Április 24.

György napja.

A görög Georgiosz névből, illetve ennek a latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó.

1400 – Szent György ünnepe.
1500 – Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.
1222 – II. András kiadta az Aranybullát.
1326 – Károly Róbert magyar király megalapította a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére a Szent György lovagrendet.
1648 – Lőcsén meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, aki megírta az első magyar földrajzkönyvet.

1884 – Megszületett Herman Lipót festő és grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész.
1920 – Megszületett Salgótarjánban Zenthe Ferenc érdemes művész. Ismertebb alakításai: Szomszédok; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; West Side Story – Operett színház.
1934 – Megszületett Shirley MacLaine Oscar-díjas amerikai színésznő, írónő (Esthajnalcsillag, Becéző szavak).
1942 – Megszületett Brooklynban Barbra Streisand énekesnő, színésznő. Ismertebb filmjei: Tükröm, tükröm; Csillag születik; Hello, Dolly! – Oscar-díj jelölés; Funny Girl; Funny Lady.
1963 – Budapesten megszületett Détári Lajos labdarúgó, 37-szeres válogatott, háromszoros világválogatott és gólkirály.

Szombat, április 24.

* A NATO harci gépei Újvidéken immár hetedszer lőtték a kőolaj-finomítót. Állítólag robbanások voltak a Fruška goran is. A legsúlyosabb csapás Niš környékét érte, ahol 26 rakétát lőtte ki többnyire az ipari negyedre, óriási károkat okozva. Eltalálták a niši teherpályaudvart is.  Novi Pazar körül mintegy 20 robbanás hallatszott Lőtték a Beopetrol kraljevói üzemanyagraktárát is. Priština környékén, a slatinai repülőtéren és a belaćevaci településen, valamint a Goleš hegy térségében mintegy 30 lövedék csapódott be.

* Nagy Britannia és az Egyesül Államok úgy határozott, május végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi erők kosovói bevetéséről, mert „a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára”.

* Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy” – jelentette ki egyebek között a magyar miniszterelnök. 

* A román felet terheli minden felelősség annak következményeiért, hogy Románia lehetővé tetet a NATO számára légterének korlátlan használatát – áll a belgrádi román nagykövetséghez intézett jugoszláv tiltakozó jegyzékben.

* Ismeretlen fegyverek három lövést adtak le az ENSZ athéni képviseletének székházára.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

500 éve, 1514. április 24-én iktatta be Bakócz Tamás esztergomi érsek a török ellen induló keresztes had parancsnoki tisztébe a köznemesi származású Dózsa György székely hadnagyot.

A teljhatalmú pápai legátussá kinevezett Bakócz, április 9-én, virágvasárnap kihirdette a keresztes hadjáratra vonatkozó pápai bullát.
Április 24-én Dózsa György székely hadnagyot nevezte ki a keresztesek parancsnokává. Május közepén már 30-40 ezer paraszt állt fegyverben, de a nemesség nem nézte jó szemmel, hogy a nagy nyári betakarítás előtt otthagyták a földeket. Bakócz május 24-én betiltotta a toborzást, s ezzel elszabadultak az indulatok. A parasztok úgy vélték, hogy a magyar nemesség akadályozza a török elleni harcot, sőt a keresztes háború elmaradása megfosztotta őket a meghirdetett bűnbocsánattól is. A keresztes hadjárat vezetőjének kinevezett Dózsa vezetésével a paraszti sereg ekkor a saját nemessége ellen fordult, és sorra foglalta el a városokat. A főerőkkel Szapolyai János erdélyi vajda vette fel a harcot, és július 15-én Temesvár alatt szétverte a parasztsereget. Dózsa vezértársaival együtt már az ütközet kezdetekor fogságba esett, s néhány nap múlva kegyetlen kínzások után kivégezték őket. (A megtorlásnál csak a főbűnösöket végezték ki, mert a szorgos paraszti kezekre nagy szükség volt.) Októberre a felkelést végleg elfojtották.

A parasztháború megítélése nagyon sokat változott az idők során. A nemesi szemléletű történetírás hosszú évszázadokon át, még a 20. században is kizárólag a parasztok féktelen bűneit hangsúlyozta, de nemcsak a Dózsa-féle megmozdulással, hanem bármelyik más parasztmozgalommal, mint Budai Nagy Antal felkelésével szemben is elfogult, sok esetben alaptalan vádakat hangoztattak, az urak visszaélését elhallgatták vagy tagadták. Dózsa csapatai valóban kifosztottak számtalan főnemesi portát, de semmivel sem követtek el több kegyetlenséget, mint az a korszakban bármely más harci esemény vagy háború során jellemző volt. Az 1950-es évektől a kommunista diktatúra alatt, a proletárközpontú, osztályharcos történelmi szemléletben pedig az elnyomóik ellen fegyvert fogó parasztok dicső tetteit hangsúlyozták.
Dózsa szélsőséges ábrázolása – marxista eszményítése vagy kegyetlen bűnözőnek való beállítása – egyaránt túlzó, a Dózsát illető igazság talán inkább a Petőfi által megfogalmazott (A nép nevében) pozitív figura valóságában található meg. Az elmúlt évtizedekben, különösen a rendszerváltást követően Dózsa György emlékét csend és érdektelenség övezi, noha alig van olyan település Magyarországon, amelynek valamely főutcája, tere ne az ő nevét viselné.
Dózsa alakját köztéri szobrok tucatjai őrzik, csak kettőt kiemelve: egy mészkő szoborcsoport a budapesti Krisztinavárosban (Kiss István alkotása) és egy bronzszobor Dunaújvárosban (Kiss Kovács Gyula). Hevesi Sándor, Sárközi György és Illyés Gyula drámát, Erkel Ferenc operát írt róla, az ötfelvonásos művet 1867-ben mutatták be. Ma még sokan emlékeznek az évtizedeken át használt 20 forintos bankjegyre a székely katona, parasztvezér kalapos portréjával. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum