Szerbia
Köztársaság uniós integrációja tárgyában
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke
közös sajtótájékoztatót tartottak Nagyváradon. Két téma került napirendre:
Szerbia Köztársaság uniós integrációja és a romániai magyar nemzeti közösség,
Székelyföld, Partium és Erdély autonómiája.
Szerbia uniós integrációjával kapcsolatban
Tőkés László az alábbi dokumentumot tette közzé:
N Y
I L A T K O Z A T
Szerbia
Köztársaság uniós integrációja tárgyában
Annak
ellenére, hogy az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) Szerbiában
látogatást tévő küldöttsége külön megbeszéléseket folytatott a kisebbségi
ügyekben illetékes minisztériumok, valamint a Szerb Parlament Emberi és
Kisebbségi Jogi Bizottságának képviselőivel, továbbá a nemzeti kisebbségek
tanácsainak vezetőivel – jellemző és már-már kirívó módon a tárgyalásokról
szóló záróközlemény-tervezet alig-alig, illetve csak az általánosságok
szintjén tért ki az országban élő, húsz nyilvántartott etnikai kisebbség problémáira.
Példának okáért a legsajátosabb kisebbségi régióról, a Vajdaságról, valamint
Szerbia legnépesebb kisebbségi közösségéről, a magyarságról mégcsak
említést sem tett…
Közbenjárásomra
végül is bekerült a sajtóközleménybe Vajdaság kérdése, éspedig ebben, a
nagymértékben megszépített formában, hogy: a küldöttség „üdvözli az etnikumközi
feszültségek csökkenését Vajdaságban, ahol a kisebbségek általában véve kellő
védelemben részesülnek” (idézet a közleményből, 4. pont).
Szintén
sikerült belefoglaltatni a szövegbe az egyes nemzeti kisebbségeket sújtott,
hajdani tömeggyilkosságok ügyét, éspedig a következő „szelídített”
formában: a delegáció „üdvözli a történelmi kérdések terén az utóbbi időben
végbement közeledést Magyarországgal és Horvátországgal, szorgalmazva
ugyanakkor az egykor elkövetett bűncselekmények fokozott mértékű beismerését”
(idézet, uo.).
Ezen szerény
eredményeken túlmenően, valamennyi adandó alkalomkor hangsúlyosan kitértem a
nemzeti kisebbségek ügyére, kiemelt módon is a magyarokat és vlacho-románokat
ért sérelmekre és hátrányos megkülönböztetésre. Egyebek mellett külön is
szót emeltem a több mint egy éve, törvényellenes módon vizsgálati fogságban
tartott hét magyar fiatal védelmében és kiszabadítása érdekében.
Említésre méltó, hogy Sasa Jankovič ombudsman konkrét panasz esetén
segítségét helyezte kilátásba irántuk.
A várhatóan januárban elkezdődő csatlakozási
tárgyalások során lehetőség nyílik a kisebbségi, illetve a magyar érdekek
fokozott érvényesítésére – mind a szerbiai magyar politikum és polgári
szervezetek, valamint egyházak, mind a magyar kormány és a magyar európai
parlamenti képviselők részéről.
Akárhogyan is
történne, két követelményt mindenképpen előfeltételként kellene
támasztani Szerbia európai csatlakozásával szemben – éspedig a következőket:
● A délvidéki
magyarság helyzetének a vele való megegyezés alapján történő rendezése;
kollektív jogainak és teljes körű autonómiájának biztosítása.
● Az ellenében – és
más nemzetiségek ellen – elkövetett tömeggyilkosságok elismerése és jóvátétele;
az áldozatok rehabilitálása és leszármazottaik kárpótlása; a kollektív bűnösség
törvény általi feloldása – a nemzeti megbékélés érdekében.
Nagyvárad, 2013.
október 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése