Politikai irányváltás
Koalíciós szerződés aláírására
készül a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ), illetve a Pásztor & fia politikai KFt.,[1]
ahogyan újabban a pártot egyes politikai elemezők nevezik, a választásokon
győztes (kormányalakító) Szerb Haladó
Párttal (SNS).
A két párt együttműködésre lépése alkalmából
Végel László legutóbbi jegyzetében
megállapítja, hogy „két jobbközép párt egymásra talált”. „Nem értem, miért
rökönyödnek meg sokan a koalíció miatt” – kérdezi csodálkozva Végel írásában,[2]
de nem foglal egyértelműen állást sem a koalíció mellett, sem ellene.
Mindegyik párt azzal a párttal köt
szövetséget, amelyikkel csak éppen jónak látja. Különösen, ha a hatalomban való
részvételét/részesedését, politikai törekvéseit akarja biztosítani. Vannak
politikai koalíciók, amikor hasonló eszmei elkötelezettségű pártok lépnek szövetségre,
de szövetségek is, amelyeket olyan pártok kötnek, amelynek nem sok közük vagy
egymás ideológiájához. Ilyen a politika.
A magyar közvélemény felkészítése a
VMSZ-nek a SNS-höz való közeledésre már egy ideje tart.[3]
A VMSZ-nek ugyanis eddig a Demokrata
Párt (DS) volt „a stratégiai partnere”. Vajdasági szinten ez a „partnerség”
még tart. Hogy meddig, nem tudni.
Pásztor István, a VMSZ vezetője a Novi magazinnak adott interjújában azt magyarázta, hogy „a VMSZ az
Európai Néppárt tagjaként a jobbközép táborhoz tartozik és ebben az értelemben
kisebb a távolság pártja és az SNS között, mint a VMSZ és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) vagy a
Demokrata Párt között”.[4]
A vajdasági magyarok azonban még
élénken emlékeznek azokra az időkre, amikor a Szerb Radikális Párt (SRS) „a délvidéki magyarsággal szemben
elnyomó és kirekesztő politikát gyakorolt. Szendvicseket ígértek és
kitelepítéssel fenyegettek bennünket, a magyarokat eltávolították a
közigazgatásból és az egyéb állami intézményekből, a volt Jugoszlávia
harctereire vezényelték őket”.[5]
Ennek a pártnak voltak vezető személyiségei a SNP mostani irányítói közül
többen is. A VMSZ által felkínál együttműködés most kapóra jött nekik a párt
szalonképesítése érdekében.
Az új partnerek: Vučić és Pásztor
Végel a koalíciót azzal magyarázza,
hogy „a pártvezérek fátylat borítottak a rossz emlékű radikális múltra,
mondván, hogy a haladók elitje megváltozott, minek következtében a két jobbközép
párt egymásra talált”, mintha ez teljesen természetes lenne.
Annak,
hogy a pártvezérek feledtetni akarják velünk a megalázó múltat, bizonyára megvan
a (pragmatikus) oka. Ez pedig abban kereshető, hogy „a VMSZ prioritásai
bekerülnek a kormány programjába”.[6] Ezzel kapcsolatban még
csak az a kérdés, hogy a VMSZ „átdolgozott választási programja”,[7] mennyiben egyezik meg a
vajdasági magyarok érdekeivel? (Más dolog, hogy egy választási programot
szabad-e a választások után „átdolgozni”/megváltoztatni, hiszen ez a választók
kijátszását jelenti.)
Egyes elemzők felfigyeltek, hogy az öt államtitkári tisztség
közül, amelyben a VMSZ érdekelt (az infrastruktúrával, az egészségüggyel, a
szociálpolitikával, a mezőgazdasággal és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó
tárcák esetében) nincsen egy sem, amely legalább a négy alapvető nemzeti kisebbségi
kérdés valamelyikével foglalkozna (kultúra, oktatás, tájékoztatás, hivatalos
nyelv- és íráshasználat).
A Vajdaság Ma internetes
portál kérdésére: Ön támogatná-e a VMSZ kormányzati szerepvállalását?, az 1575 látogató
közül 50,2% válaszolt igennel, 49,8% pedig nemmel. [8] A
magyar közvélemény, tehát, csaknem teljesen megoszlik ebben a kérdésben.
Kétségeket
ébreszt az is, hogy a két párt között majd csak „a kormányalakítás után
határozzák meg az együttműködés bizonyos részleteit”,[9]
vagyis miután az együttműködési szerződést már aláírták. Nem lesz akkor arra már
késő?
A VMSZ képviselői – vélhetően már a koalíciós szerződés alapján – támogatták
a SNP színeit képviselő Maja Gojković
április 24-i megválasztását a Szerbiai Képviselőház élére, aki kimagasló
tisztségviselője volt a magyar közösségben rossz emlékeket élesztő Szerb
Radikális Pártnak. „Gojković nevét számos kétes üggyel társítja a
közvélemény, amelyek azokból az időkből származnak, amikor Újvidék
polgármesteri tisztségét töltötte be” – olvasható a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményében.[10]
Vajon helyes döntés volt-e a VMSZ-nek a haladókkal való szövetkezése?
Erre a kérdésre válaszolni csak a koalíciós szerződés teljes ismeretében
lehetne. Ha annak nyilvánosságra hozatalára egyáltalán sor kerül. A végső
válaszra azonban ki kell várni, hogy az új kormány hogyan viszonyul majd a
vajdasági magyarok megoldatlan kérdéseinek rendezése iránt. A VMSZ újabb
politikai irányváltását a magyar közvélemény ennek ismeretében fogja megítélni.
Újvidék, 2014. április 26.
Bozóki
Antal
[1] Teofil Pančić: Pastor, sin i pastorčad [Pásztor,
a fia és a mostohagyerekek]. Autonomija: http://www.autonomija.info/teofil-pancic-pastor-sin-i-pastorcad.html,
2014. április 21.
[2] Végel László: Két jobbközép párt egymásra
talált. Családi Kör, 2014. április 24., 3. o.
[3] A két párt 2014. április 17-én Újvidéken „aláírta
a városi szintű megállapodást, amelynek értemében a VMSZ társul(t) a városi
hatalmi koalícióhoz. Az erről szóló tudósításban azonban nem történik említés arról,
hogy visszaállítják a városi buszokon a latin betűs feliratokat. hgy: A VMSZ és
a SZHP közösen irányítja Újvidéket. Magyar
Szó, 2014. április 18. 9.
[6] A VMSZ csak akkor lesz a parlamenti többség
része, ha prioritásai bekerülnek a kormány programjába. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17014/A-VMSZ-csak-akkor-lesz-a-parlamenti-tobbseg-resze--ha-prioritasai-bekerulnek-a-kormany-programjaba.html
[7] Uo.
[9] Pásztor István: Megbízható koalíciós partner
szeretnénk lenni. Tanjug. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17052/Pasztor-Istvan-Megbizhato-koalicios-partner-szeretnenk-lenni.html,
2014. április 22. [13:27]
[10] Lásd az 5-ös alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése