Aladár napja.
Aladár: germán eredetű név, valószínűleg a germán
Aldarik vagy az Aldemar név megmagyarosodott alakja. Elemeinek eredeti
jelentése: öreg, tapasztalt.
1790 – Meghalt II. József, a kalapos király. Ezt a melléknevet azért kapta,
mert 10 éves uralkodása alatt nem koronázták meg a magyar koronával, Ő mint a
Német-Római Birodalom császára uralkodott Magyarországon.
1844 – Megszületett Munkácsy (eredeti nevén: Lieb) Mihály festőművész, a magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).
1811 – Életbe lépett Magyarországon a devalvációs rendelet, melynek értelmében a papírpénzt értékének egyötödére cserélték, míg a réz hatkrajcárosokat kivonták a forgalomból.
1821 – Megszületett Feszl Frigyes építész.
1886 – Megszületett Kun Béla politikus, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges vezetője, bár hivatalosan 'csupán' a kül- és a hadügyi népbiztos volt.
1911 – Megszületett Énekes István olimpiai bajnok ökölvívó, aki 29 alkalommal volt tagja a magyar ökölvívó-válogatottnak.
1912 – Megszületett Pierre Boulle francia író. Legsikeresebb műveit, a Híd a Kwai folyón és A majmok bolygója című regényeket meg is filmesítették.
1925 – Megszületett Robert Altman amerikai rendező. (Rövidre vágva, Cuki hagyatéka, Dr. T. és a nők)
1927 – Megszületett Sidney Poitier Oscar-díjas amerikai színész, rendező (Tibbs és a szervezet; Forró éjszakában).
1962 – Az első amerikai űrhajós, John Glenn földkörüli pályán keringett a Föld körül.
1844 – Megszületett Munkácsy (eredeti nevén: Lieb) Mihály festőművész, a magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).
1811 – Életbe lépett Magyarországon a devalvációs rendelet, melynek értelmében a papírpénzt értékének egyötödére cserélték, míg a réz hatkrajcárosokat kivonták a forgalomból.
1821 – Megszületett Feszl Frigyes építész.
1886 – Megszületett Kun Béla politikus, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges vezetője, bár hivatalosan 'csupán' a kül- és a hadügyi népbiztos volt.
1911 – Megszületett Énekes István olimpiai bajnok ökölvívó, aki 29 alkalommal volt tagja a magyar ökölvívó-válogatottnak.
1912 – Megszületett Pierre Boulle francia író. Legsikeresebb műveit, a Híd a Kwai folyón és A majmok bolygója című regényeket meg is filmesítették.
1925 – Megszületett Robert Altman amerikai rendező. (Rövidre vágva, Cuki hagyatéka, Dr. T. és a nők)
1927 – Megszületett Sidney Poitier Oscar-díjas amerikai színész, rendező (Tibbs és a szervezet; Forró éjszakában).
1962 – Az első amerikai űrhajós, John Glenn földkörüli pályán keringett a Föld körül.
15 éve, 1999. február 20-án Magyarország és a határon túli magyarság – 1999
címmel magyar-magyar csúcsot tartottak Budapesten.
Az 1996-os évtől kezdődően különböző formában, de megindult a határon túli
magyarokkal, a magyar-magyar találkozók sorozata. 1999. február 20-án,
Magyarország és a határon túli magyarság - 1999 címmel magyar-magyar csúcsot
tartottak Budapesten, amelyen Magyar Állandó Értekezlet (Máért) néven
politikai konzultatív testületet hoztak létre.
A Máértet a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a magyar kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői alkotják.
Feladata Magyarország és a határon túli magyarok folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, és - a magyar miniszterelnök meghívására - évente legalább egyszer ülésezik. Az alapító dokumentum kimondta, hogy a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához, kezdeményező politikát folytatva a kisebbségben élő magyarok egyéni és közösségi jogainak biztosításáért.
A Máért hatékony működése érdekében a magyar Országgyűlés szakbizottságok felállításáról döntött, melynek munkáját a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) segítette. A Máért a kedvezménytörvény előkészítésében játszotta a legfőbb szerepet, már a második ülésen megfogalmazódott az igény a határon túli magyarok státuszát rendező törvényre. A Máért harmadik ülésén elhangzott a szakértői bizottság javaslata a "magyarigazolvány" kiadásáról, amit beépítettek a törvénytervezetbe. Az Országgyűlés 2001. júniusában 94 százalékos többséggel fogadta el a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt, mely 2002. január 1-jén lépett hatályba.
A következő Máért-üléseken megvitatták a kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseit, de a kettős állampolgárság ügyében már nem mutatkozott konszenzus a magyar kormány és a Máért tagjai között. 2002-ben, a Máért hatodik ülésén megállapodtak abban, hogy az Országgyűlés módosítani fogja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényt, lényegében kiemelve a státustörvényből a munkavállalásra vonatkozó szabályozást, ugyanakkor kiterjesztve az oktatás-nevelési támogatást.
Azonban a következő ülésen a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozatot a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői nem írták alá.
A 2004. november 12-én tartott ülésen heves vita alakult ki, mert a határon túli magyar szervezetek kiálltak a kettős állampolgárság mellett, és felszólították a kormányt, hogy ne folytasson negatív kampányt. Az ülés alatt nem jutottak közös nevezőre a felek, így a Máért történetében először nem született közös nyilatkozat. A kettős állampolgárságról megrendezett 2004. december 5-ei népszavazás után a Máért ülései szüneteltek, ezután a határon túli magyar szervezetek életre hívták a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, azaz a "kis Máértot".
Hat év szünet után, 2010. november 5-én Budapesten -tartották meg újra a Máért értekezleteket. Elítélték a szlovák nyelvtörvényt, és annak a reménynek adtak hangot, hogy Romániában elfogadják az új oktatási törvényt, és szorgalmazták az állami magyar egyetem visszaállítását. A résztvevők aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt, és felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására, továbbá a magyarok kapcsolattartását segítő nemzeti regiszter létrehozására van szükség.
2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös, intézményesített fóruma.
2012-ben a XI. plenáris ülésen, a résztvevők többsége támogatta, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával, az ezt rögzítő zárónyilatkozatot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, e szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Máértet a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a magyar kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői alkotják.
Feladata Magyarország és a határon túli magyarok folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, és - a magyar miniszterelnök meghívására - évente legalább egyszer ülésezik. Az alapító dokumentum kimondta, hogy a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához, kezdeményező politikát folytatva a kisebbségben élő magyarok egyéni és közösségi jogainak biztosításáért.
A Máért hatékony működése érdekében a magyar Országgyűlés szakbizottságok felállításáról döntött, melynek munkáját a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) segítette. A Máért a kedvezménytörvény előkészítésében játszotta a legfőbb szerepet, már a második ülésen megfogalmazódott az igény a határon túli magyarok státuszát rendező törvényre. A Máért harmadik ülésén elhangzott a szakértői bizottság javaslata a "magyarigazolvány" kiadásáról, amit beépítettek a törvénytervezetbe. Az Országgyűlés 2001. júniusában 94 százalékos többséggel fogadta el a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt, mely 2002. január 1-jén lépett hatályba.
A következő Máért-üléseken megvitatták a kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseit, de a kettős állampolgárság ügyében már nem mutatkozott konszenzus a magyar kormány és a Máért tagjai között. 2002-ben, a Máért hatodik ülésén megállapodtak abban, hogy az Országgyűlés módosítani fogja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényt, lényegében kiemelve a státustörvényből a munkavállalásra vonatkozó szabályozást, ugyanakkor kiterjesztve az oktatás-nevelési támogatást.
Azonban a következő ülésen a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozatot a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői nem írták alá.
A 2004. november 12-én tartott ülésen heves vita alakult ki, mert a határon túli magyar szervezetek kiálltak a kettős állampolgárság mellett, és felszólították a kormányt, hogy ne folytasson negatív kampányt. Az ülés alatt nem jutottak közös nevezőre a felek, így a Máért történetében először nem született közös nyilatkozat. A kettős állampolgárságról megrendezett 2004. december 5-ei népszavazás után a Máért ülései szüneteltek, ezután a határon túli magyar szervezetek életre hívták a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, azaz a "kis Máértot".
Hat év szünet után, 2010. november 5-én Budapesten -tartották meg újra a Máért értekezleteket. Elítélték a szlovák nyelvtörvényt, és annak a reménynek adtak hangot, hogy Romániában elfogadják az új oktatási törvényt, és szorgalmazták az állami magyar egyetem visszaállítását. A résztvevők aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt, és felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására, továbbá a magyarok kapcsolattartását segítő nemzeti regiszter létrehozására van szükség.
2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös, intézményesített fóruma.
2012-ben a XI. plenáris ülésen, a résztvevők többsége támogatta, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával, az ezt rögzítő zárónyilatkozatot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, e szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A felvétel a a Máért 2013. november 7-i ülésén készült
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése