ELMULASZTOTT ALKALOM (1.)
Törvényhozási eljárásban a nemzeti kisebbségi
tanácsokról szóló törvény módosítása
December 18-ától a szerb parlamentben „törvényhozási eljárásba” került
a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítása.
A 31 oldal terjedelmű módosítási javaslatból 20 oldal a hatályos törvény 68 szakaszba foglalt változási javaslatait tartalmazza, amit 11 oldal indoklás követ.[1]
– A törvény eddigi alkalmazása és elemzése számos problémára mutatott rá. Mindenekelőtt, a hatályos törvénynek nincsen világos és logikus szerkezete, amikor a tanács megalakulásáról, választási idejéről, mandátumának megszűnéséről, a megszűnése utáni időelőtti új (ún. rendkívüli) választások kötelező kiírásáról, a tanács tagjainak mandátumáról, annak kezdetéről és megszűnéséről rendelkezik, stb. – olvasható a módosítási javaslat indoklásában.
A 31 oldal terjedelmű módosítási javaslatból 20 oldal a hatályos törvény 68 szakaszba foglalt változási javaslatait tartalmazza, amit 11 oldal indoklás követ.[1]
– A törvény eddigi alkalmazása és elemzése számos problémára mutatott rá. Mindenekelőtt, a hatályos törvénynek nincsen világos és logikus szerkezete, amikor a tanács megalakulásáról, választási idejéről, mandátumának megszűnéséről, a megszűnése utáni időelőtti új (ún. rendkívüli) választások kötelező kiírásáról, a tanács tagjainak mandátumáról, annak kezdetéről és megszűnéséről rendelkezik, stb. – olvasható a módosítási javaslat indoklásában.
Suzana Paunović, az emberi és kisebbségi jogok belgrádi kormányhivatala
vezetőjének a nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy „a
nemzeti tanácsok választási rendszerének új modellje a testületek
depolitizálását (politikától való mentesítését – B. A.) kellene, hogy lehetővé
tegye”.[2]
Ez a nyilatkozat már előrevetíti a nemzeti tanácsok jelentőségének, valamiféle
szakmai testület szintjére való csökkentését és hatásköreinek a szűkítését –
még az alkotmánybírósági határozat előtt.
A módosítási javaslatból világosan kitűnik, hogy az nem érinti a nemzeti
tanácsok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) elnöke és a javaslatot előkészítő munkacsoport tagja szerint erre azért
nem került sor, „mert az igazságügyi minisztérium elfogadta azt az álláspontot,
hogy nem kellene megelőlegezni a Szerbiai Alkotmánybíróság döntését a nemzeti
tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatban”.[3]
Függetlenül attól, hogy a törvénynek csak a részleges módosításairól van szó, ezek sem mellékesek, mivel érintik a nemzeti tanácsok jogállását, a külön választói névjegyzék létrehozását és a szavazati jogot, a nemzeti tanácsok nyilvántartásba vételét és feloszlatását. Ezért érthetetlen és elfogadhatatlan az MNT és magyar pártok többnyire érdektelen viszonyulása ennek a nemzeti kisebbségi autonómia és az egész közösség fejlődése szempontjából fontos törvénynek a módosításához.ű
Korhecz Tamás, a MNT elnöke a törvényelőkészítő bizottságban nem a vajdasági magyarok érdekeit képviselte. Nyilvánosan nem tanácskozott a magyar politikai pártok és civil szervezetek képviselőivel a változások irányáról és terjedelméről. Nem hogy közvitát nem szervezett a munkacsoport által készített módosításokról, de még az általa vezetett testület véleményét nem kérte ki erről. Az MNT december 3-i ülésen is csak „tájékoztatta a testület tagjait a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását előkészítő szakértői testület munkájáról.”[4] Еz a demokrácia mellőzése. Ha csak ez lenne az egyetlen hibája Korhecznak, már ez miatt távoznia kellene tisztségéről.
A vajdasági magyar pártok közül is csak a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Választmánya vitatta meg a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét. A párt állásfoglalása szerint „a kilátásba helyezett módosítások esetleges elfogadása után sem lehet majd annak reményében nemzeti tanácsot választani, hogy az ténylegesen is feltárhassa, kifejezhesse és legitim módon képviselhesse egy-egy adott kisebbség önazonosságával kapcsolatos érdekeinek teljes spektrumát”.[5]
A többi – magát magyarnak nevező – párt (még azok is amelyek „a tényleges magyar autonómia megvalósításáért küzdenek”) érdemében még a hangját sem hallatta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása kapcsán. Az ellenzékben lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Liga (ML) és a Humentis frakciójának (ha ilyen szervezet még létezik) képviselője is csak újságírói felkérésre nyilatkozott a témában.[6]
Ezúttal is megmutatkozott, hogy a magyar pártok, illetve azok vezetői képtelenek összefogni, együttes tanácskozást szervezni, egységes álláspontot kialakítani és közösen fellépni, még akkor is, amikor a közösség nyilvánvaló érdekéről van szó. Egyhamar vissza nem térő alkalmat mulasztottak el a nemzeti autonómia kérdésének felvetésére és a hatályos törvény érdemében való módosításának követelésére.
Ilyen viszonyulással a vajdasági magyar közösségnek nem lesz tényleges autonómiája. A közösség további leépülésének leszünk nem csak néma tanúi, de segítői is.
Újvidék, 2013. dece,ber 21.
Bozóki Antal
Függetlenül attól, hogy a törvénynek csak a részleges módosításairól van szó, ezek sem mellékesek, mivel érintik a nemzeti tanácsok jogállását, a külön választói névjegyzék létrehozását és a szavazati jogot, a nemzeti tanácsok nyilvántartásba vételét és feloszlatását. Ezért érthetetlen és elfogadhatatlan az MNT és magyar pártok többnyire érdektelen viszonyulása ennek a nemzeti kisebbségi autonómia és az egész közösség fejlődése szempontjából fontos törvénynek a módosításához.ű
Korhecz Tamás, a MNT elnöke a törvényelőkészítő bizottságban nem a vajdasági magyarok érdekeit képviselte. Nyilvánosan nem tanácskozott a magyar politikai pártok és civil szervezetek képviselőivel a változások irányáról és terjedelméről. Nem hogy közvitát nem szervezett a munkacsoport által készített módosításokról, de még az általa vezetett testület véleményét nem kérte ki erről. Az MNT december 3-i ülésen is csak „tájékoztatta a testület tagjait a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását előkészítő szakértői testület munkájáról.”[4] Еz a demokrácia mellőzése. Ha csak ez lenne az egyetlen hibája Korhecznak, már ez miatt távoznia kellene tisztségéről.
A vajdasági magyar pártok közül is csak a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Választmánya vitatta meg a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét. A párt állásfoglalása szerint „a kilátásba helyezett módosítások esetleges elfogadása után sem lehet majd annak reményében nemzeti tanácsot választani, hogy az ténylegesen is feltárhassa, kifejezhesse és legitim módon képviselhesse egy-egy adott kisebbség önazonosságával kapcsolatos érdekeinek teljes spektrumát”.[5]
A többi – magát magyarnak nevező – párt (még azok is amelyek „a tényleges magyar autonómia megvalósításáért küzdenek”) érdemében még a hangját sem hallatta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása kapcsán. Az ellenzékben lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Liga (ML) és a Humentis frakciójának (ha ilyen szervezet még létezik) képviselője is csak újságírói felkérésre nyilatkozott a témában.[6]
Ezúttal is megmutatkozott, hogy a magyar pártok, illetve azok vezetői képtelenek összefogni, együttes tanácskozást szervezni, egységes álláspontot kialakítani és közösen fellépni, még akkor is, amikor a közösség nyilvánvaló érdekéről van szó. Egyhamar vissza nem térő alkalmat mulasztottak el a nemzeti autonómia kérdésének felvetésére és a hatályos törvény érdemében való módosításának követelésére.
Ilyen viszonyulással a vajdasági magyar közösségnek nem lesz tényleges autonómiája. A közösség további leépülésének leszünk nem csak néma tanúi, de segítői is.
Újvidék, 2013. dece,ber 21.
Bozóki Antal
[2]
Izbori za savete manjina mogući polovimom naredne godine [A nemzeti tanácsi
választások a következő év közepén lehetségesek]. http://www.ljudskaprava.gov.rs/index.php/yu/vesti-l/561-izbori-za-savete-manjina-moguci-polovinom-naredne-godine
[3] Érintetlenek a hatáskörök. Magyar Szó, 2013. november 21. 1. 5.
[4]
PESEVSZKI Evelyn: Elszámolás
az idei munkával. Magyar Szó, 2013.
december 4. 4.
[5] Szépségflastrom, semmi más. Magyar Szó, 2013. december 10., 5.
[6] PESEVSZKI Evelyn: Aggályok és kételyek. Magyar Szó, 2013. december 5. 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése