgálóbírónak, hogy elkülönítve az egyéb iratoktól megőrizze őket”. A további eljárásban, tehát, ezek az iratok nem lehetnek jelen. A tanácselnök ugyanis „a főtárgyalás kitűzése előtt megállapította, hogy az ügyiratokban olyan bizonyítékok szerepelnek, amelyek tartalmuk szerint vagy beszerzésük módja által ellentétesek az alkotmány, a Büntető Eljárási Törvény (BET) és más törvények idevágó rendelkezéseivel”.

A nyolc sűrűn gépelt oldalból álló végzésben kifejtett bírósági álláspont szerint sérültek a nyelvek és írások használatáról szóló törvény rendelkezései. – A temerini rendőrállomás tisztségviselője nem világosította fel a gyanúsítottakat azon jogunkról, hogy nyilatkozhatnak, hogy a hivatalos használatban lévő nyelvek közül mely nyelven kívánják, hogy az eljárás velük szemben lefolyjon. A kérdéses jegyzőkönyvekben, tehát, az eljárás nyelve, mint előzetes kérdés, nem lett törvényesen meghatározva – áll a bírósági végzésben.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény szerint „minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították”. Ennek ellenére, az eljárás rendőrségi, valamint az ügyészség képviselője által vezetett bizonyítási cselekmény folyamán és arról készült jegyzőkönyvekben „a gyanúsítottak már mint a kérdéses bűncselekmény elkövetői vannak megjelölve”. Így, a bíróság szerint, ebben az eljárásban „sérült a gyanúsítottak ártatlanságának vélelme” is. (A temerini községi képviselő-testület is, a 2012. október 25-i ülésén – még mielőtt bíróság elé került volna az ügy –, „határozatban ítélte el az újfasiszta megnyilvánulást, amely többrendbeli bűncselekmény elemeit is tartalmazta”.)

A szabadkai bíróság szabálytalanságokat állapított meg a tanúfelismerés során is, mivel a gyanúsítottak „jóval idősebb férfiakkal” együtt lettek bemutatva, akiknek „az alaktani jellegzetességei nem olyanok mint egy 1994-ben született férfié” (vagyis a gyanúsítottak többségének korosztályához tartozóké).

A bíróság továbbá úgy találta, hogy „a tanúk meghallgatásról készült jegyzőkönyvek (is – B. A.) törvénytelenek, mivel azok a BET rendelkezéseivel ellentétes módon keletkeztek”. A BET ugyanis „nem ismeri a tanú meghallgatását, mint bizonyítási cselekményt, ahogy a jegyzőkönyvek az újvidéki Felső Bíróságon készültek” (hanem kihallgatását). Így, azokat „törvénytelennek kell tekinteni”.  A konkrét esetben „a vizsgálóbíró a terhelteket nem értesítette a tanúk kihallgatásáról”, ami miatt „sérült a védelemre való jog” is – áll a legújabb bírósági végzésben, amely ellen három napon belül lehet fellebbezni az újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz.  

Újvidék, 2013. szeptember 10.

Mgr. Bozóki Antal,

Koperec Csongor és Smith Tomas védőügyvédje