December 25.

Eugénia napja.

Görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

0 – Jézus Krisztus születésnapja, karácsony.
800 – III. Leó pápa Rómában császárrá koronázta Nagy Károly frank uralkodót, s ezzel a római császárok jogutódjának nyilvánította.
1000 – István magyar fejedelem (997–1038) királlyá koronáztatta magát az apostoli koronával, amelyet II. Szilveszter pápától kapott.
1500 – A középkori évkezdet.
1899 – New Yorkban megszületett Humphrey Bogart (eredeti nevén: Humphrey de Forest Bogart) amerikai filmszínész, akinek legismertebb filmjei: „Casablanca”, „A máltai sólyom”, „Afrika királynője”, „A Sierra Madre kincse”.
1918 – Megszületett Anvar Szadat Nobel-békedíjas egyiptomi politikus, államfő.
1944 – A szovjet csapatok bekerítették Budapestet, ezzel megkezdődött a magyar főváros csaknem két hétig tartó ostroma.
1954 – Aberdeen-ben (Skócia) megszületett Annie Lennox énekesnő, a Eurythmics együttes tagja (Sweet dreams, Why).
1977 – A svájci Vevey-ben 88 éves korában meghalt Charlie Chaplin (eredeti nevén: Charles Spencer Chaplin) angol filmszínész, forgatókönyvíró és filmproducer, akinek legismertebb filmjei: „A kölyök”, „Aranyláz”, „A diktátor”.

1991 – Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnökének lemondásával megszűnt a Szovjetunió, helyét az orosz, ukrán és belorusz alapítású Független Államok Szövetsége vette át.

December 25-én, karácsonykor a keresztény világ Jézus Krisztus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják.
A karácsony, latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (az Úr születése) teológiailag a kereszténységnek a

húsvét mellett a második legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Jézus pontos születési dátumáról az evangéliumok nem nyújtanak megbízható támpontot, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték ezt a napot, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony végleges, december 25-i időpontjáról a 325-ben tartott első niceai zsinaton (a keresztény egyház püspökeinek tanácskozásán) döntöttek. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.)
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus a zsidó József és Mária gyermekeként született Betlehemben (ma Izraelben, a Palesztin állam területén található), és születése lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdete. A magyar karácsony szó eredetét tekintve valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenévre vezethető vissza. A magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet hasonló hangzású szóval. A magyarban "két karácsony" kifejezés is él: a "nagykarácsony" karácsony napja, december 25., a "kiskarácsony" újév napja, január 1.
A karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (jelentése Úrjövet, Úrra való várakozás), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, az ilyenkor feltálalt halételek szokása is ezt mutatja. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit. A karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Szűz Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel, de ünnepi istentiszteletet és úrvacsorát tartanak.
A karácsonyfa-állítás a 17. századtól terjedt el német területről, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől él. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum