VÁLASZTÁSI UTÓHANG II.

Politikai csönd

           

Nagy hallgatás van a választásokon vesztes vajdasági magyar pártok berkeiben. Nincsen semmilyen kezdeményezés a pártok együttműködésére, az elkövetkező tartományi, helyi önkormányzati és nemzeti tanácsi választásokon való együttes fellépésére.

Az Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szerint a Nemzeti Közösségek Listájának a rendkívüli parlamenti választásokon történt csúfos szereplése elsősorban azzal magyarázható, hogy a szavazópolgárokhoz nem jutott el az üzenetük, ami egyrészt az ehhez szükséges anyagi eszközök hiányából fakadt – nyilatkozta Rácz Szabó László, a párt elnöke, aki megjegyezte azt is, hogy a nagyobb pártok óriási összegeket öltek bele a választási kampányba.[1]

László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) elnökének értékelése szerint „még az MRM-tagság nagy része sem érezte magáénak az ötpárti szövetséget”, valamint, hogy „a kampány két hete alatt nem jutott el a velük szimpatizáló választópolgárokhoz a koalíció üzenete, és nem ismerték fel a listájukat a választásokon”. A történtekből azt a tanulságot vonta le, hogy „a magyar érzelmű ember csak magyar jelöltre és listára szavaz, és ezt a jövőben tiszteletben kell tartani”.[2]

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) közleménye szerint „már a választások kezdetén, a legnagyobb vajdasági magyar párt (ma már nem is vagyunk egészen biztosak abban, hogy csak magyar, de jól jön a kisebbségi küszöb!) kizárólagossága, a többi magyar párt szegénysége, kishitűsége, a pártvezérek önmagukat túlértékelő zavara, és a sebtében összehozott választás túlságosan rövid előkészületi ideje akadályozta meg a magyar összefogást”.

– Hosszú ideje tart a folyamatos kiszorítósdi, a térdre kényszerített magyar tömegtájékoztatás pártközlönnyé silányulva, egypárti beidegződésekkel szolgálja kenyéradó gazdáit, akik az adófizetők pénzén működtetik egypárti demokráciájukat, kettős beszédüket, magyar érdekeket kiárusító játszmáikat – olvasható a VMDK közleményében.[3]

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) ezúttal sem vett részt a köztársasági választásokon. „A parlamenten kívül is van élet” mondást tűzte a zászlajára (ami a „savanyú a szőlő” mondásra emlékeztet), holott köztudott, hogy a pártok éppen azért léteznek, hogy a megmérettessék magukat. (Amelyik párt nem vesz részt a választásokon, az nem is létezik.) – Előbb-utóbb tartományi és önkormányzati választásokra készülhetünk, és a tapasztalat azt mutatja, hogy helyi szinten általában könnyebb kompromisszumra jutni kis és nagy kérdésekben egyaránt – magyarázta Csorba Béla elnök pártjának álláspontját. [4]

 Az említett magyar pártok – talán az MRM kivételével – nem végezték el a választokon történt (le)szereplés komolyabb elemzését. És főként egy sem nem vonta le a személyi és politikai következtetéseket, amit a választások után általában szükséges megtenni, ha egy párt a továbbiakban is tényező kíván lenni a politikai porondon.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közben már bejelentette, hogy „része lesz a kormánytöbbségnek”. Az erről szóló koalíciós szerződés aláírását a jövő hétre tervezik.[5] (Külön elemzést érdemelne, hogy a VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal való „házassága” a vajdasági magyar érdek-e vagy sem.)

A politikai szintérnek a választások utáni átrendeződése megköveteli a többi vajdasági magyar párttól soraik rendezését. Szükséges lenne most, hogy az öt magyar párt (a VMSZ kivételével) közös tanácskozást tartson, elvégezze a helyzetértékelést és kialakítson egy egységes platformot az elkövetkező tartományi, helyhatósági és nemzeti tanácsi választásokra. Ezt a tanácskozást mielőbb meg kellene tartani, hogy ne ismétlődhessen meg a március 16-i választási kudarc.

Félő azonban, hogy ezek a pártok – erre utal az eddigi tapasztalat – képtelenek az összefogásra, egy egységes ellenzéki, magyar érdekképviseleti tömb kialakítására. Nincsen semmilyen kezdeményezés az összefogásra, a közös fellépésre. Mindent az utolsó pillanatra hagynak majd megint, aztán pedig azt fogják mondani, hogy „nem volt elég idő a felkészülésre”.  Úgy látszik, gond van még a pártok egymás közti kapcsolattartásával is. Ennek a politikai csöndnek pedig a vajdasági magyarok látják kárát. Végső soron pedig a VMSZ egypárti monopóliumához vezet, ami tovább rontja majd helyzetünket.   

Újvidék, 2014. április 19.

Bozóki Antal

---

[1] Hhzs: Rácz Szabó nem mond le. Magyar Szó, 2014. március 27. 13.

[2] Diósi árpád: Az MRM csalódott. Magyar Szó, http://www.magyarszo.com/hu/2282/kozelet_politika/109044/Az-MRM-csal%C3%B3dott.htm, 2014. március 19. [10:59] és László Bálint: Ezentúl önállóan a megmérettetéseken, tisztán magyar emberekkel és célokkal. http://www.mrm.rs/interjuk/1075-ezentul-oenalloan-a-megmeretteteseken-tisztan-magyar-emberekkel-es-celokkalq, 2014. március 19. [12:40]

[3] VMDK: Összmagyar összefogás hiányában. http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2247/Osszmagyar-osszefogas-hianyaban.html, 2014. március 19. [18:55] A párt a Boris Tadić volt köztársasági elnök Új Demokrata Pártjával együtt vett részt a választásokon.

[4] Friedrich Anna: Csorba Béla: A parlamenten kívül is van élet.

http://www.vajma.info/cikk/tukor/5950/Csorba-Bela-A-parlamenten-kivul-is-van-elet.html, 2014. március 7. [16:44]

[5] P. E.: A VMSZ a kormányban. Magyar Szó, 2014. április 16. 1. és 5.