Adóügyben: állásfoglalás még a héten

Tanácstalanok és elkeseredettek azok a bácskai és bánáti gazdák, akiket notórius adósként kezel a Szerbiai Pénzügyminisztérium. A bajba jutottak nem tudják, mitévők legyenek, kihez forduljanak segítségért.

A vajdasági magyar politikusoknak most bizonyára bokros teendőik akadtak, a saját jól felfogott érdekeik védelmével vannak elfoglalva – serényen készülnek a márciusi választásokra. Márpedig a sok bába közt most valóban elvészhetne a gyerek, mivel a tartományunkban szinte egymást érik a különféle mezőgazdasági (politikusokat, szakembereket és termelőket tömörítő) szervezetek. Valamennyi községünk önkormányzatában működik úgynevezett mezőgazdasági bizottság, vagy legalábbis van kijelölt felelőse a tevékenységnek, de a legnagyobb magyar pártunk is megalakította a maga kilenctagú mezőgazdasági bizottságát még 2009-ben. Úgy tűnik, még sincs, aki a termelők naprakész tájékoztatásáról gondoskodna, aki a jobbára gyakorlati kérdéseikre megfelelő válaszokkal szolgálna. Hogy mi ennek a késlekedésnek az oka, arról Fremond Árpád, a VMSZ mezőgazdasági ügyekkel megbízott parlamenti képviselője a következőket mondta:

– Nemrégiben leváltották a szerbiai adóhivatal vezetőjét, a helyettesét viszont még nem nevezték ki, így nem fordulhatunk közvetlenül az első számú illetékeshez. Utána pedig az következett, hogy feloszlatták a köztársasági parlamentet, így ott is elég nagy a zűrzavar. A községi adóhivatalok viszont meglehetősen öntörvényűen viselkednek (vezetőik pedig olykor kiskirályokként), és szinte mindegyik önkormányzat területén más módon működnek. Olyan belső szabályzataik is vannak, amelyekhez nehéz a hozzáférés. Ezért most megpróbálunk minden községi adóhivatalban, önkormányzatban találni legalább egy olyan személyt, aki a segítségünkre lehetne ezekben a vitás ügyekben.

– A bajba jutott gazdáknak leginkább megfelelő tájékoztatásra lenne szükségük. Hogy tudják például azt, hogy a tartozásaik elévülnek-e egyáltalán, hogy lehetséges-e a járulék fizetését egy meghatározott időre felfüggeszteni, hogy aláírathatnak-e velük bármiféle dokumentumot…

– Természetesen követem az adótartozások körüli történéseket, és hozzám is jó néhányan fordultak már segítségért. Mindenkinek azt tanácsoltam, hogy menjenek be az illetékes adóhivatalba és követeljék minden évre visszamenőleg a tartozásról szóló határozatok kiadását. Úgy, ahogy ezt a péterréveiek is tették. Én úgy tudom, hogy maga az alapadósság nem évül el, legfeljebb az óriási kamatok esetében lehetséges lefaragni a végösszegből.

 – Jogász szemmel kellene átvizsgálni magát a nyugdíjbiztosításról szóló törvényt, és annak rendelkezései alapján útbaigazítást adni az érintetteknek. Sok jogásza van a VMSZ-nek, ők miért nem segítenek?

– Zavarkó Sándor újvidéki nyugalmazott ügyvéd készségesen felvállalta a termelők útbaigazítását. Ő a VMSZ ügyvédje. Sokan jelentkeznek nála tanácsért. A földművesek nyugdíjbiztosítási ügyének több összetevője van. Négy különböző területet érint: a munkaügyi és a nyugdíjbiztosítási törvény rendelkezései éppúgy vonatkoznak rá, mint ahogy a szociálpolitikához is hozzátartozik és a mezőgazdaságtól sem választható el. Ezt a négy eltérő szakterületet pedig nem könnyű összehangolni. Mondok is egy konkrét példát, a saját esetemet említem: amikor a parlamentben föltettem a kérdést, hogy vajon csak a vajdasági termelőket sújtják-e ekkora tartozásokkal, vagy a fővárostól délre lévőket is, akkor, az ülés után a mezőgazdasági miniszterünket is kérdőre vontam. Nem tudott mit felelni, azt kérte, hogy adjam be írásban a követelésemet. Amikor viszont megérkezett a válasz, meglepődve olvastam, hogy az ügyben az általa vezetett tárca nem illetékes.

 – A termelőkkel beszélgetve több községben is tapasztaltam, hogy sokukat megviseli ez a bizonytalanság, mégis csendben tűrik. Egyedül csak a magyarkanizsai falugazdászok mondták, hogy az ottani civil szervezeteket tömörítő egyesület nevében szeretnének tiltakozó levelet címezni a kormányhoz.

– Valószínűleg még a hét folyamán megfogalmazunk egy közös állásfoglalást a nyilvánosság felé és a követeléseinket eljuttatjuk az illetékesekhez – azzal, hogy döntő fordulatot majd csak a nyugdíjbiztosítási törvény megváltoztatása hozhat. Az viszont időbe telik.

Szabó Angéla