A
Fidesz-KDNP pártszövetség nyilvánosságra hozta az Európa Parlamenti
választási jelöltlistáját, melyen némi meglepetésre három határon túli
befutó helyes jelöltnek is helyet biztosítottak. A lista harmadik helyén
az erdélyi Tőkés László püspök és politikus szerepel. Ez kevésbé
meglepő, hiszen a korábbi ciklusban már képviselő volt az EP-ben, igaz,
akkor még a romániai választásokon keresztül jutott be. Ennél érdekesebb
a kilencedik és tízedik hely. Az előbbin „Kárpátalja jelöltje”, míg az
utóbbin „Vajdaság jelöltje” szerepel.
Még konkrét neveket nem tudunk, de
találgatásokba már érdemes belebocsátkozni. Ki lesz az a délvidéki
jelölt, aki minden bizonnyal bejut a brüsszeli parlamentbe?
Négy név jöhet reálisan szóba:
Józsa László, Varga László, Deli Andor, Kovács Elvira. Józsa, az MNT
korábbi elnöke és a Szekeres László Alapítvány kuratóriumi elnöke
azonban mostanság nem tartozik a VMSZ legszűkebb bizalmi körébe,
szerepet is egyre ritkábban vállal a politikában. Varga László
köztársasági képviselő is jelölt lehetne, azonban ez szintén kevéssé
valószínű miután ő a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottság
elnökhelyettese, és a következő időszakban ennek a bizottságnak számos
feladattal kell megbirkóznia. Kovács Elvira szintén köztársasági
képviselő, de mivel az Európa Tanácsnak is tagja, pozícióhalmozásnak
minősülne egy esetleges EP képviselőség. Deli Andor a vajdasági kormány
alelnöke, valamint tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti
közösségi titkár kicsit szürke ló a névsorban, hiszen tevékenysége
meglehetősen láthatatlan volt eddig a nyilvánosság számára. A kampányból
sem igazán vette ki a részét. Azonban mivel EU-jogokat tanult, és
jelenlétének hiányát igazából kevésbé érezné meg a VMSZ, komoly esélyes a
jelöltségre.
2014-ben európai
parlamenti (EP) választásokat tartanak az Európai Unió (EU)
minden tagállamában. Magyarországon 2014. május 25-én kerül rá sor.
A választás egyfordulós listás
szavazás, amelyre 5 évente kerül sor,
és Magyarországon csak pártok indulhatnak rajta. Az induláshoz a
pártoknak 2014. április 22-ig 20.000 támogató aláírást kell benyújtaniuk
a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Az egész ország egy körzetnek
számít. A mandátumok elosztása arányos
rendszerben, d’Hondt-módszer segítségével történik. Az egyes listákról a
jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak
mandátumhoz.
Magyarország mandátumainak száma
– Horvátország 2013-as EU-csatlakozása és a lisszaboni szerződésben a
képviselők számára meghatározott felső korlát miatt – az Európai
Tanács 2013. június 28-i határozata alapján 22-ről 21-re csökken.
Összesen 35 pártot vett nyilvántartásba jelölőszervezetként az NVB.
A kampány a választás előtti 50.
napon, 2014. április 5-én indult. A pártok nem kapnak állami támogatást,
ugyanakkor a törvény nem szabályozza a kampányköltések nagyságát.
Közzétette: Terhes Tamás
2014. április 11. [20:30]
Korhecz lehet az EP listán?*
A Vajdaságban szakmai felkészültségét és
tapasztalatait tekintve kétségtelenül dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár, a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a legesélyesebb jelölt. Szakmai
felkészültségét tiszteletben tartva, vele szemben két politikai észrevétel
merülhet fel. Ezeket az elmúlt évek politikai küzdelmei közepette, időt állóan,
a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) fogalmazta meg. Az MNT elnöke a
bírálatokra érdemben, politikai értékelés formájában eddig nem reagált. Ezt
eddig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) égisze alatt meg is tehette.
Az egyik kifogás, az hogy nem támogatta a
tényleges magyar politikai autonómiát, nevezetesen a magyar (perszonális)
autonómia modelljét. A másik, hogy a kettős állampolgárságot tudományosnak
szánt érveléssel a legutóbbi időkig – ellenezte.
A magyar (perszonális) autonómia modellje
2008-ban beépült a Pásztor István vezette hárompárti Magyar Koalíció (MK)
programjába. A programot, benne az autonómiamodellel, Pásztor István a
választásokat követően félretette. A VMSZ a magyar politikai partnerei ellen
fordult és a Tadic-féle Demokrata Párttal (DS) balkézre kötött „stratégiai”
együttműködésbe kezdett. Az alkotmányjogász Korhecz szakértőként vett részt
annak a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvénynek a megszövegezésében, amelyre
vonatkozóan nemcsak a VMDP emelt kifogásokat, de Várady Tibor akadémikus is
megjegyezte: az nem autonómia.
Egy szó, mint száz, jelenleg mindkét felvetett
kérdésben hiányzik a lehetséges EP-képviselőjelölt érdemi egyértelmű politikai
és tudományos állásfoglalása. Nemcsak a jelölti státus tisztasága, hanem a
Szerbiai Alkotmánybíróság döntése következtében jelenleg romokban heverő
nemzeti tanácsokról szóló törvény további sorsa miatt is méltányos lenne, ha
dr. Korhecz Tamás mindkét kérdésben hivatalosan is kifejtené véleményét. S
elmondaná, hogyan tekint ezekre a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás
nélküli politikai integrációja szempontjából, figyelemmel természetesen a
Nemzeti Együttműködés Rendszére (NER). Fontos lenne, hogy az állásfoglalás a
szerb hatalomra való odafigyelés nélkül szülessen meg.
Szükséges, de nem elégséges lépés lehet
Korhecz minapi brüsszeli, a nemzeti tanácsokra vonatkozó kijelentése, miszerint
a Szerbiai Alkotmánybíróság megcsonkította azok hatásköreit. Most arra lenne
szükség, hogy politikai és szakmai javaslatot tegyen, hogyan kellene a romos
nemzeti tanácsokról szóló törvényt egy újjal, tényleges politikai autonómiává
nemesíteni. Ez lehetne a felelős politikus igazi EP belépője.
Mivel az MNT jelenlegi elnökéről van szó,
nagyon hiányzik Korhecz reagálása Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai az
Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének „Vajdaságban megfelelő a
kisebbségek helyzete…” kezdetű sajtónyilatkozatára is. Hiszen mindketten jelen
voltak, amikor Brüsszelben a meghallgatáson Kacin ilyen értelemben szólalt fel.
Az egyenes beszéd a kisebbségi ügyekben egyik
politikai szinten sem mellőzhető. Okkal reménykedhetünk, hogy a magyar nemzeti
delegáció, amely május 25-ét követően megjelenik az Európai Parlamentben (EP)
él a NER adta lehetőséggel, s ki tudja választani azt a politikai irányt, amely
nemhogy lassítaná, inkább felgyorsítja a nemzeti integráció releváns
folyamatait. Így a tényleges autonómiakövetelések európai térnyerését is.
Ágoston András
__________
* Nemzeti integráció a gyakorlatban. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, I. évf. 86 szám, 2014.
április 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése