Tisztelt szervezők, kedves barátaim!
December
10., az emberi jogok napja, valamint a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem
a Kárpát-medencében c. könyv bemutatója egyúttal alkalom
arra is, hogy áttekintsük mit tettünk és milyen feladatok várnak ránk nemzeti
közösségeink tagjai közös és egyéni jogainak megvalósítása érdekében a végéhez
közeledő 2013-as évben.
A
vajdasági/délvidéki magyarok nyílt, megoldatlan kérdései – a nemzeti kisebbségi
autonómia/önrendelkezés megvalósítása, a korábbi körzethatárok visszaállítása,
a kollektív bűnösség eltörlésének halogatása, a rehabilitálási és kárpótlási
jogok megvalósításának nehézségei, stb. –, akadályozzák a közösség fejlődését, jogainak
megvalósítását, tagjai identitásának megőrzését.
Szerbiának
az Európai Unióval folytatott eddig tárgyalásai során ezek a kérdések
úgyszólván szóba sem kerültek. Különösen vonatkozik ez az Európai bizottság
2013. október 16-i „munkadokumentumára” [Serbia 2013 Progress Report (SWD(2013)
412 final], amely megelégszik azzal a – túlságosan általános – megállapítással,
miszerint „Vajdaság Autonóm Tartomány magas szintű kisebbségvédelmet nyújt és
az etnikai közösségek közötti kapcsolatok továbbra is általában jók”, miközben
a dokumentumban a „magyarok” szó egyetlen alkalommal sem található meg.
Ezért,
szükségesnek és hasznosnak tartottuk, hogy közösségünk helyzetéről
tájékoztassuk az Európa Tanács és az Európai Parlament magyar, de számos más
tagország képviselőit is. Ezt 2013 októbere és novembere folyamán meg is
tettük. Reméljük, hogy Szerbiának az Európai Unióval rövidesen sorra kerülő
csatlakozási tárgyalásai során ezeket a kérdéseket is besorolják a csatlakozási
feltételek közé. Ehhez viszont szükséges lenne az anyaország hatékony támogatása
is.
Csúrogon
(2013. június 26-án) hivatalosan is lezajlott a szimbolikus
magyar-szerb/szerb-magyar „történelmi jelentőségű megbékélés”. A magyar és a
szerb elnök közösen emlékeztek a második világháború és az azt követő megtorlás
áldozatairól.
A vajdasági magyarság – a két
köztársasági elnök közös főhajtásának pozitív értékelése ellenére – jogosan
hiányolja, hogy bocsánatkérő szavak a múltbéli bűnök miatt csak Áder János
magyar köztársasági elnök szájából hangzottak el, Tomislav Nikolić szerb
államelnöknek hasonló megnyilvánulása sem június 25–26-án, sem azóta, nem volt.
A szerb parlament előzőleg (június
21-én) nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen
1944-45-ben elkövetett „aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti
hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy
közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”. Az 1944/45-ben kollektív
büntetéssel sújtott csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokra vonatkozó korabeli
rendelet hatályon kívül helyezése – a szerb kormányfő és külügyminiszter
ígéretei ellenére – azonban mind ez ideig nem történt meg, holott már a
köztársasági elnökök közös főhajtása előtti kormányülésre tervezték.
Mindez arra utal,
hogy jogaink érvényesítésében nehéz küzdelem vár ránk a továbbiakban is. Ehhez
kívánok mindenkinek sok erőt, egészséget is kitartást.
Tisztelettel,
Bozóki Antal, ügyvéd
az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi
Civil Egyesület elnöke
Kapcsolódó írások:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése