Március 6.

Leonóra napja.

Az Eleonóra önállósult rövidülése, amely az arab Ellinor névből származik. Jelentése: isten az én világosságom.

1475 – Caprese-ben megszületett Michelangelo Buonarroti olasz festő, szobrász, építész és költő, aki az érett reneszánsz mestere és a barokk művészet atyja volt. (Dávid, Piéta).
1967 – Meghalt Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus.
1619 – Megszületett Cyrano de Bergerac, aki hosszú orráról volt ismert. Színdarabokat írt, legismertebb műve: Utazás a Holdra.
1853 – Velencében, a Teatro La Fenicében bemutatták Giuseppe Verdi Traviata című háromfelvonásos operáját.
1867 – Meghalt Hild József építész.
1899 – Felix Hoffmann szabadalmaztatta az aszpirint.
1927 – Megszületett Andrzej Wajda lengyel rendező, akinek legismertebb filmjei: a Hamu és gyémánt; A vasember; A márványember, valamint a Bűn és bűnhődés.
1928 – Aracatacában megszületett Gabriel García Márquez kolumbiai író, regényíró, elbeszélő, aki 1982-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „regényeiért és elbeszéléseiért, melyekben fantasztikum és valóság ötvöződik mesterien, s mert a sajátos képzeletvilágú művek révén ábrázolja földje életét és konfliktusait”.
1937 – Megszületett Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova-Nyikolajeva, az első női űrhajós.
1944 – Cambridge-ben megszületett Dave Gilmour brit rockgitáros, énekes, zeneszerző és szövegíró, aki 1968-tól a Pink Floyd együttes tagja volt.

Március 6. – A logopédia európai napja
Az Európai Unió Logopédusai Állandó Bizottságának kezdeményezésére március 6. az Európai Unióban 2004 óta a logopédia európai napja. Magyarországon 2012-től rendezik meg.
A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére, az egészségre, életminőségre gyakorolt hatásaikra, valamint a logopédiával kapcsolatos kérdésekre. 

A kommunikációs zavar sokakat érint, Magyarországon több tízezerre tehető a beszéd- és nyelvi problémával küzdők száma. Az érintettek gyakran nem is tudják, hogy gondjukra van gyógyír, amiként azt sem, hogy hová, milyen szakemberhez fordulhatnak vele. Ezen a napon a Fővárosi Beszédjavító Intézet nyílt órákkal és előadásokkal várja az érdeklődőket.

Az óvodákban a tanköteles korú gyermekek körében logopédiai szűrést végeznek, az iskolák a Logopédiai Intézettel és a logopédus szakemberekkel együttműködve segítik a gyermekeket a beszédzavarok megszüntetésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

115 éve, 1899. március 6-án Berlinben, a Császári Szabadalmi Hivatal felvette jegyzékébe az aszpirint.
1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann fiatal német kémikus új szer receptúráját írta be laborkönyvébe: a fehér, enyhén savas por az acetilszalicilsav (ASS), ismertebb nevén az aszpirin volt. 1899. március 6-án a császári Szabadalmi Hivatal felvette jegyzékébe az Aspirin nevű gyógyszert.
Évről évre világszerte megközelítőleg 50 ezer tonnát nyelnek le belőle az emberek, használják általános fájdalomcsillapításra, különösen fejfájás és láz ellen, gyulladásgátlóként, napjainkban vérhígító hatása került előtérbe, amely az agyi katasztrófák és szívinfarktus megelőzésében játszik szerepet.
A szalicilsav jótékony hatását már az ókorban is ismerték. Minden orvosok atyja, Hippokratész is ajánlotta a szalicilsavat tartalmazó fűzfakérget a szülési fájdalmak enyhítésére, bár hatásmechanizmusának megismerése még sokáig váratott magára. Először a 20. század hetvenes éveinek elején írta le Sir John R. Vane brit farmakológus a mechanizmust, amiért 1982-ben Nobel-díjat kapott. Ő mutatta ki, hogy a sav akadályozza a prosztaglandinképződést: ez a hormon egyebek között a fájdalom, a láz és a gyulladások kialakulásáért felelős.
Egy másik kutatócsoport ugyanakkor azt fedezte fel, hogy az ASS akadályozza a vérlemezkék összetapadását, "hígítja" a vért, így segítve az agyi érkatasztrófák és az infarktus megelőzését. A veszélyeztetett csoportoknak az orvosok napi kis dózisban írnak fel aszpirint. Nem is hiába: felmérések szerint a rendszeres aszpirinszedés egy második infarktus kockázatát mintegy 30 százalékkal csökkenti.
Az aszpirin még ennél is többet tud: a civilizációs betegségek másik félelmetes csoportja, a daganatos megbetegedések ellen is hatásos. Átfogó vizsgálatok szerint csökkenti a mind gyakoribb vastagbélrák előfordulását. Ez a "képessége" szintén a prosztaglandintermelés gátlására vezethető vissza: a vastagbél rákos szövetei jelentősen többet termelnek ebből a hormonból, mint az egészséges szövetek.
Egyetlen gond van csupán az aszpirinnel: könnyen belső vérzést okozhat. Nagyobb mennyiségű vagy tartós szedés esetén gyakran lép fel gyomorvérzés. A kutatók most azon dolgoznak világszerte, hogy az ASS-t "megfosszák" e káros tulajdonságától. Ha ez sikerül, akkor az aszpirin jótékony hatásainak meghagyásával előállított új vegyület minden bizonnyal sokáig sikergyógyszer marad. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum