Donát napja.
Latin eredetű név,
jelentése Istentől ajándékozott.
1591 – Megszületett Jusepe de Ribera spanyol festő.
1673 – Párizsban a „Képzelt beteg” egyik előadása
közben holtan esett össze a színpadon Moliere (eredeti nevén: Jean-Baptiste
Poquelin) vígjátékíró és színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője
(Tartuffe, A fösvény).
1870 – Esther (Hobart) Morris lett az első női bíró.
1871 – Ferenc József osztrák császár és magyar király Deák Ferenc javaslatára Gr. Andrássy Gyulát nevezte ki Magyarország miniszterelnöknekévé, mely tisztséget 1871. november 14-ig töltötte be.
1904 – 1904-ben ezen a napon mutatták be a milánói Scalában Giacomo Puccini Pillangókisasszony című háromfelvonásos operáját.
1908 – 79 évesen meghalt Geronimo az Apacsok vezére.
1870 – Esther (Hobart) Morris lett az első női bíró.
1871 – Ferenc József osztrák császár és magyar király Deák Ferenc javaslatára Gr. Andrássy Gyulát nevezte ki Magyarország miniszterelnöknekévé, mely tisztséget 1871. november 14-ig töltötte be.
1904 – 1904-ben ezen a napon mutatták be a milánói Scalában Giacomo Puccini Pillangókisasszony című háromfelvonásos operáját.
1908 – 79 évesen meghalt Geronimo az Apacsok vezére.
1911 – Megszületett Básti Lajos, Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló
művész (Beszterce ostroma; Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán).
1916 – Meghalt Konkoly-Thege Miklós csillagász, az első térképes időjárás jelentés megszerkesztője.
1954 – Megszületett Eperjes Károly színész (A nagy generáció, Eldorádó, Hídember).
1963 – Brooklynban, New Yorkban megszületett Michael Jeffrey Jordan amerikai kosárlabdázó, az NBA legponterősebb játékosa, színész (Space Jam – Zűr az űrben).
1916 – Meghalt Konkoly-Thege Miklós csillagász, az első térképes időjárás jelentés megszerkesztője.
1954 – Megszületett Eperjes Károly színész (A nagy generáció, Eldorádó, Hídember).
1963 – Brooklynban, New Yorkban megszületett Michael Jeffrey Jordan amerikai kosárlabdázó, az NBA legponterősebb játékosa, színész (Space Jam – Zűr az űrben).
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. február 17-23. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. február 17. - Német Miklós miniszterelnök nyitotta meg a magyar-francia együttműködéssel létrejött Nemzetközi Bankárképző Központot.
1989. február 17. - Az Új Márciusi Front az ország közvéleményéhez és a különböző szervezetekhez, mozgalmakhoz intézett felhívásában Országos Nemzeti Bizottság létrehozását javasolta, hogy szervezeti keretet adjon a képviseleti demokráciához vezető átmenet politikai lépéseinek kimunkálásához.
1989. február 18. - Bécsen át megérkezett Magyarországra az a 12 erdélyi menekült, aki 1988. szeptember 14-én a román tengerpartról Várnába tett utazásról szökött Magyarország szófiai nagykövetségére. A bolgár kormány emberiességi megfontolásból járult hozzá távozásukhoz, a nyolc felnőtt és a négy gyerek a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével Ausztrián keresztül utazott Budapestre.
1989. február 18. - A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok egy része kivonásának előkészületei jegyében nyílt napon mutatták be a hajmáskéri, a debreceni és az esztergomi szovjet laktanyát.
1989. február 19. - A magyar független szervezetek (a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége) elutasították a Hazafias Népfront javaslatát március 15. közös megünnepléséről, arra hivatkozva: az MSZMP és a KISZ vezetőinek sorában még mindig megtalálhatók azok, akik "évtizedeken keresztül a legnagyobb magyar nemzeti ünnepet egyszerű hétköznapnak nyilvánították."
1989. február 20-21. - Az MSZMP KB ülése tájékoztatót fogadott el az új alkotmány koncepciójáról: eszerint az állampárt - Kelet-Európában elsőként - lemond arról, hogy rögzítsék vezető szerepét a készülő alaptörvényben, amely engedélyezi a politikai pártok működését is.
1989. február 22. - A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós perek felülvizsgálatáról. A kormány arról is döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti ünnep, s javasolta a polgári szolgálat intézményének felállítását a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a Romániából áttelepültek helyzetéről, s kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzon a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez.
1989. február 23. - Az MSZMP március 15. közös megünneplésére hívott fel, de ezt az ellenzéki szervezetek ezt elutasították.
1989. február 17. - Német Miklós miniszterelnök nyitotta meg a magyar-francia együttműködéssel létrejött Nemzetközi Bankárképző Központot.
1989. február 17. - Az Új Márciusi Front az ország közvéleményéhez és a különböző szervezetekhez, mozgalmakhoz intézett felhívásában Országos Nemzeti Bizottság létrehozását javasolta, hogy szervezeti keretet adjon a képviseleti demokráciához vezető átmenet politikai lépéseinek kimunkálásához.
1989. február 18. - Bécsen át megérkezett Magyarországra az a 12 erdélyi menekült, aki 1988. szeptember 14-én a román tengerpartról Várnába tett utazásról szökött Magyarország szófiai nagykövetségére. A bolgár kormány emberiességi megfontolásból járult hozzá távozásukhoz, a nyolc felnőtt és a négy gyerek a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével Ausztrián keresztül utazott Budapestre.
1989. február 18. - A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok egy része kivonásának előkészületei jegyében nyílt napon mutatták be a hajmáskéri, a debreceni és az esztergomi szovjet laktanyát.
1989. február 19. - A magyar független szervezetek (a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége) elutasították a Hazafias Népfront javaslatát március 15. közös megünnepléséről, arra hivatkozva: az MSZMP és a KISZ vezetőinek sorában még mindig megtalálhatók azok, akik "évtizedeken keresztül a legnagyobb magyar nemzeti ünnepet egyszerű hétköznapnak nyilvánították."
1989. február 20-21. - Az MSZMP KB ülése tájékoztatót fogadott el az új alkotmány koncepciójáról: eszerint az állampárt - Kelet-Európában elsőként - lemond arról, hogy rögzítsék vezető szerepét a készülő alaptörvényben, amely engedélyezi a politikai pártok működését is.
1989. február 22. - A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós perek felülvizsgálatáról. A kormány arról is döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti ünnep, s javasolta a polgári szolgálat intézményének felállítását a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a Romániából áttelepültek helyzetéről, s kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzon a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez.
1989. február 23. - Az MSZMP március 15. közös megünneplésére hívott fel, de ezt az ellenzéki szervezetek ezt elutasították.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Litvánia fővárosában, Vilniusban százezer ember tüntetett a szovjet tagköztársaság függetlenségét követelve.
1989. február 17. ROMÁNIA: Románia bécsi nagykövete sajtóértekezleten közölte: az ország az 1980-as 12,5 milliárd dolláros külső adósságából 1988 végére már 10 milliárdot törlesztett.
1989. február 17. SZOVJETUNIÓ: Az Észt Legfelsőbb Tanács elnöksége úgy határozott: hivatalosan megünneplik február 24-ét, az 1918-as független Észt Köztársaság kikiáltásának napját.
1989. február 19. LENGYELORSZÁG: A délkelet-lengyelországi Rzeszówban tízezres tömeggyűlésen újra életre hívták a nyolc éve betiltott Paraszt-Szolidaritás szervezetet. 22-én hét év óta először tarthatott legális nagygyűlést a Szolidaritás szakszervezet, ezen felszólalt Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke is.
1989. február 20-21. BULGÁRIA: Todor Zsivkov államfő-pártfőtitkár egy tanácskozáson leszögezte: Bulgáriában a pluralizmus csak a szocializmus alapján jöhet létre, s azt javasolta, a Hazafias Front mellett alakuljon egy szervezet a felekezetek, a politikai és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével.
1989. február 20-23. JUGOSZLÁVIA: Egyre súlyosabb méreteket öltött a hónap elején indult sztrájkhullám Szerbia albán többségű autonóm tartományában, Koszovóban, ahol albán bányászok éhségsztrájkba kezdtek a tárnákban, a pristinai egyetemen ötezer albán hallgató bojkottálta az oktatást, 23-án a koszovói fővárosban nagygyűlés követelte Slobodan Milosevic szerb pártvezető lemondását. Ugyanezen a napon Pristinában államellenes tevékenységért súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a "Koszovói marxista-leninista mozgalom" elnevezésű illegális albán irredenta szervezet 11 tagjára.
1989. február 21. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai Vencel téren januárban lezajlott tüntetésekkel kapcsolatos uszítás és az azokon való részvétel miatt kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélték az egyik legismertebb ellenzékit, Václav Havel drámaírót, másnap a megmozdulások hét szervezője kapott két hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztést.
1989. február 21. ROMÁNIA: Az Európai Parlament Politikai Bizottságának nyilvános meghallgatást tartott, amelyen megdöbbentő tanúságtételek hangzottak el a romániai állapotokról.
1989. február 23. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ukrajnai látogatása során úgy nyilatkozott, a szocialista országok maguk választják meg a szocializmus építésének módszereit és formáit, hozzátéve: a 21. századra megváltozik a szocializmus arculata, "más lesz mint a mai". MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése