Január 11.

Ágota napja.

Az Agáta régebbi magyar formája, mely a görög eredetű Agatha névből származik. Jelentése: a jó

1494 – Meghalt Domenico Ghirlandaio itáliai festő, a firenzei quattrocento egyik legjelentősebb freskófestője, Michelangelo első mestere.

1524 – A magyar követek segítséget kértek a wormsi birodalmi gyűlésen a török ellen, a segélyküldés azonban elmaradt.

1569 – Angliában megrendezték az első sorsjátékot.

1800 – Megszületett Jedlik Ányos István pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.
1813 – Elültették az első ananászfákat Hawaii-on.

1913 – Bemutatták a sedan-típusú gépkocsit a New York-i autókiállításon.

1919 – Miután Károlyi Mihály grófot megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé, a kormányt Berinkey Dénes alakította meg, amelynek 1919.03.20-ig volt miniszterelnöke.
1961 – Megszületett Eszenyi Enikő színésznő, színházi rendező. (Sztracsatella, Legényanya, Csapd le csacsi!)
1969 – A Concorde szuperszónikus repülőgép teljesítette első próbarepülését Bristolban.
1984 – Budapesten meghalt Beamter Jenő (Becenevén: Bubi) dzsessz-muzsikus, vibrafon és xilofon-művész.

25 éve, 1989. január 11-én fogadta el az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetővé tette a pártalapítást.

Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai válsága, amelyet a kádári vezetés egyre kevésbé volt képes kezelni. Az MSZMP 1988. májusi értekezletén egy fiatalabb vezető garnitúra került a párt élére, de sokan felismerték, hogy a szocialista rendszer keretei között maradó reformok önmagukban alkalmatlanok a válság kezelésére. A politikailag aktív csoportok jó része ekkor már nem toldozgató-foldozgató reformokban gondolkodott, hanem a rendszer egészének megváltoztatásában: az egymás után létrejövő ellenzéki alakulatok egyöntetűen a polgári demokrácia, a többpártrendszer és a piacgazdaság bevezetését tartották az egyetlen járható, a válságból kivezető útnak. A pártosodás de facto megelőzte a jogi rendezést, 1988-ban sorra újjáalakultak történelmi pártok, és új pártok, köztük az MDF, az SZDSZ és a Fidesz is színre léptek.
Az Országgyűlés 1989. január 11-én két, az átmenet szempontjából kulcsfontosságú jogszabályt fogadott el: az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról rendelkezett. A képviselők döntöttek arról is, hogy a kormánynak legkésőbb augusztus elejéig külön párttörvényt kell az Országgyűlés elé terjesztenie.
Az egyesülési jogra vonatkozó korábbi szabályozás ekkor már anakronisztikusnak hatott, ezért volt szükség új törvényre. Ez az egyesülési jogot olyan alapvető szabadságjogként határozta meg, amelyet nem az állam adományoz, hanem a népszuverenitásból következően mindenkit megillet. A részletes rendelkezések összhangban voltak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányával, így mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, egyesületeket hozzon létre, azok munkájában részt vegyen, vagy ezekből szabadon kilépjen.
Az egyesülési jog alapján létrehozható szervezetek ismérve az önkéntesség, az önkormányzatiság, a közös cél, az annak érdekében szervezett közös tevékenység és a nyilvántartott tagság. Az alapításhoz legalább tíz tag, alapszabály, az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása szükséges. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételek mindegyikének megfeleltek.
Az 1989. évi III. törvény is mindenkit megillető alapvető jogként fogalmazta meg a gyülekezési jogot, amelynek alapján békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók. Ezek során a résztvevők szabadon kinyilváníthatják véleményüket vagy közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozhatják. Ha a rendezvény megtartására közterületen kerül sor, akkor azt a tervezett időpont előtt legalább három nappal az illetékes rendőrkapitányságon be kell jelenteni. A rendőrségnek csak törvényben meghatározott esetekben van lehetősége a rendezvény megtartását megtiltani, a döntés ellen a szervezők három napon belül bírósághoz fordulhatnak. A törvény negyedik paragrafusát, amely megtiltotta rendezvények szervezését és megtartását az Országház környékén, az 1989. március 14-én kihirdetett 1989. évi IV. törvény hatályon kívül helyezte. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum