Bár nagy értékű földterületekről van szó, valójában nagyon nehéz bizonyítani, hogy éppen melyik parcellákra vonatkozik a kérelem. A második világháborút követően ugyanis a földterületeket egy egységes szerkezetbe fogták, s ezért most nehéz megállapítani, mekkora volt az egyes szántóföldek mérete.
Azok között a németek között, akiket 1945-ben hatósági döntéssel a nemzet ellenségeivé nyilvánítottak, voltak olyanok is, akik nem tartoztak a német megszálló erőkhöz. Tőlük is elvették azonban vagyonukat, megfosztották őket állampolgárságuktól és polgári jogaiktól. A háborút követően egy részük Németországba és Ausztriába költözött, másik részük a szerbiai és az európai lágerekben halt meg.
Szerbiában ma kevesebb mint négyezer német utód él, köztük azok is, akik visszakérik a családi vagyont. „Minden jogtalanul elvett tulajdont vissza kell szolgáltatni, a németek a kollektív bűnösség miatt elveszítették vagyonukat, az igazságtalanság pedig 60 év után is igazságtalanság marad” – szögezte le Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke.
„Több kérelemre számítottunk, mert ez a nemzet nagy számban képviseltette magát Szerbiában és még semmi sincs megoldva, mert többnyire mezőgazdasági területekről van szó. Meglátjuk, hogy mit lehet visszaadni, elsősorban természetben, de minden egyes esetről egyedileg születik döntés” – mondta el Strahinja Sekulić a restitúciós ügynökség nevében.
A vagyon visszaszármaztatásának feltétele, hogy a kérelmező külföldi állampolgárt nemzetközi megállapodás alapján korábban nem kártalanították, hogy fennáll a reciprocitás elve, vaalmint hogy a vagyona visszaszármaztatását kérelmező nem volt a külföldi megszálló erők tagja. (RTS)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16288/A-Vajdasagbol-eluzott-nemetek-vagyonuk-visszaszarmaztatasat-kerik-.html, 2013. november 10. [15:59]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése