Ignác napja.
Latin eredetű név, az
Ignatius név rövidülése. Jelentése tűz. További névnapok: Kincső, Brigitta.
1997 – A civilek napja Magyarországon.
2000 – A Tisza élővilágának emléknapja.
1709 – Megmentették Alexander Selkirk, azaz Robinson Crusoe-t.
1851 – Meghalt Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1878 – Megszületett Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok.
1918 – Megszületett Muriel Spark skót írónő, szatírista, akinek legismertebb regényét, a „The Prime of Miss Jean Brodie”-t 1961-ben filmre és színre alkalmazták.
1928 – Megszületett Tom Lantos magyar származású amerikai közgazdász, politikus.
1946 – A nemzetgyűlés elfogadta Magyarország új államformáját kinyilvánító 1946:I. törvénycikket, amely szerint Magyarország köztársaság és Tildy Zoltán választják meg a köztársasági elnöknek
1976 – Münchenben 74 éves korában meghalt Werner Karl Heisenberg német fizikus és filozófus, akit 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki.
2003 – Lezuhant a Columbia űrrepülőgép, a fedélzetén utazó mind a hét űrhajós életét vesztette.
1997 – A civilek napja Magyarországon.
2000 – A Tisza élővilágának emléknapja.
1709 – Megmentették Alexander Selkirk, azaz Robinson Crusoe-t.
1851 – Meghalt Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1878 – Megszületett Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok.
1918 – Megszületett Muriel Spark skót írónő, szatírista, akinek legismertebb regényét, a „The Prime of Miss Jean Brodie”-t 1961-ben filmre és színre alkalmazták.
1928 – Megszületett Tom Lantos magyar származású amerikai közgazdász, politikus.
1946 – A nemzetgyűlés elfogadta Magyarország új államformáját kinyilvánító 1946:I. törvénycikket, amely szerint Magyarország köztársaság és Tildy Zoltán választják meg a köztársasági elnöknek
1976 – Münchenben 74 éves korában meghalt Werner Karl Heisenberg német fizikus és filozófus, akit 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki.
2003 – Lezuhant a Columbia űrrepülőgép, a fedélzetén utazó mind a hét űrhajós életét vesztette.
25 éve
történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. február 1-9.
1989. február 1. – Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul 2-án a Koreai NDK kormánya nagykövetiről ügyvivői szintre szállította le Magyarországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatait.
1989. február 1. – Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében valamennyi bank bekapcsolódhat a lakossági betétek gyűjtésébe. A bankok és a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket és a különböző lakossági betéti konstrukciókat.
1989. február 1. – A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára leszögezte: a külföldi tőke hazai bevonásának alapfeltétele a társadalmi stabilitás, "egy radikális összeomlás" ellentétes lenne az összeurópai érdekekkel.
1989. február 4. – Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a párton belüli heves bírálatok ellenére egy tanácskozáson megerősítette az MSZMP KB történelmi albizottságának álláspontját, amelyről január 28-án nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorában, s amely szerint az 1956-os eseményeket népfelkelésnek, s nem ellenforradalomnak kell tekinteni.
1989. február 5. – A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivő testülete nyilatkozatban üdvözölte az MSZMP KB történelmi albizottságának értékelését 1956-ról.
1989. február 5. – Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
1989. február 6. – A Die Presse című bécsi napilapnak adott interjújában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kifejtette: Magyarországon olyan szociális feszültségek jöttek létre, hogy a lakosság egyes rétegei már tűrőképességük határán vannak, s ebben a helyzetben valós probléma, ha az emberek végső eszközként a sztrájk fegyveréhez akarnak folyamodni.
1989. február 6. – A Független Kisgazdapárt nyilatkozatában megállapította, hogy 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmus elleni forradalomnak tekinti. A történelmi albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a párt a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítélte. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja, és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat.
1989. február 7. – A Die Presse című osztrák lap beszámolt arról az első hivatalos találkozóról, amelyet a magyar katolikus egyház vezetői tartottak Budapesten a hazai katolikus "megújulási mozgalmak" képviselőivel.
1989. február 8. - Kállay István történész, egyetemi tanár az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a testület javasolja a magyar történelmi címer visszaállítását.
1989. február 9. – A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya nyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette a SZOT azon álláspontját, mely szerint a politikai véleménykülönbségek felszínre kerülése akadályozza a szükséges gazdasági változásokat. A szervezet leszögezte: kész együttműködni mindenkivel, aki időszerűnek tartja egy olyan fordulat kikényszerítését, amelynek eredményeként végre határozott lépések történnek a gazdasági szerkezetváltás érdekében.
1989. február 1. – Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul 2-án a Koreai NDK kormánya nagykövetiről ügyvivői szintre szállította le Magyarországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatait.
1989. február 1. – Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében valamennyi bank bekapcsolódhat a lakossági betétek gyűjtésébe. A bankok és a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket és a különböző lakossági betéti konstrukciókat.
1989. február 1. – A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára leszögezte: a külföldi tőke hazai bevonásának alapfeltétele a társadalmi stabilitás, "egy radikális összeomlás" ellentétes lenne az összeurópai érdekekkel.
1989. február 4. – Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a párton belüli heves bírálatok ellenére egy tanácskozáson megerősítette az MSZMP KB történelmi albizottságának álláspontját, amelyről január 28-án nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorában, s amely szerint az 1956-os eseményeket népfelkelésnek, s nem ellenforradalomnak kell tekinteni.
1989. február 5. – A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivő testülete nyilatkozatban üdvözölte az MSZMP KB történelmi albizottságának értékelését 1956-ról.
1989. február 5. – Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
1989. február 6. – A Die Presse című bécsi napilapnak adott interjújában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kifejtette: Magyarországon olyan szociális feszültségek jöttek létre, hogy a lakosság egyes rétegei már tűrőképességük határán vannak, s ebben a helyzetben valós probléma, ha az emberek végső eszközként a sztrájk fegyveréhez akarnak folyamodni.
1989. február 6. – A Független Kisgazdapárt nyilatkozatában megállapította, hogy 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmus elleni forradalomnak tekinti. A történelmi albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a párt a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítélte. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja, és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat.
1989. február 7. – A Die Presse című osztrák lap beszámolt arról az első hivatalos találkozóról, amelyet a magyar katolikus egyház vezetői tartottak Budapesten a hazai katolikus "megújulási mozgalmak" képviselőivel.
1989. február 8. - Kállay István történész, egyetemi tanár az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a testület javasolja a magyar történelmi címer visszaállítását.
1989. február 9. – A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya nyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette a SZOT azon álláspontját, mely szerint a politikai véleménykülönbségek felszínre kerülése akadályozza a szükséges gazdasági változásokat. A szervezet leszögezte: kész együttműködni mindenkivel, aki időszerűnek tartja egy olyan fordulat kikényszerítését, amelynek eredményeként végre határozott lépések történnek a gazdasági szerkezetváltás érdekében.
Kelet-európai
változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 1. – A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet irodalmi hetilap beszámolt a januárban alakult Memorial elnevezésű társaságról, amelynek célja, hogy ébren tartsa a sztálinizmus áldozatainak emlékét, és így megakadályozza a múlt borzalmainak visszatérését.
1989. február 2. – Zágrábban megtartotta alakuló ülését az értelmiségieket tömörítő Demokratikus Kezdeményezés Egyesülete, amely az ország tagköztársaságainak és autonóm tartományainak bezárkózása ellen fellépő értelmiségieket tömöríti.
1989. február 2. – Horvátországban, Bjelovar környékén sztrájkba lépett több mint 2 ezer magángazda. Nem voltak hajlandók eladni a tejet a felvásárló vállalatoknak, mert alacsonynak tartották a literenkénti 688 dináros (körülbelül 6 forintos) árat.
1989. február 3. – A csehszlovákiai ellenzék új taktikát alakított ki, nagyobb tömegbázis kialakítására törekszik, és növelni akarja szerepét az átalakítással együtt járó társadalmi mozgásban, nemcsak az állami vezető szervekhez, hanem az egész nyilvánossághoz fordul a párbeszédre tett javaslataival - írta a CSKP KB kéthetente megjelenő folyóirata, a Zivot Strany (Pártélet). A lap szerint három alapvető politikai irányzat különböztethető meg a csehszlovákiai ellenzék soraiban: az első a párt vezető szerepének azonnali megszüntetését szorgalmazza, a második a párhuzamos struktúrák tevékenységének kibontakoztatásával akarja fokozatosan korlátok közé szorítani és gyengíteni a rendszert, a harmadik irányzat kompromisszumot, társadalmi közmegegyezést szorgalmaz a kommunisták és az ellenzék között.
1989. február 3-8. – Koszovó autonóm tartomány számos városában, üzemében és bányájában az albán nemzetiségű dolgozók hosszabb-rövidebb munkabeszüntetéseket és tiltakozó gyűléseket tartottak, elutasítva a JKSZ KB legutóbbi ülésének egyes Koszovóval foglalkozó felszólalásait, s tiltakozva az ellen, hogy a KB-ülés felmentette KB-tagsága alól az albán nemzetiségű Azem Vllasit.
1989. február 5. – Stipe Suvar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke kijelentette: a jugoszláv gazdaságnak teljesen meg kell szabadulnia a párt és az állam beavatkozásától, a politikai voluntarizmustól.
1989. február 5. – Az afganisztáni csapatkivonás keretében az utolsó szovjet katona is elhagyta az afgán fővárost, Kabult.
1989. február 6. – A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában megkezdődött a nemzeti kerekasztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői, köztük a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Néppárt, a Demokrata Párt, a Szolidaritás, a törvényes szakszervezeti mozgalom (OPZZ) és a lengyel római katolikus egyház képviselői vettek részt. Az OPZZ küldöttségét Alfred Miodowicz elnök vezette, a hatalmat Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kerekasztal gondolatának megfogalmazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel népfront főtitkára képviselte. A Szolidaritás küldöttségét Lech Walesa vezette, s részt vett benne mások mellett Adam Michnik, Jacek Kuron, Bronislaw Geremek és Zbigniew Bujak.
1989. február 6. – A berlini falnál NDK-határőrök agyonlőttek egy, az NDK-ból menekülni próbáló fiatalembert.
1989. február 7. – A Charta '77 csehszlovák ellenzéki szervezet levélben hívta fel a Kelet-Európában működő "független" csoportokat, hogy vállaljanak szolidaritást "a magára hagyatott és reménytelenül szenvedő román néppel". A londoni központú Palach-Press kiadó útján terjesztett írás kemény szavakkal bélyegezte meg a falurombolási programot, amely százezreket tesz "a megalomániás törekvések passzív áldozataivá".
1989. február 7. – Moszkvában bejelentették, hogy Jerevánban őrizetbe vették a betiltott Karabah Bizottság 11 tagját. Elhangzott, hogy az örmény-azerbajdzsán nemzetiségi villongásokban 87-en veszették életüket, 1500-an megsebesültek.
1989. február 8. – Az NDK a szocializmus eddig járt útján halad tovább és nem folytat társadalmi kísérleteket - mondta Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke, a NSZEP KB főtitkára a Junge Welt című lapnak adott interjújában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. február 1. – A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet irodalmi hetilap beszámolt a januárban alakult Memorial elnevezésű társaságról, amelynek célja, hogy ébren tartsa a sztálinizmus áldozatainak emlékét, és így megakadályozza a múlt borzalmainak visszatérését.
1989. február 2. – Zágrábban megtartotta alakuló ülését az értelmiségieket tömörítő Demokratikus Kezdeményezés Egyesülete, amely az ország tagköztársaságainak és autonóm tartományainak bezárkózása ellen fellépő értelmiségieket tömöríti.
1989. február 2. – Horvátországban, Bjelovar környékén sztrájkba lépett több mint 2 ezer magángazda. Nem voltak hajlandók eladni a tejet a felvásárló vállalatoknak, mert alacsonynak tartották a literenkénti 688 dináros (körülbelül 6 forintos) árat.
1989. február 3. – A csehszlovákiai ellenzék új taktikát alakított ki, nagyobb tömegbázis kialakítására törekszik, és növelni akarja szerepét az átalakítással együtt járó társadalmi mozgásban, nemcsak az állami vezető szervekhez, hanem az egész nyilvánossághoz fordul a párbeszédre tett javaslataival - írta a CSKP KB kéthetente megjelenő folyóirata, a Zivot Strany (Pártélet). A lap szerint három alapvető politikai irányzat különböztethető meg a csehszlovákiai ellenzék soraiban: az első a párt vezető szerepének azonnali megszüntetését szorgalmazza, a második a párhuzamos struktúrák tevékenységének kibontakoztatásával akarja fokozatosan korlátok közé szorítani és gyengíteni a rendszert, a harmadik irányzat kompromisszumot, társadalmi közmegegyezést szorgalmaz a kommunisták és az ellenzék között.
1989. február 3-8. – Koszovó autonóm tartomány számos városában, üzemében és bányájában az albán nemzetiségű dolgozók hosszabb-rövidebb munkabeszüntetéseket és tiltakozó gyűléseket tartottak, elutasítva a JKSZ KB legutóbbi ülésének egyes Koszovóval foglalkozó felszólalásait, s tiltakozva az ellen, hogy a KB-ülés felmentette KB-tagsága alól az albán nemzetiségű Azem Vllasit.
1989. február 5. – Stipe Suvar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke kijelentette: a jugoszláv gazdaságnak teljesen meg kell szabadulnia a párt és az állam beavatkozásától, a politikai voluntarizmustól.
1989. február 5. – Az afganisztáni csapatkivonás keretében az utolsó szovjet katona is elhagyta az afgán fővárost, Kabult.
1989. február 6. – A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában megkezdődött a nemzeti kerekasztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői, köztük a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Néppárt, a Demokrata Párt, a Szolidaritás, a törvényes szakszervezeti mozgalom (OPZZ) és a lengyel római katolikus egyház képviselői vettek részt. Az OPZZ küldöttségét Alfred Miodowicz elnök vezette, a hatalmat Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kerekasztal gondolatának megfogalmazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel népfront főtitkára képviselte. A Szolidaritás küldöttségét Lech Walesa vezette, s részt vett benne mások mellett Adam Michnik, Jacek Kuron, Bronislaw Geremek és Zbigniew Bujak.
1989. február 6. – A berlini falnál NDK-határőrök agyonlőttek egy, az NDK-ból menekülni próbáló fiatalembert.
1989. február 7. – A Charta '77 csehszlovák ellenzéki szervezet levélben hívta fel a Kelet-Európában működő "független" csoportokat, hogy vállaljanak szolidaritást "a magára hagyatott és reménytelenül szenvedő román néppel". A londoni központú Palach-Press kiadó útján terjesztett írás kemény szavakkal bélyegezte meg a falurombolási programot, amely százezreket tesz "a megalomániás törekvések passzív áldozataivá".
1989. február 7. – Moszkvában bejelentették, hogy Jerevánban őrizetbe vették a betiltott Karabah Bizottság 11 tagját. Elhangzott, hogy az örmény-azerbajdzsán nemzetiségi villongásokban 87-en veszették életüket, 1500-an megsebesültek.
1989. február 8. – Az NDK a szocializmus eddig járt útján halad tovább és nem folytat társadalmi kísérleteket - mondta Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke, a NSZEP KB főtitkára a Junge Welt című lapnak adott interjújában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése