Zentán
járt a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata, amely
megbeszélésen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke
elmondta:
Kijelentését azonban érezhetően
befolyásolják a megváltozott politikai erőviszonyok és a szerbiai
előrehozott választások ténye is.
Hiszen ezt az optimista hangvételű
megállapítást nem támasztják alá a Szerbiában zajló folyamatok, amelyek
nem csak holt pontban tartják az 1944/45-ös események feltárását, de
azok egyenesen megfeneklettek és félő, hogy akár léket is kaphatnak a
szerbiai bürokrácia és porhintés ingoványában.
A "megkezdett folyamat" amelyet Pásztor
említ már a bölcsőnél sem sírt fel, hiszen a tavalyi főhajtás során
Tomislav Nikolić szerb államelnök száját nem hagyta el a "bocsánat" szó,
csupán elítélte a magyar és szerb vérrontást, vagyis kijelentette, a
gyilkosság véleménye szerint is helytelen cselekedet. Mindezen túl, a
közös főhajtás óta számos alkalommal rongálták meg a csúrogi emlékművet,
de rablók martalékává vált a több száz kilogrammos szabadkai
áldozatoknak emléket állító vergődő madár szobor is. Az elkövetőket
egyik esetben sem azonosították a szerb hatóságok.
Tavaly óta, (mint ahogy az ezt megelőző
időszakban sem) egyetlen egy magyar tömegsírt sem tártak fel, és nem,
hogy elítéltek volna bárkit is a több tízezer életet követelő etnikai
mészárlásokért, de még meg sem neveztek egyetlen gyilkost sem. Így azok
fehér párnák között, a hős partizánoknak járó busás nyugdíjak mellett
hunyhatnak el békés végelgyöngülésben, úgy hogy senki sem kérte számon
rajtuk tetteiket.
A szerb állam továbbra sem támogatja
kiemelten az olyan könyvek, tanulmányok vagy dokumentumfilmek
készítését, amelyek segítenének megismertetni ezt a tragédiát a magyar,
vagy épp a szerb közösségekkel, ehelyett több olyan kötet és mozgóképes
alkotás jelent meg, amely a magyar nép bűnösségét és a délvidéki
megtorlások mértékét volt hivatott csorbítani.
Pásztor István valótlan állítását
azonban leginkább az cáfolja, hogy a csúrogi főhajtás óta eltelt közel
egy év alatt (annak ellenére, hogy pártja többször kérte a szerb
országgyűlésben), még mindig nem fogadták el azt a törvénymódosítást,
amely felmentené a kollektív háborús bűnösség vádja alól a Sajkásköz
három falujának magyarságát.
A VMSZ elnökének bizakodó hangvételű
kijelentését csupán az a jól megfontolt politikai érdek támaszthatja
alá, hogy pártja szívesen beállna az ereje teljében lévő Szerb Haladó
Párt mögé, melynek támogatottsága a legfrissebb felmérések szerint már
megközelíti az abszolút többséghez szükséges számot. A VMSZ talán a
mérleg nyelve kíván lenni? Ezt nem tudni, de jól nyomon követhető az a
folyamat, hogy hogyan próbálják meg átkísérni a tisztító tűzön az
egykori Szerb Radikális Párti bábból, EU-pártivá átvedlő haladó
pillangókat.
Kit érdekel a józan ész, ha a hatalomról van szó?
A Zentán lezajlott találkozón Pásztor
István kifejtette: Mindezek kapcsán a meghatározó szerbiai politikai
erő, a Szerb Haladó Párt részéről is nagyfokú nyitottság tapasztalható,
majd hozzátette, rendkívül fontosnak tartja, hogy a szerb politikai
palettán van egy olyan párt, amely felvállalja és erőteljesen képviseli a
megbékélés ügyét.
Lássuk be, ha Pásztor István
rehabilitálni kívánja a haladókat és elfeledni az alig egy évtizede tett
magyarellenes kijelentéseiket, háborús uszításaikat, akkor épp úgy
kebelére ölelhetné a hitleri-diktatúra kiszolgálóit, vagy épp a
délvidéki magyarságot lemészárló kommunista partizánokat is.
Pásztor István most a délvidéki
magyarság vérével kívánja tisztára mosni a Szerb Haladó Pártot, hogy a
választások utáni kedvező politikai helyzet esetén összeborulhasson az
egykori csetnik vajdák pártjával? Ezért kell a VMSZ elnökének tisztára
subickolni a háborús agitátorok múltját?
Kérdés azonban, hogy ez a
szerecsenmosdatás és csetnikberetválás a magyarság érdekét vagy a VMSZ
hatalomvágyát szolgálja-e inkább?
Szabó Attila
Közzétette: Szerkesztő
2014. február 20. csütörtök, 14:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése