Február 28.

Elemér nap.

Bizonytalan eredetű régi magyar személynév. Jelentése: Valaminek az eleje, vezetője. 
1000 – Finnországban a Kalevala ünnepe. 
1066 – Megnyitották a Westminster Apátságot. 
1824 – Megszületett Kertbeny Károly műfordító, bibliográfus. Petőfi verseit az ő fordítása tette ismertté külföldön. Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór műveit és magyar népdalokat fordított németre. 
1832 – Megalakult a Budapesti Hídegylet gróf Széchenyi István kezdeményezésére, feladata a Lánchíd felépítésének támogatása volt. 
1869 – Párizsban 78 éves korában eladósodva és magányosan meghalt Alphonse Marie Louis Prat de Lamartine francia romantikus költő és liberális politikus, aki 1848-ban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Fő művei: „Költői és vallásos harmóniák”, „Szókratész halála”, „Egy angyal bukása”. 
1899 – Eberhardban (Pozsony vármegye) 90 éves korában meghalt gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja. 
1912 – Megszületett Alfonzó eredeti nevén Markos József színész, artista (Keménykalap és krumpliorr). 
1946 – A budapesti Markó utcai fegyház udvarán háborús főbűnösként kivégezték az 54 éves Imrédy Béla volt miniszterelnököt. 
1972 – Pasadenában meghalt Zechmeister László vegyész, akit elsősorban a kromatográfia területén végzett munkássága tett híressé. 
1986 – Meggyilkolták Sven Olof Joachim Palme-t Svédország miniszterelnökét.

Február 28. – A Kalevala napja, a finn nép ünnepe.

Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írott előszavát. A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. A Kalevala finn nemzeti eposz, amelyet Lönnrot a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze. Az eposz, a hosszú éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz illesztett dalaiból áll.
Első változata az Ős-Kalevala 1833-ból, amely 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz. A svéd nyelvű finn értelmiség körében kezdetben nem örvendett különösebb népszerűségnek. Elsősorban az írók és tudósok figyeltek fel rá, előbb szülőhazájában, majd a negyvenes években már külföldön is.
Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló, úgynevezett Régi-Kalevalát (1835-36), amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Ezt követően Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala (1849). A Kalevalát 60 nyelvre fordították le, a legtöbbet fordított finn mű.
A Kalevala a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes, a világon a harmadik fordítást (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben. A legismertebb változat Vikár Béla nevéhez fűződik (1909), utóbb Nagy Kálmán (1971), Rácz István (1976) és Szente Imre (2001) ültette át magyarra az eposzt.

Elias Lönnrot 1802. április 9-én született a finnországi Sammattiban. Orvosnak tanult a Turkui Tudományos Akadémián, majd az észak-finnországi Kaajani tisztiorvosa, később, 1853 és 1862 között a helsinki egyetemen a finn nyelv és irodalom professzora volt.
Nyelvészként főként a finn, a lapp és az észt szókészlettel foglalkozott. A finn nyelvű orvostudományi és növénytani szókincs megalapozója. Jelentős finn-svéd szótára, ő szerkesztette az első finn nyelvű folyóiratot, és zsoltárokat is írt. 1884. március 19-én halt meg szülővárosában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Az önkéntes rabszolgák több zsarnokot teremtenek, mint ahány rabszolgát a zsarnokok.

Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau (közismert nevén Mirabeau), (Bignon-Mirabeau (Centre), 1749. március 9. – Párizs, 1791. április 2.) francia politikus és forradalmár, szabadkőműves, író, diplomata, újságíró.

Tárgyilagos tájékoztatás

Hogyan tájékoztat a Magyar Szó „közéleti napilap” 2014. február 27-i száma a választási kampány idején

–        Minél több képviselővel az érdekképviseletért – Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben megtartott lakossági fórumon (1. és 11. oldal)

–        A VMSZ nyílt lapokkal játszik – jelentés a VMSZ-nek a zentai városháza nagytermében megtartott választási kampányrendezvényéről (1. oldal)

–        Együttműködésben a jövő – egy pacséri és egy magyarországi sertéstenyésztő (sic!) egyesület közötti szerződés aláírásáról, amelyet Pásztor István, a tartományi palament (és tegyük hozzá: a VMSZ) elnöke is – „tanúként”! – ellátott kézjegyével (1. és 14. oldal)

–        „Részt kell vállalni a változásokban” – Bácsföldváron járt Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője (5. oldal)

–        Kezünkben a döntés – Erzsébetlakon tartott lakossági fórumot a VMSZ, amelynek vendége Erdély Lenke, a VMSZ alelnöke volt (5. oldal)

–        A kormányzati struktúrában is részt vennének – A VMSZ Noszán tartott lakossági fórumáról (11. oldal)

–        Támogatni a kisvállalkozókat – Pásztor Bálint meglátogatott egy autófestő és bádogosműhelyt (11. oldal)

–        A kormánytöbbség része kívánnak lenni – A VMSZ lakossági fórumot tartott Adán, amelynek vendége Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője volt (13. oldal)

Vagy talán a Magyar Szó nem a VMSZ hivatalos lapja?

Bozóki Antal

Újvidék, 2014. február 27.

Az egyedüli határok azok, amelyeket az ember önmagára kényszerít.

Brankica Stanković

A tordai vőfély elindult Szabadka városába!

Előzmények 1.0:

A karácsonyi “színházi ajándék” elmaradt, midőn a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának bemutatóját törölték és “állítólagosan” bizonytalan ideig “repertoáron” kívülinek ítéltették meg a döntnökök, de a közvélemény felhördült a történeten és össznépi felháborodást idézet elő. A beharangozóban megtudtuk: “Vajdasági lakodalom című produkció a szabadkai önkormányzat által elkülönített eszközökből, valamint a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült. E minisztérium Katona József-pályázatának díjnyertese Terék Anna darabja, valamint az EMMI az előadás díszleteinek és kosztümjeinek elkészítéséhez is hozzájárult. “ (1.)-Magyar Szó, kultúra/színház, 20141224.

Szép tavaszias napra ébredtem, csicseregtek a madarak, a napocska is itt-ott kibújt a felhők mögül. Különösebb dolgom nem akadt, sétálok egyet és megnézem a foghíjas falucskában mi történt az elmúlt időszakban. Sajnos a piros betűs hírek között: -a ki halt meg a főcím, mert a kaszás errefelé sűrűn teszi látogatását, a bölcső csendben ring és porosodik a sarokban...

A falu zaját hatalmas ordibálás törte meg, atyókfia mobiltelefonnal kezében a kereszteződés kellős közepén ordibál. Mi a rák-fene ütött a szerencsétlenbe, mert embernek is satnya, úgy más-félméteres dalia lehetett az illető. A pici emberekkel mindig gond van, világokat tudnak felégetni, sokat gondolkodtam róla, hogy a teremtő miért beléjük táplálta a kénköves pokol összes gonoszságát. A csúszó-mászó „gumigerinces” kígyók jutottak eszembe a villás nyelvükkel, meg a méregfogaikkal, nékik is feladatot adott, akkor ezeknek miért is ne adott volna valami hasonlót...

Akarva akaratlanul fültanúja lettem a telefonba való ordibálásnak, amely imigyen zajlott:

– Hol a ...fenében vagytok? Én időben elindultam Tordáról, ti meg olyan lassan készülődtök, mint menyasszony a lakodalomba! Tordáról kell nekem vőfényt küldeni, hogy időben felkészüljetek? Netalán nekem is kell hívogatni? Időben Szabadkán kell lennünk, mert vár ránk a góré!!!

Ráköszönök a szembe jövő nyugdíjas helyi Googlenéhez és kérdést intézek neki: Szép napot Googlené! Ki ez a nagyhangú úriember?

– Jaj lelkem nem ismered, ez nagy ember!

– Az (mutatok ujjal rá), alig látszik ki a földből! Válaszolok neki.

– Nem úgy nagy, hanem a rangja nagy!

– Jó, de neve van e néki? Kérdezem Googlenét, hogy haladjunk.

– Van lelkem, valami Dubai lehet a tordai mezőségről ott, ahol évenként van faluszínház!

– No, de miért hívogat a lakodalomba, ez az arab ember, talán kőolajat találtak a szikes Bánatban és ide akar házasodni?

– Nem tudod, ...na ne ízélkedj! Választások lesznek azé hívogat az lakodalomba! Úgy hallottam ő lesz a vőfély, mert igazi vajdasági lakodalmat ülnek majd meg, ahol a bosnyák kolonizálták gépfegyverrel várják majd a menyasszonyt! A nóta meg a - Magyarica tudom-todom lesz! No éjfél után pár percre a montenegrói cernogórác koma meg hozza majd a lepedőt közbemutogatásra, hogy ártatlan volt e általa a menyasszony!

– Mikor lesz ez a híres menyegző?

– Mikor, mikor, hát húsvét előtt, február havának utolsó napján! Volt is gond ám, mert a lakodalom szervező elszervezte magát és másik szervezőnek adta át a szervezés jogát! Na, most lesz ám erezd el a hajamat lámpaoltás után, mert az ártatlanul nem ártatlan és a cernogórác komát is át kell verni és feketicsi meggyel be kell majd májzolni a lepedőt! Amennyiben nem sikerül a terv, még ő is lövöldözésbe kezd és akkor a második szervezőnek is annyi lesz...

A Googlenéval történt párbeszéd után felkerestem a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának weboldalát és látom, hogy premier előtt állunk és végre-valahára a vajdasági lakodalom színre kerül. Bemutatják a várt, elvárt és kivárt vajdasági lakodalmat sok szép jelmezben február 28-án! Macbeth -et kitiltották és bizonytalan időre eltávolították a színház területéről, fel is út le is út itt nem lesz konspiráció, mehet a tordai szikes mezőkre tanyaszínházba!

Van azért csavar, ami kilazult a világot jelentő deszkákon éspedig, a laikus rögtön rákérdez:

– Mennyi pénzbe kerül egy előadás és ki finanszírozza?

E kérdésre részben egy kis internetes szörfözés alkalmával választ is találunk. Magyarország 1.500.000,oo forintal támogatja a vajdasági lakodalmat egy számomra ismeretlen civil szervezet által, amely “Udruzenje gradana Tradicija - Traditio – Hagyomány” névre kereszteltetett és székhelye is van néki Szabadkán az Iriskog venca utca ½. szám alatt. Mennyit fizetett a város az elmaradt előadásért? (ez hadititok a szerbiai demokráciában) Üvegzseb, na ne nevettessél meg jó komám a vadkeleten! No, de majd most megtudjuk, mert az előadás megtartatik!

DE, miért? 

A zárszámadás végett, mert el kell valahol, valamit, valakinek számolni...

Kicsit a könyvelés jut eszembe, amit az ócska kocsmában is kettőzve szeretnek, fiskális kasszát megkerülve, mert úgy adómentes és lehet rajta építkezni, nyaralni, házat építeni és a befolyást megerősíteni, úgy anyagilag mindég rosszul álló politikusok megtámogatásával kp-ben!

Á, de nem így van az, ne gondoljunk mindég a legrosszabbra! (…)

A nemrég négy frissen menesztett színész ráneszelt valamire? Avagy túl-képzetté váltak a szakmában és a színházban is bólogató rendszer-Jancsikra lett szükség? Netalán nem akartak egy jót mulatni a bazi nagy vajdasági lakodalomban?

Egyszerű lehetne a válasz: a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának nincs deviza folyó számlája, vagy nincs mérlegképes deviza árfolyamot követő könyvelője? Avagy többszörösen finanszírozott projektről van e szó, amelyet a város is vastagon finanszíroz és az anyaország is? Leegyszerűsítve a városnak kötelessége finanszírozni a színházat, ha már magának alapította, az anyaország meg finanszírozza a folyton sanyarú sorsra hivatkozó határon túli magyarok civil szervezetét!? A nagyérdemű meg tűrje a böszmét, mint liba a tömést...

A tradíció lehet a kulcs szó, de még nem jutottam el a színházig, bár egyszerű lenne, mert bottal csinált fordítók a történelmi egyházakat tradicionális egyházakká körösztölték mifelénk! Tehát: tradicionális színház! Heuréka! Itt lehet a kapocs a Népszínház Magyar Társulata és a “Udruzenje gradana Tradicija - Traditio – Hagyomány”civil szervezet között? A konklúzió lehetne, hogy YUGO-nosztalgiából összefogtak a testvériség-egységgel és sátorosan akartak bulizni, csak a színházba nem fért be a sátor, meg a gaszterbajter lizingelt-kölcsönvett verdája és nem maradt a hozományból semmi, mert elmúlatták időközben...

Ez nem lehet a valóság, csak elmerengtem, hogy a közpénzek mennyi jót szolgálnak! Az adófizetők támogatják a kultúrát, színházat és a pénz elfogy az előadás köddé válik a Betlehemi poros úton egy jászol felett ragyogó csillag fényében, de a kereszthalál utáni feltámadás az az igazi! Macbeth már csak tudja, meg a cigány is, aki kétszer ment el a feltámadásra és azt mondta többet nem megy, mert tavaly is ott fogták el a Gecsemányiék kertjében a szerencsétlent, meg az idén is, hogy lehetett olyan méla? Tudták, hogy az idén is jönni fog persze, hogy elcsípték a grabancát! Meg is érdemelte, hogy olyan keresztes sorsra jusson (Pilátus párti roma, -politikailag)...

A köd elszáll és lőn világosság! Premier előtt állunk és minden állítás megcáfoltatik! A rossz nyelvek sziszegése elhallkul a cigány kezéből kiesik a vonó!

Itt lépnek be a történetbe munkásosztály muskátlis rock zenéjének ikonjai a: 3+2! (súgnak: nem, a zenekar nem megy haknizni nosztalgiából...) Mindegy valaki belép, nos az a valaki a tordai vőfély lesz, elkiáltja magát: Halljátok kicsik és nagyok én nem a Macbeth vagyok, ennek ellenére a vajdasági lakodalomban mulassatok egy nagyot!

Imigyen lett kerek e történet, a káposzta is megmaradt meg a tordai kecske is jóllakott, de ez hogyan történhetett meg Szabadka városában, engem ne kérdezzetek, mert kizárt dolog, hogy tudjam (Vajdaságban lakodalomban tegeződünk...)! Ihaj-csuhaj, meg reketye! Nóta indul, lakodalom lesz a mi színházunkban!

Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc.

Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc. 

Gombház sebaj, ha leszakad, leszakad, 

Lesz más, amelyik ott marad, ott marad, 

Rózsám ha tudnád amit én, amit én, 

Ki babája vagyok én, vagyok én! x2 

Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc. 

Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc.

Rózsám, de szédül a fejem, a fejem, 

Nótával teli a szívem, a szívem, 

A vérem is csak muzsikál, muzsikál,

Ki-világos virradtig áll a bál. x2  

Itt még nincs vége, a vajdasági lakodalom hírével Szabadkáról Tordáig fuss el véle!

MARGIT Zoltán

Kapcsolodó:

1. ) http://margitzoltan.blogspot.com/2014/01/a-vajdasagi-macbeth-lakodalma-torolve.html

2.)  http://www2.nka.hu/pages/emmi/dontesek/kiemelt_muveszeti_celok_13_2_1.pdf

3.)  http://www2.nka.hu/pages/emmi/dontesek/kiemelt_hataron_tuli_2013.pdf

4.)  http://pretraga.apr.gov.rs/AssociationWebSearch/AssociationBusinessData.aspx?Beid=3368043&rnd=6C32662D0455C3CF6E81BF069E342E4511BB7AAF

Margit Zoltán

Blog:

        margitzoltan.blogspot.com

        herbsofmagic.blogspot.com

        gitro.blogspot.com

        shotokankarateblog.blogspot.com

        blackdroidica.blogspot.com   

        napimanna.blogspot.com/

Fax 2 Mail:

        +381 (0)61 8 207 684

Február 27.

Ákos napja.

Török eredetű, régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom.

272 – Megszületett Nagy Konstantin római császár, aki államvallássá tette a kereszténységet.
1883 – Megszületett Salusinszky Imre újságíró, szerkesztő. Az Est című századeleji lap szerkesztője, 1933-tól főszerkesztője.
1887 – Meghalt Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós és zeneszerző (Igor herceg).
1902 – Megszületett John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró (Édentől keletre, Egerek és emberek).
1911 – Megszületett Kazal László színész, érdemes művész (2x2 néha öt; A csodacsatár; Mici néni két élete).
1929 – Oroszország és Amerika kereskedelmi megállapodást írt alá.
1932 – Megszületett Elizabeth Taylor Oscar-díjas angol születésű amerikai filmszínésznő (Cleopatra, Macska a forró bádogtetőn).
1933 – Kigyulladt a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete.
1936 – Meghalt Ivan Pavlov szovjet fiziológus, aki 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Az ő nevéhez fűződik a feltételes és nem feltételes reflexek kutatása. (Pavlov kutyája).
1991 – Irak kivonulásával és Kuwait felszabadulásával véget ért az Öböl-háború.

Ne mond el mindig amit mit tudsz, de mindig tudnod kell, mit mondasz!

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus (Kr. e. 10. augusztus 1. – 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.   

Február 26.

Edina napja.

Germán eredetű név. A legvalószínűbb származása szerint az Éda alakváltozata.

1802 – Megszületett Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró, korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika egyik vezéregyénisége. (Nyomorultak).
1808 – Megszületett Boka Károly cigányzenész, aki a szabadságharc idején Kossuth Lajosnak is kedvenc muzsikusa volt.
1829 – Megszületett Levi Strauss a világ egyik legismertebb ruhadarabjának, a farmernek a feltalálója.
1846 – Megszületett Buffalo Bill (eredeti nevén William F. Cody) amerikai vadász, mutatványos, író.
1846 – Megszületett William Cody amerikai bölényvadász, aki Buffalo Bill néven vált ismertté.
1873 – Kolozsváron megszületett Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.
1899 – Széll Kálmánt választották Magyarország miniszterelnökének, aki 1903.06.27-ig töltötte be tisztségét.
1928 – New Orleansban megszületett Fats Domino amerikai blues zenész.
1930 – Üzembe helyezték az első piros-zöld közlekedési lámpát Manhattanben.

2003 – Elkészült az EU-csatlakozási szerződés végleges változata.

25 éve, 1989. február 26-án tartotta meg alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Kárpátalján a magyar közösségek szerveződése spontán módon indult meg. 1988 folyamán számos magyarlakta településen alakultak művelődési körök – pl. a beregszászi Illyés Gyula, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc, a gáti Kovács Vilmos, a técsői Hollósy Simon, a nagyszőlősi Bartók Béla Kör –, ekkor még államilag finanszírozott, kulturális szervezet létrehozása volt az elképzelés.
1989. január 21-én Ungváron megtartotta alakuló gyűlését az ukrán Sevcsenko Anyanyelvi Társaság területi szervezete, ami új lendületet adott az eseményeknek. A gyűlésen jelen volt több magyar értelmiségi is, akik számára az ukrán kulturális szövetség megalakulása igazolta, hogy lehetséges nemzetiségi alapon szerveződő társadalmi szervezet létrehozása közvetlen állami, illetve pártközreműködés nélkül is.
Ilyen előzmények után került sor 1989. február 26-án Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló gyűlésére, amelyen a megye gyakorlatilag valamennyi magyarlakta települése képviseltette magát. A szövetség egyhangúlag elfogadott alapítólevele a létrehozandó szervezet célját a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzésében és ápolásában, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítésében, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelmében határozta meg.
1989. június 20-án a szövetséget hivatalosan is bejegyezték. Sorra alakultak Kárpátalja-szerte a Szövetség alapszervezetei, melyek járási és regionális szervezetekbe tömörültek. A KMKSZ rövid időn belül Kárpátalja legnagyobb társadalmi szervezetévé nőtte ki magát.
A Szövetség múlhatatlan érdemei közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarság fél évszázad múltán ismét nyíltan és szabadon ünnepelhette nemzeti ünnepeit, használhatta nemzeti szimbólumait, és átélhette az összmagyarsághoz tartozást.
Kiemelt feladatként kezelte a Szövetség a magyar történelmi helységnevek visszaállításának ügyét. Az ukrán parlament döntése nyomán még 1991-ben visszakapta két magyar falu – Eszeny és Tiszaásvány – történelmi nevét, további 23 magyarlakta település pedig 1995-ben. Elmaradt viszont Beregszász város nevének megváltoztatása, annak ellenére, hogy népszavazást is tartottak erről, és a lakosság Beregovo helyett a magyar elnevezést választotta.
Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
A szervezet megalakulásakor Fodó Sándort, az Ungvári Állami Egyetem tanárát választották meg a szövetség elnökének. 1996 óta Kovács Miklós politológus vezeti a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget.

95 éve, 1919. február 26-án írta alá Woodrow Wilson amerikai elnök azt a törvényt, amely nemzeti parkká nyilvánította az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb turistalátványosságát, a Grand Canyont.

A Colorado folyó szakadékvölgye Arizona állam északnyugati részén 446 kilométer hosszan, 6-30 kilométer szélességben vágódik bele a fennsíkba. A nemzeti park területe 4930 négyzetkilométer. A kanyon nem vetődéssel jött létre, hanem a folyó vágódott bele több millió év alatt a kiemelkedő platóba. A meredek falak különböző kőzetrétegei valóságos geológia tankönyvként ejtik csodálatba a látogatókat. A fennsík felszíne erősen szabdalt, a meredek falak előtt tanúhegyek, a falak peremén kőoszlopok, különböző alakú kiemelkedések nyújtanak lenyűgöző látványt.
A Grand Canyon nem a világ legmélyebb szurdoka, de egészen biztosan a legismertebb, a leglátványosabb és a legtöbbet tanulmányozott földrajzi képződmény. A kanyon aljában lévő sziklák életkora elérheti a kétmilliárd évet is.
Területén tízezer éves indián települések nyomait is megtalálták, első európaiként 1540-ben a mitikus hét aranyvárost hajszoló spanyol konkvisztádorok pillantották meg. Kétszáz évvel később érkeztek ide az első misszionáriusok, de a terület feltérképezése csak a 19. század közepén kezdődött meg. Az első telepesek a Grand Canyon ásványkincseinek kitermelését fontolgatták, de gyorsan rájöttek, hogy a turizmus sokkal kisebb fáradsággal sokkal nagyobb bevétellel kecsegtet.
A területet 1873-ban nyilvánították védettnek, majd 1893-ban erdőrezervátumként került védelem alá, méghozzá Benjamin Harrison elnök hathatós közreműködésével. 1908-ban Theodore Roosevelt alapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet, és 1919-ben alakult meg maga a Nemzeti Park, amelynek területét 1975-ben kibővítették.
A Grand Canyon területén 1500 növény-, 355 madár-, 89 emlős-, 47 csúszómászó, 9 kétéltű és 17 halfajta él, közülük sok csak itt található meg. Egy gát 1963-as megépítése óta időről időre mesterségesen kell növelni a folyó vízhozamát, hogy felélesszék a szegényedő, veszélyeztetett ökoszisztémát.
A Grand Canyon a világ hét természeti csodájának egyike, amelyet évente több mint ötmillióan keresnek fel. A látogatóknak lehetőségük van a túrázásra gyalog, öszvérháton, néhány száz dollár ellenében végigcsónakázhatnak a folyón is, ha nem félnek a vadvizektől. A látványt élvezhetik a levegőből is, nem csak repülőgépről: 2011-ben adták át a Skywalk elnevezésű üvegpadlós kilátót, amely olyan érzést kelt a rá kimerészkedőkben, mintha a levegőben állnának. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

,,Környezetidegenség" miatt Aracsról eltávolíttatnák a kopjafákat - Úgy fest, ebben partner a VMSZ vezette MNT is

 

Az ősi székely-magyar szimbólumok ellen indított támadást a tartományi múzeum vezetése, miután környezetidegennek nevezte a Törökbecse melletti aracsi pusztatemplom közelében lévő kopjafákat és a tavaly nyáron felállított kettős keresztet. A délvidéki magyarság megmaradása jelképének rendezési terve szerint el akarják a kopjafákat és a keresztet távolíttatni a jelenlegi helyükről. Az aracs-turizmus.info portál felhívja a nyilvánosság figyelmét a felszentelt emlékoszlopok megvédésére, mivel azok semmilyen módon nem veszélyeztetik vagy károsítják a megőrzésre és konzerválásra váró pusztatemplomot.

Nebojša Stanojev, a Vajdasági Múzeum régésze  az aracsi pusztatemplom tövében álló kopjafákat környezetidegenségre hivatkozva távolíttatná el. Erről többek között az Aracs folyóirat 2013/1. számában lehetett szintén olvasni, ahol Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója (az MNT tagja a VMSZ-es listáról) arról írt, hogy "vannak ott valami kiállított „totemek” a romtemplomnál, amelyek Stanojev kolléga szerint nem odaillők".

 

 Közzétette: Terhes Tamás 2014. február 24. [22:0]

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/21329-2014-02-24-21-30-52

Február 25.

Géza napja.

Régi magyar személynév, többek között Szent István király apjának, Géza fejedelemnek a neve. Török eredetű méltóságnév, jelentése: herceg(ecske).

2001 – A kommunizmus áldozatainak emléknapja.
1836 – Samuel Colt szabadalmaztatta a róla elnevezett Colt 45 nevű pisztolyt.
1841 – Megszületett Pierre Auguste Renoir impresszionista festő.
1842 – Megszületett Karl May német ifjúsági regényíró. Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölő fia; Az inka öröksége című regényei, melyekből nagy sikerű filmek is készültek.
1904 – Megszületett Török Sándor író, akinek legsikeresebb alkotásai gyermekregénye, a Csilicsala csodái, valamint ifjúsági könyvei, A varázsló; a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger!, melyekből tévéfilmek is készültek.
1917 – Manchesterben megszületett Anthony Burgess brit író. Legismertebb műve a Gépnarancs.
1953 – Budapesten megszületett Keveházi Gábor táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész (Electromantic).
1960 – Megszületett Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő (A másik ember, Anna filmje).
1974 – Győrben megszületett Dobó Kata színésznő.
1983 – Meghalt Tennessee Williams amerikai író, költő. Világhírű drámái: A vágy villamosa; a Macska a forró bádogtetőn; Az ifjúság szép madara és a Múlt nyáron hirtelen.

A politikusok mindenhol egyformák, megígérik, hogy hidat építenek ott is, ahol folyó se nincsen.

Nyikita Szergejevics Hruscsov (Kalinovka, 1894. április 17. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus volt, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára volt, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöki posztját is betöltötte.

A demokráciát a tüzes beszéd eloltja.

Ilija Marković

Február 24.

Mátyás napja.

Bibliai név, a héber Mattiás név latin Matthias formájából származik. Jelentése: Jahve ajándéka 
1585 – Szökőnap
Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett – részben még a XX. században is érvényes – időszámítást.
1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el. Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották.
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király), aki igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével.
1836 – Meghalt Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.
1879 – Megszületett Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, feltaláló.
1899 – Megszületett Erich Kästner, német költő, regényíró, az Emil és a detektívek szerzője.
1937 – Megszületett Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 2 világ-, illetve Európa-csúcsot állított fel.
1943 – Megszületett George Harrison angol zenész, az egykori Beatles egyik tagja.
1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentin elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.

Huszonöt éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. február 24-március 2. – Kronológia

Magyarországi változások:
1989. február 24. - Az Elnöki Tanács határozatot hozott Magyarország csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez.
1989. február 24. - A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága kizárta a pártból a "hosszabb ideje bomlasztó tevékenységet folytató" Bába Ivánt, Ravasz Károlyt, Jezsó Istvánt és Légrádi Tibort.
1989. február 25. - Megalakult a "Szolidaritás" Szakszervezeti Munkásszövetség, az első független magyar munkás érdekvédelmi szervezet.
1989. február 25. - Bejelentették, hogy takarékossági okok miatt Budapesten május 1-jén a megszokott felvonulás helyett nagygyűlést tartanak, de a hagyományos majálisra sor kerül.
1989. február 26. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek. Úgy vélte, a többpártrendszer önmagában nem biztosíték arra, hogy nem fordulhatnak elő súlyos következményekkel járó hibák, de kétségtelen: megismétlődésükre kisebb a lehetőség, ha egymással versengő pártok vannak a politikai színtéren.
1989. február 27. - A Duna-mozgalmak képviselői petíciót adtak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének, amelyben több mint 124 ezer aláíró követelte a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítását és a kérdésben népszavazás megtartását. Március 1-jén az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága háromórás vita után úgy foglalt állást: nincs szükség arra, hogy a parlament március folyamán napirendjére tűzze a vízlépcső témáját.
1989. február 28. - Munkás és értelmiségi fiatalok egy csoportja újjáalakította a Magyarországi Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat.
1989. február 28. - Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára közölte: a szervezet nem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP.
1989. február 28. - 21 független szervezet és csoport képviselői nyilatkozatban szögezték le: élni kívánnak "törvény adta jogukkal", és továbbra is az a szándékuk, hogy március 15-én jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót.
1989. február 28. - Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén hivatalosan tiltakozott a romániai magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmód miatt; a román nagykövet válaszában burkoltan irredentizmussal vádolta meg Magyarországot.
1989. március 1. - Négy új határátkelőhely megnyitásával megindult a magyar-szovjet kishatármenti személyforgalom.
1989. március 1. - Országos tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten a szerveződő Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
1989. március 1. - Elhagyta a börtönt, illetve a fogházat az a 70 fiatalember, akik a katonai szolgálat - lelkiismereti, illetve vallási okokból történt - megtagadása miatt töltötték büntetésüket.
1989. március 2. - Az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői a monolitikus, egypártrendszerű berendezkedésből a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciába vezető átmenetről folytattak eszmecserét.
1989. március 2. - Tiltakozó nagygyűlés volt Budapesten Václav Havel cseh drámaíró és társai bebörtönzése ellen.
1989. március 2. - Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, volt magyar koronaherceg Magyarországra látogatott.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 23. BULGÁRIA: Közzétették az 1988-as népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, amely szerint a fejlődés üteme továbbra is magas és szilárd.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: A nemzeti kerekasztal-tanácskozáson az ellenzék és a kormány képviselői megállapodtak az új szakszervezeti törvény tervezetében.
1989. február 24. SZOVJETUNIÓ: Az észt tagköztársaságban először ünnepelték február 24-ét az észt függetlenség napjaként.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: Krakkó belvárosában vízágyúkkal, gumibotokkal és könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a rohamrendőrség azt a több ezer fős, zömmel diákokból álló tömeget, amely a rendőri erőszak ellen rendezett tiltakozó felvonulást. A megmozdulás során 39 rendőr megsebesült, 17 rendőrautót megrongáltak. 24 tüntetőt őrizetbe vettek.
1989. február 25. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség vezetése úgy döntött, párbeszédet kezd a fiatalság legszélesebb rétegeivel.
1989. február 26. SZOVJETUNIÓ: Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
1989. február 27. NDK: A központi pártlap, a Neues Deutschland olvasói levelekre válaszolva hitet tett az NDK-ban létező szocializmuskép mellett, elutasítva egyes szocialista országok "gazdasági téveszméit".
1989. február 27. SZOVJETUNIÓ: A Kommunyiszt című elméleti és politikai folyóiratban egy cikk mérsékelt "funkcionális" munkanélküliséget javasolt az infláció és a hiánygazdálkodás ellenszereként.
1989. február 28. CSEHSZLOVÁKIA: A Rudé Právo című központi pártlap bírálta a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet napilapban megjelent, az 1968-as csehszlovákiai bevonulást újraértékelő cikket, mert az "nem a hivatalos szovjet álláspontot tükrözi".
1989. február 28. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetése úgy foglalt állást: módosítani kell a szerb köztársasági alkotmányt, hogy Szerbia Koszovóban érvényesíthesse köztársasági funkcióit. Március 1-jén kijárási és gyülekezési tilalmat rendeltek el Koszovóban.
1989. február 28. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski államfő kilátásba helyezte: ha az ellenzék megkísérli a helyzet destabilizálását, bevethetik a hadsereget, mert nem engedik meg a szocializmus felszámolását.
1989. március 1. ROMÁNIA: Befejeződött a fizetések és nyugdíjak 1988 augusztusában kezdődött emelése, melynek során az átlagbér mintegy öt százalékkal nőtt.
1989. március 2. ALBÁNIA: A tiranai külügyminisztérium visszautasította a belgrádi parlament előző napi rendkívüli ülésén elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Albánia segítséget nyújtott a koszovói albánoknak a februári általános sztrájk megszervezésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Február 24. – A pszichológia napja Magyarországon. 

2009 óta tartják meg a pszichológia napját Magyarországon annak emlékére, hogy 1928-ban ezen a napon alakult meg a Magyar Pszichológiai Társaság.
A Magyar Pszichológiai Társaság tudományos ismeretterjesztő programja keretében minden évben megrendezi A pszichológia napja című rendezvényt, amelyet a Társaság 1928. évi megalakulásához kötnek, és minden évben megünneplik. A nap célkitűzése, hogy a nagyközönség számára is elérhetőek legyenek a pszichológia mindennapi életünket érintő tudományos eredményei, alkalmazott területei és gyakorlati vonatkozásai.
A tervezett programokban - ennek megfelelően - a tudományos előadásoknak és a pszichológus hivatást bemutató rendezvényeknek egyformán hangsúlyos szerepet szánnak. Idén a a család lesz a téma: nemzedéki hatások, családi rítusok, a gyermekkori szülői nevelési élmények összefüggése a felnőttkori párkapcsolatban megélt kötődéssel, a család mint egység működése, gyermekvállalás, válás, a párkapcsolatok jogi vonatkozásai.
A mai kor sajátos problémáival is foglalkozni kívánnak, amelyek jelentősen kihatnak a házastársi kapcsolatra és a család mint egység működésére
A tavalyi rendezvény fő témája a sport és az egészség pszichológiája volt. A téma ötletét a 2012. évi olimpia, a magyar sikerek, illetve a pszichológiai felkészítés inspirálta. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

„NEM MAGYARKODÓ”

Kommentárok a VMSZ választási programjához

 

Válasszunk alkalmatlanokat. Ő mindig teljesítik az elvárásainkat.

Rade Jovanović

            A VMSZ február 15-én közzétette a Bátran, de felelősséggel c. (2014–2018) választási programját. [1]

            A program kilenc részből áll: 1. Gazdaság és területfejlesztés; 2. Szociális védelem, egészségügy, nyugdíjrendszer; 3. Kisebbségi jogérvényesítés; 4. EU-csatlakozás, a csatlakozásokkal összefüggő érdekérvényesítés; 5. Vajdaság helyzete, alkotmánymódosítás 6. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezetvédelem; 7. Történelmi igazságtétel, kárpótlás, rehabilitáció; 8. Igazságszolgáltatás és 9 Közbiztonság.

Ezt követi a párt 250 „képviselő-jelöltjének listája”, vagyis éppen annyi jelölt, ahány képviselője van a szerb parlamentnek. Hogy ez mi re jó, azt talán csak a párt propagandistái tudhatják, mivel esetleg csak az első néhány jelölt számíthat a képviselői mandátumra.   

Homályos ígéretek

A dokumentum csupán homályosan megfogalmazott ígéreteket tartalmaz a vajdasági magyarok helyzetéből adódó problémák rendezésére, úgymint „törvénymódosítási javaslatok benyújtása”, „jogalkotási feladatok”, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „akciótervei megvalósításának segítése”, stb., amire az elmúlt hét év alatt a párt képviselőinek volt alkalma, lehetősége és ideje, csak éppen eredményt felmutatni nem tudtak.[2]

Az ilyen ígéretek közé tartozik az is, hogy a párt – „kormányzati részvétele útján” – „növelni fogja a köztársasági költségvetésből a magyarlakta területekre fordított beruházások mértékét”. Ezzel a VMSZ mintegy bejelentette, hogy részt kíván vállalni az új szerb kormány összetételében (függetlenül attól, hogy ki lesz a kormányalakító). A nem teljesített beruházási ígéretekre a legjobb példa a 2007 óta épülő szabadkai Népszínház befejezésének máig bizonytalan dátuma.

A párt választás programjában nem az áll, hogy a VMSZ határozottan követelni fogja Adának, Zentának és Magyarkanizsának az Észak-bácskai körzetbe való visszacsatolását, hanem hogy „újra kezdeményezni fogja a fejlesztési alrégiók (térségek) területét meghatározó kormányrendelet módosítását”. Erre is volt elegendő idejűk a VMSZ-es képviselőknek, de a vajdasági magyarságot megosztó 1992. évi rendelet megváltoztatását máig nem sikerült elérni.  

A „kisebbségi jogérvényesítés” fejezetből világosan kitűnik, hogy „a VMSZ célja a magyar közösség kulturális autonómiájának továbbépítése”. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a párt lemondott a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának, területi és személyi elvű autonómiájának követeléséről.

A programban helyet kapott az is, hogy „a 2015-ös költségvetési évtől számottevő forrásokkal megkezdje működését a Kisebbségvédelmi törvény által létrehozott Kisebbségi Alap”.  Nos, ezt a Kisebbségi Alapot előlátta már a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló 2002. évi törvény (!) 20. szakasza.[3] Az Alapot persze mind a mai napig nem hozták létre és bizonytalan, hogy valaha is elkezd működni. A VMSZ ezt a kérdést miért nem korábban vetette fel?

Régi feladatok újrafogalmazása

A kisebbségi jogérvényesítés c. rész csak az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területére tér ki, vagyis csak a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény által meghatározott jogkörökre. Ez úgyszintén azt igazolja, hogy a VMSZ nem áll ki a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatának megvalósításáért.

A programnak ez a része is túlságosan általános és olyan kérdések megoldására tesz ígéretet, amin már régen túl kellene lenni. Ilyen például a pártnak az „alapvető célkitűzése, hogy az új kormány megalakulása után kezdődjön meg az új hivatalos nyelvhasználati törvény kidolgozása a kisebbségi közösségek képviselőinek részvételével”.

A dokumentumban hiába keressük, hogy az ún. nyelvhasználati törvényt még 1991-ben hozták meg. Ezzel a miloševići törvénnyel valójában felrúgták az egyenrangú nyelv- és íráshasználatnak tartományban és a községekben addig kialakult gyakorlatát. Egyúttal megkezdődött a latin betűs írásmód kiszorítása a hivatalos használatból és a közéletből, amit a 2006. évi szerb alkotmány még jobban megerősített. Mit tettek eddig a VMSZ parlamenti képviselői annak érdekében, hogy ez megváltozzon?

A programba bekerült az is, hogy „a kisebbségi jogérvényesítés terén a csatlakozási tárgyalások elsősorban arra kínálnak alkalmat, hogy az ország alkotmányában biztosított, de törvényi vagy rendeleti szabályozás hiányában nem érvényesülő kisebbségi jogok, továbbá a hatályos jogszabályokban biztosított, de a gyakorlatban nem érvényesülő kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazása számonkérésre kerüljön.”

Itt bizony a „számonkéréssel” van a gond. A VMSZ parlamenti képviselői az Európai Unióval képviselőivel folytatott eddig tárgyalások során a vajdasági magyarság egyetlen kérdését sem vetették fel, fogalmazták meg Szerbia csatlakozásának feltételeként. Ha valakiktől számom kell kérni a kisebbségi jogérvényesítést, akkor azok éppen a VMSZ parlamenti képviselői.

            – Elfogadhatatlan számunkra, hogy Magyarkanizsa, Temerin és Ada községek az újabb reform során igazságszolgáltatási szervek nélkül maradtak. Nem felel meg az elvárásainknak az sem, hogy Topolyán a továbbiakban is (csak) bírósági egység működik a Szabadkai Alapfokú Bíróság részeként. Azt sem tudjuk támogatni, hogy Csóka és Törökkanizsa községek a Zentai Alapfokú Bíróság helyett a földrajzilag jóval távolabbi Nagykikindai Alapfokú Bírósághoz tartoznak.

            Ha már a VMSZ számára elfogadhatatlan a bíróságok jelenlegi hálózata, akkor miért nem követelte/lépett fel határozottan az elmúlt időszakban az adai, csókai, magyarkanizsai, temerini és a topolyai bíróság visszaállításáért?

Nem érdekvédelmi

A VMSZ választási programja olyan feladatokat tartalmaz, amelyekért az elmúl időben határozottan ki kellett volna állni és követelni szerb államtól ezeknek a rendezését. Nem ad választ, a vajdasági magyarság nyílt kérdéseinek a megoldására, valójában fel sem veti azokat. Hol van itt a bátorság?

Az egész programmal az a fő gond, hogy a VMSZ nem magyar érdekvédelmi pártként fogalmazta meg a választási célkitűzéseit. Erre két dolog is utal: A egyik – amire először a Délhír portál hívta fel e figyelmet[4] –, hogy a párt választási plakátján – és (tegyük hozzá) nyomatatásban megjelent programján – a szerb zászló színei (piros, kék, fehér) dominálnak. A másik pedig, hogy a „kisebbségi jogérvényesítés” a párt programjában a harmadik helyre került.

A VMSZ-enk valójában nincs is határozott nemzeti kisebbségjogi, érdekérvényesítő programja. A program „nem magyarkodó” – magyarázta Pásztor István, párt elnöke.[5] Ezek szerint, aki a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését követeli, vagy megvalósítását számon kéri, az „magyarkodó”?

A problémát csak növeli, hogy a VMSZ még ezt a „nem magyarkodó” programot is ugyanazokkal a képviselőkkel (Pásztor Bálint, Varga László, Kovács Elvira, Fremond Árpád és Pék Zoltán) kívánja megvalósítani, akik a közösségért eddig sem tettek semmit. Hol van itt a felelősség?

Aki rájuk szavaz, utóbb ne panaszkodjon!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2014. február 23.

---

[1] Bátran, de felelősséggel: http://www.vmsz2014.rs/interaktiv-valasztasi-program, vagy Magyar Szó, 2014. február 15. (melléklet)

[2] A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ képviselőnek teljesítményével az utóbbi hét évben a Hét év semmittevés c. írásomban foglalkoztam: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/21084-2014-02-18-10-11-40, 2014. február 18. [10:52] Ennek megírására éppen a párt parlamenti frakcióvezetőjének Hét év, hét ügy c. jegyzete késztetett: http://vmsz.org.rs/blog/het-ev-het-ugy, 2014. február 14.

[3] A törvény a JSZK Hivatalos Lapjának (Službeni list SRJ) 2002. február 27-i 11. számában jelent meg.

[4] Fekete Lehel: Magyar Párt? Szerb zászló színei a VMSZ választási plakátján. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet, 2014. február 21. [12:00] 

[5] Kabók Erika: Nem csak felvetéseink, hanem megoldásaink is vannak. Magyar Szó, 2014. február 15. 1 és 5.