VMDK: A szerbiai politikai elit kettős mércéjé

 A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökségi ülésén  2014.01.20-án, Óbecsén megvitatta az aktuális politikai eseményeket, és a következő álláspontokra helyezkedett:

A.     A közelmúlt eseményei ismét felszínre hozták a szerbiai politikai elit kettős mércéjét.  Míg Brüsszelben nyitást és európaiságot bizonygatnak Belgrád és Pristina megállapodása kapcsán, addig Szerbiában további központosításokat, és  nemzetiségi jogok szűkítését viszik véghez. Bár a vajdasági autonómiának kérdéskörére elsősorban szerb-szerb kérdésként tekintünk, mégsem lehetünk közömbösek Vajdaság státusát illetően, hiszen ez a kérdés  érinti a vajdasági magyarságot is. Miután a szerbiai alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköri törvény számos rendelkezéseit, illetve Vajdaság Autonóm Tartomány  Statútumának nagy részét,  Vajdaság autonómiája ismét padlóra lett kűldve.  Így beigazolódott az amit a VMDK még a most hatályban lévő alkotmány elfogadásánál hangsúlyozott: a jelenlegi alkotmány   gátat vet  Szerbia európai integrációs folyamatának, nem biztosít Vajdaság számára  megfelelő autonómiát, nem teszi lehetővé az önálló döntéshozatali, végrehajtói, pénzügyi és bírósági jogköröket, de teret biztosít Vajdaság további tönkretételére és gátlástalan kizsákmányolására. Magyarán,  Vajdaságot gyarmati sorsra ítéli. Ezért teljesen téves és elhibázott politikának tartjuk  Vajdaság Statútumának újraírását, illetve  összehangolását a jelenlegi szerbiai  alkotmány rendelkezéseivel.  A  VMDK Szerbia alkotmányának mihamarabbi módosítását tartja egyedüli elfogadható megoldásnak. Minden más  pótcselekvésnek számít , és csupán a jelenlegi  hatalmi struktúrák átmentését szolgálja.   

B.     a)  A Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény körüli események komoly aggodalmakra adnak okot. A  törvény módosítására irányuló tervezet előkészítésének folyamata, illetve a NT szóló törvény  kapcsán történt alkotmánybírósági állásfoglalás rossz üzenetet hordoz. Ugyanis, a szerbiai Igazságügyi Minisztérium  nem biztosított valós lehetőséget a NT szóló törvény  módosítási megoldások  széleskörű közvitájára. Csendben feltette honlapjára, majd a javaslatok kidolgozása után, központilag irányított, meghívásos alapon, egy panel vitával letudta  a közvitát.  Sajnálattal  kell megállapítanunk azt a tényt is, hogy a szakcsoport munkájában részt vevő magyar tag,   dr Korhecz Tamás MNT elnökként nem tartotta fontosnak a módosítási javaslatok  megvitatását  az  MNT tagjaival, de  a délvidéki magyarság politikai képviselőivel sem. 

C.     b) A VMDK eddig is többször figyelmeztetett a NT szóló törvény  gyengeségeire, illetve a gyakorlati alkalmazásában észlelt nehézségekre. A szerbiai alkotmánybíróság döntése,amelyel a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit  alkotmányellenesnek minősítette, tovább lugosítják  az eddig is gyengécske lábakon álló kisebbségi jogok tárházát. Ezért nem tartjuk elfogadhatónak  az MNT elnökének és a VMSZ parlamenti képviselőjének  érvelését,  miszerint  az alkotmánybíróság döntése  legitimitást adott a Nemzeti Tanácsok intézményének, igaz csorbítja a szerzett jogokat, de mégsem tett olyan nagy kárt a törvényben foglaltakban.  Az "ördög nem is olyan fekete" jellegű nyilatkozatuk  már csak azért is hamis mert  a  vita tárgyát eddig sem a Nemzeti Tanácsok létezése képezte, hanem a Nemzeti Tanácsokról szóló törvényben  előlátott  megoldások.   

D.      A fent említettekből egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a délvidéki magyarságra sulykolt kis-lépéses politikai elképzelések  dugába dőltek. Tévesnek  bizonyult  a VMSZ azon stratégiája is, miszerint Vajdaság autonómiáját előnyben kell  részesíteni a magyar autonómia törekvésekkel szemben.  A hét százalék, és annak három hetedes koncaiból eredő morzsákért való marakodás, és az abból adódó üzletelési lehetőségek miatt,  ismét téves csatatérre vitte a délvidéki magyarság nagy részét. Beigazolódott az is, hogy a jelenlegi  NT szóló törvény szerint létrejött  Nemzeti Tanácsok (így az MNT  sem ) nem biztosítanak   kulturális autonómiát a Szerbiában élő  nemzeti közösségeknek.   

E.      A VMDK határozott véleménye, hogy most van a megfelelő pillanat a paradigma váltásra. Tekintettel a Szerbia EU-hoz való  csatlakozási folyamat kezdetére, nyomást kell gyakorolnunk a szerbiai politikai elitre annak érdekében, hogy a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosításával biztosítsa a személyi elvű autonómiát. Figyelembe véve  Belgrád és Pristina  Brüsszeli megállapodását, az azonos jogok elve alapján, követelnünk kell a délvidéki magyarság területi önkormányzatiságát, valamint a szavatolt kisebbségi parlamenti helyek bevezetését, követelnünk kell a hatalmi szintek lebontását, az ország decentralizálását, regionalizálását, a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatok bevezetését.

F.      Tudatában annak, hogy minden pillanatban várható az esetleges rendkívüli parlamenti választások kiírása, minél előbb el  kell végeznünk egy széleskörű magyar-magyar párbeszédet a politikai pártok között. Meg kell vizsgálni az összefogás lehetőségét, majd ki  kell jelölnünk  azokat a  délvidéki magyarság számára létfontosságú  szempontokat, amelyeket egységesen  képviselnénk Belgrádban, Budapesten, Brüsszelben.  

G.     A VMDK elnöksége felhívást intéz minden délvidéki külhoni magyar állampolgárhoz, hogy regisztráljon és vegyen részt a 2014. április 6-ai magyarországi választásokon.