Október 15.

Teréz napja.

Görög eredetű név, a Terézia rövidülése. Jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret, vadászni. 

1815 – A britek fogságába esett Bonaparte Napóleon megérkezett a dél-atlanti Szent Ilona-szigetre, ahol megkezdte haláláig tartó száműzetését.
1844 – Megszületett Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.
1880 – Végleg elkészült a kölni dóm, 632 évvel az építkezés megkezdése után.
1881 – Megszületett P. G. Wodehouse angol-amerikai író (Forduljon Psmith-hez).
1894 – Párizsban letartóztatták Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tisztet állítólagos kémkedés és hazaárulás vádjával.
1917 – Megszületett Fábri Zoltán színházi és filmrendező (Körhinta).
1917 – Franciaországban kivégezték Mata Harit (eredeti nevén: Margaretha Zelle), a híres első világháborús táncosnőt, kurtizánt és kémet.
1946 – Kivégzése előtt megmérgezte magát cellájában Hermann Wilhelm Göring, egykori német politikus, birodalmi marsall, aki a Nürnbergben kötél általi halálra ítélt 12 háborús főbűnös egyike volt.
1949 – Kivégezték a koholt vádak alapján népellenes bűntett és hűtlenség vádjával halálra ítélt Rajk Lászlót és társait.
1959 – Megszületett Rudolf Péter magyar színész (Szerencsés Dániel, Hamvadó cigarettavég).

10 éve, 2003. október 15-én indult a kozmoszba Jang Li-vej, az első kínai űrhajós.

A kínai űrprogramnak - ahogy a hasonló amerikai és szovjet vállalkozásoknak is - katonai gyökerei vannak. A kínai Népköztársaságban az 1950-es években kezdtek nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal kísérletezni, de csak évtizedekkel később jutottak el oda, hogy saját vállalkozás keretében embert küldjenek a kozmoszba.
A programhoz kezdetben a Szovjetunió nyújtott segítséget, de az együttműködés 1960-ban, amikor Mao Ce-tung kínai vezető szakított a szovjetekkel, megszakadt. Az első mesterséges műholdat csak 1970-ben bocsátották fel, az embert szállító űrprogramot 1978-ban jelentették be, de ennek feltételei még nem voltak adottak. A következő időszakban főleg a hajtóművek és a hordozórakéták fejlesztésére koncentráltak, s továbbra is deklarált cél maradt, hogy Kína saját erejére támaszkodva fejlessze űriparát, hódítsa meg a világűrt. Az országban három űrközpont is épült, s jelentős előrelépés történt a mesterséges holdak technológiája terén.
Az ember világűrbe juttatása az 1990-es évek elején került ismét előtérbe, amikor a gazdaságban a kapitalizmus de facto helyreállítása után Kína nagyhatalommá vált és ezt az űrkutatás terén is demonstrálni akarta. Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt vezetője 1992-ben hirdette meg az embert szállító kínai űrhajó felbocsátását, az erre alkalmas űrhajót 1999 novemberére fejlesztették ki. A Sencsou-1 21 órát töltött a világűrben és 14 alkalommal kerülte meg a Földet - ezzel a Szovjetunió, illetve Oroszország és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik állam, amely önerőből épített és juttatott a kozmoszba űrhajót.

2003. október 15-én a Góbi-sivatagban található Csiucsüan űrrepülőtérről egy Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátották az első embert szállító kínai űrhajót. Az első "tajkonauta", Jang Li-vej a 8,86 méter hosszú és 7,79 tonna súlyú Sencsou-5 (Mennyei Hajó) fedélzetén indult a világűrbe és 21 órával később, október 16-án hajnalban épségben ért földet Belső-Mongóliában, útja során 14 alkalommal kerülte meg a Földet. A pilótának, akinek a kiszállás után a helyi hagyomány szerint a mongol nők fehér sállal övezték nyakát, a landolás pillanatában gratulált Ven Csia-pao kínai kormányfő. A kínai televíziónak adott első nyilatkozatában elmondta: a Kína jelképének számító nagy falat nem látta, de a Föld így is gyönyörű volt.
Jang 1965-ben született, édesapja közgazdász, édesanyja tanítónő. 1983-tól volt repülőtiszt, 1993-ban válogatták be a kínai űrhajósjelöltek csapatába. Az űrprogramot körülvevő titkolódzás miatt tulajdonképpeni munkájáról még feleségének sem beszélhetett és szüleivel is csak ritkán találkozhatott. A szigorú szűrővizsgák után bekerült a szűkített 14 fős keretbe, a küldetést végül azért rá bízták, mert pszichológiai tesztjei nagyon jól sikerültek - ezzel utasította maga mögé az oroszországi Csillagvárosban kiképzést kapott két riválisát is. (A sajtó megírta azt is, hogy fizetése havonta 10 ezer jüan, azaz 1204 dollárnak megfelelő összeg volt, azaz kevesebb, mint a polgári repülés területén dolgozó pilótáké.)
Jangot útja után három nappal alezredesből ezredessé léptették elő, két héttel később pedig hivatalosan hőssé nyilvánították. 2008-ban egyike volt azoknak, akik a pekingi ötkarikás játékok lángját vitték az olimpiai fáklya útjának utolsó szakaszán. Kína 2013-ban már ötödik olyan űrhajóját küldte az űrbe, amelyen emberek tartózkodtak, az utóbbi időben már egyszerre hárman, az első kínai űrhajósnő 2012-ben járta meg a kozmoszt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum