A SAJÁT PROGRAMJUKAT SEM TARTOTTÁK BE!
NÉHÁNY GONDOLAT A VMSZ-SNS „KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS”MARGÓJÁRA
A
VMDK HÍRMONDÓ áprilisi számában már bejelentettük, hogy a Vajdasági
Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Pártkoalíciós szerződésével egy külön
írásban foglalkozunk. Ezzel a mondattal már meg is határoztuk a mostani
írásunk irányzatát. Lássunk is hozzá!
A Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége sikerként könyveli el azt az általa
kezdeményezett, majd a délvidéki magyar közvélemény által is támogatott
követelést, hogy a VMSZ hozza nyilvánosságra a SNS kötött koalíciós
szerződés tartalmát. Egyben, szeretnénk gratulálni nekik e lépés
megtételére, mert ezen keresztül indulhat el egy fajta politikai
párbeszéd a délvidéki magyar pártok / közvélemény között és így
alakulhat ki a politikai teljesítmény mérhetősége, illetve a fékek és
egyensúlyok rendszere.Pontosan ezért, írásunk szándéka nem csak a
kritika kedvéért megfogalmazott kritika, hanem a konstruktív bírálat és a
párbeszéd további folytatása. Azt szeretnénk kihangsúlyozni,hogy az
eddigi tapasztalatok nem támasztják alá azt az előszeretettel
hangoztatott mondatot miszerint nagyon jó, hogy egy kisebbségi párt a
hatalom részét képezi mert csak a hatalomból lehet valamit tenni. Számos
külföldi példa az ellenkezőjéről tanúskodik. A délvidéki magyarság
esetében a VMSZ 15 éve folyamatosan hatalmon van különböző szinteken,
de látványos eredményekről nem számolhatunk be.
AZ IROMÁNYRÓL
Ilyen értelemben az első észrevételünk magára a közzétett irományra vonatkozik. Azért beszélünk irományról, mert az állítólagos „szerződés” szövegénél, sem a magyar, de a szerb változatban sem, nem lehet beazonosítani az eredetiségüket.
Itt ki kell hangsúlyozni azt a tényt is, hogy a feltehetőleg eredeti
szerb szövegben megfogalmazottak bizonyos mértékben eltérnek a magyar
nyelvű szövegben található megfogalmazásoktól. Ezért a szerb szöveget
tartjuk mérvadónak és nem a véletlenül/szándékosan„hibásan” lefordított
magyar szöveget. Egyben, hadd említsük meg azt az észrevételt is, hogy a
„szerződés”szövegéből észrevehetően hiányzik egy rész. Ez arra a
feltételezésre ad lehetőséget, hogy nem lett nyilvánosságra hozva a
„szerződés” teljes szövege.Egyik fél aláírását (az iromány 3.szakasza
említést tesz róla), de a pártok logóját,illetve a párt bélyegzőinek
nyomát sem lehet találni rajtuk. „Szerződésről” már csak azért sem beszélhetünk mert az iromány maga úgy van megcímezve, hogy az csak csupán „A közös programszintű cselekvésről és a szerbiai kormányban való részvételről”
tesz említést. Igaz, magában a szövegben utalnak a koalíciós
szerződésre, de nem találkozunk vele. Ezért talán érdekességnek
számíthat az is, hogy az iromány második részében található VMSZ
programbeli prioritásait tartalmazó felsorolást már koalíciós szerződés
formájában határozzák meg. Ez a következetlenség akár olyan gyanúra is
adhat okot, hogy nem az eredeti dokumentumot közölték,illetve arra is,
hogy a programcélokat később illesztették be és a délvidéki magyar
közösségnek célzott formájában tették közzé. Ebből értelemszerűen
felvetődik egy egyszerű kérdés: miért nem lehetett beszkennelni az
eredeti, aláírásokkal és bélyegzőkkel ellátott dokumentumot és azt a
közvélemény elé tárni? Talán nem voltak meg a technikai feltételek?
AZ IROMÁNY TARTALMÁRÓL
Mégis
előlegezzük meg a bizalmat és tételezzük fel, hogy eredeti szövegről
van szó és beszéljünk az iromány tartalmáról.Kezdjük azzal,hogy az iromány két szakaszban is kötelezi a VMSZ-t az Aleksandar Vučić kormányfő által az expozéjában megfogalmazott (egyben a szerbiai kormány) programcélok támogatására és a kormányzati szerep vállalásukat is ehhez kötik, míg az SNS-t ezek a szakaszok csak arra kötelezik, hogy dolgozzanak a VMSZ által megfogalmazott prioritások végrehajtásán.
Tehát, a VMSZ arra kötelezte magát, hogy mindent amit az SNS mond (a
fennmaradt állami vagyon eladása, a bércsökkentések,nyugdíjaztatási
korhatár emelése, a nyugdíjak várható csökkentése, a társadalmi szektor
további karcsúsítása és egyéb népszerűtlen intézkedések) azt
támogassák és aktív szerepet vállaljanak a végrehajtásában, míg az SNS
csak azt vállalta, hogy dolgozni fognak rajta, hogy a VMSZ prioritásai
is végre legyenek hajtva. Tetszik érezni a különbséget?
A VMSZ PRIORITÁSAI
Több
alkalommal is azt hallhattuk a VMSZ vezetőitől, hogy a „szerződésbe”
foglalt prioritások között azok a tételek találhatóak meg, amelyeket a
választási programjukban is megfogalmaztak. A két dokumentum
összehasonlításával megállapítható, hogy bizonyos eltérések
tapasztalhatók. Ezekre igyekezünk kitérni és feltüntetni őket.
A„szerződésben” található prioritások 11. tételre osztódnak. A
részletesség miatt, mi is e tételek szerint vizsgáljuk meg a leírtakat.
1. Európai integrációk
Köztudott
tény, hogy Szerbia az európai integrációk küszöbén áll. Ahogyan az is,
hogy ilyenkor kell fokozott figyelmet szentelni a kisebbségi jogok
megvalósításának. Amit most kihagyunk, azt az EU-ban nehezen tudjuk
megvalósítani. Ezt mutatja a felvidéki és az erdélyi magyarság
tapasztalata is és ezt hangsúlyozta a VMSZ is a választási kampánysorán.
Ezért nem tudjuk elfogadni azt a langyos megfogalmazást
miszerint Szerbia és az EU közötti tárgyalások során egyesfejezetek
megnyitása előtt, Szerbia tárgyalási álláspontjainak kialakítása során
„a legnagyobb mértékben figyelembe veszik” a szerbiai magyarság
érdekeit. Ez egy semmitmondó mondat,amely nagy általánosságban fogalmaz.
Azonban ha ezt a megfogalmazást visszavezetjük a VMSZ választási
programjára, akkor ez valójában a szerbiai alkotmányban és egyéb
törvényi rendelkezésekben foglalt szűkös kisebbségi jogok tiszteletben
tartására vezethető vissza. Magyarán,semmi újat nem követelünk, csak
azt kérjük amit a mostani alkotmány és a kísérőtörvények is
szavatolnak.
Véleményünk szerint ez az érdekeinknek az alálicitálása és nem felel meg a délvidéki magyarság által támasztott igényeknek.
Két okot is említünk: 1. Várható a szerbiai alkotmány cseréje (fura
módon erről ésaz ehhez fűződő követelésekre nem tér ki a „szerződés” bár
szerepel a VMSZ választási programban) 2. A VMSZ a Magyar Koalíció
autonómia koncepciójában, többek között, a perszonális és területi
autonómia mellett vállalta a politikai autonómia beemelését is a
szerbiai jogrendbe a szavatolt parlamenti helyek intézményén keresztül.
Most erre (is) lehetőség nyílna az EU csatlakozási folyamat során, de
ezt a VMSZ nem tartotta fontosnak és nem rögzítette a „szerződésben”.
Pedig a koszovói szerb közösségnek Szerbia is ezt a megoldást
szorgalmazza.
Egyezünk abban a meglátásban,
hogy megfelelő gazdasági feltételek és infrastruktúra nélkül nem
lehetséges minőségesebb életfeltételeket kialakítani. Ilyen értelemben
támogatandó ötletnek tartjuk az EGTC létrehozását. Azonban itt két
megjegyzést kell tennünk. Első: a jelenlegi szerbiai önkormányzati
törvény is lehetővé teszi a szerbiai önkormányzatok tömörülését, a
hatáskörükből eredő feladatok körüli szervezkedést, ezen keresztül
kistérségek kialakítását, nemzetközi fellépést, testvér települési és
egyéb térségekkel való kapcsolatok kialakítását,szerződéskötéseket,
pályázást,közös fejlesztésekben való részvétel stb. tervezését és
végrehajtását. Az önkormányzatok nagyobb bevonását Szerbia sem
kifogásolhatná, hiszen maga is ezt teszi a szerbiai és a boszniai szerb
és a koszovói szerb önkormányzatok esetében.
Második: az EGTC nem
keverendő össze a széleskörű területi autonómiával, még a pótlója sem
lehet. Szerbia számára a 2014-2020 időszakban kevés pénzeszköz van
előrelátva és félő, hogy az is Szerbia nagyobb városai felé lesz
irányítva és így a magyar települések ismét kimaradnak a
fejlesztésekből.
2. A Vajdaság helyzete
Ami
a Vajdaság helyzetét illeti a VMSZ újfent azt fogalmazta meg ami már
szerepel egyes dokumentumokban. A szerbiai alkotmánybíróság
határozatában pontosan megvan adva a határidő meddig kell elfogadni az
új statútumot. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény meghozatalát
előirányozták a szerbiai alkotmányban. A Vajdaság hatásköri
törvényrendelkezéseit szintén újra kell fogalmazni a szerbiai
alkotmánybíróság döntése nyomán. Szóval, feltalálták a spanyolviaszt.
Ami
a fizetési osztályokat illeti, ez a tétel nem szerepelt a VMSZ
választási tervezetében és ezt az Aleksandar Vučić expozéjából vették
át.
Azonban itt is érzékelhető a VMSZ következetlensége.
Ugyanis, választási programjában Vajdaság számára az autonómia bővítését
szorgalmazzák, törvényhozói,végrehajtási és részbeni
igazságszolgáltatást követelnek. A koalíciós „szerződésben” erről nem
tesznek említést és a gyakorlatban pontosan az ellenkezőjét cselekszik.
Az alkotmánybíróság által, alacsony felhatalmazásokkal rendelkező, az
autonómiából az A betűt sem tartalmazó új statútum és hatásköri törvény
elfogadásáért szálnak síkra. Ennek függvényében lesz kidolgozva a
tartomány pénzeléséről szóló törvény is. Félő,hogy ez ismét
alálicitálást jelent és nem fogja igazolni azon elvárásokat,amelyekkel a
választási kampányban jelenített meg a VMSZ. Kevés
felhatalmazás,hatáskör, kevés pénzel jár. Ennél fogva kevés pénz fog
jutni a magyarlakta településekre.
3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztése, nagyberuházások
Teljesen
támogatandó az a törekvés,hogy több beruházás történjen és több pénz
érkezzen a magyarlakta településekre az infrastruktúra fejlesztésére.
Mégis két észrevételt meg kell fogalmaznunk. Az eddigi tapasztalatok
szerint amikor a VMSZ-nek szerbiai kormány alelnöki tisztsége volt,
vagy a szerbiai parlamenti többség részét képezte (mérleg nyelveként),
illetve számos tisztségviselője volt/ van a tartományi parlamentben a
2000-es évek óta, vagy számos önkormányzatban vezetését látták el,
valójában nem beszélhetünk arról, hogy tömeges és számottevő
beruházások, infrastrukturális fejlesztések történtek volna amagyarlakta
önkormányzatokban. Inkább az ellenkezőjéről beszélhetünk: alegrosszabb
magánosítások itt történtek, a fejlesztések mint a vasút, autópályastb.
rendszeresen elkerülte a Tisza mentén élő tömb magyarságot, az
elvándorlásés elszegényedés hatványozottan jelenik meg.
Remélhetőleg most nem így fog történni.
A
második észrevétel egy jelenségre vonatkozik. Azúj miniszterelnök úr a
sajtónak azt nyilatkozta, hogy szakítani fognak azeddigi gyakorlattal és
a minisztériumok nem lesznek feudumokra osztva. Azonbana VMSZ-el kötött
„szerződés” arról tanúskodik, hogy ez nem felel meg avalóságnak.
Ugyanis, a „szerződésben”foglaltak szerint bizonyos kulcsok szerint
elosztották egymás között aközpénzeket és az azok feletti irányítást.
Mivel
nincsen meghatározva milyen konkrétfejlesztéseket szeretnének
végrehajtani, így figyelemmel várjuk hol és milyenfejlesztések lesznek
ezen keresztül megvalósítva. Az a gyanúnk, hogy a Tiszamente és a
szórvány települései ismét kimaradnak.
Ami a kapitális
beruházásokat illeti,megállapítható, hogy azok Szabadka központúak és az
ottani lakosság közérdekétszolgálja. Kimondottan magyar jelentőségű
nagyberuházásnak egyedül a szabadkaiszínház felépítését nevezhetjük meg.
Ez ilyen formában kevés. Nem beszélvearról, hogy Szabadkán kívül is van
élet és ott is égető szükség van anagyberuházásokra. Például a
Temesvár-Ada-Bácstopolya-Kishegyes-Eszék útszakaszbefejezése ( A Tisza
menti községeknek Temesváron van a legközelebbi reptér,míg Ada
-Bácstopolya-Kishegyes vonalon volna a legközelebbi kijárat
aBelgrád-Budapest autópályára).
Ennél apontnál ismét rá kell
mutatnunk a VMSZ következetlenségére. Választásiprogramjában
síkraszállt Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatérésére az Észak-bácskai
körzetbe, de a„szerződésben” elállt a körzethatárok megváltoztatásától.
Ezzel ismét átverte szavazóit és cserbenhagyta a délvidékimagyarság
érdekeit.
A VMDK támogatandónak tarja a Budapest-Belgrádés a
Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal korszerűsítését. Azonban
felkell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy ez ismételten Szabadka
központúprojektek. Be kellene tervezni még a
Szeged-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Újvidékvasúti vonal felújítását
is. Ez a Tisza mentén élő tömb magyarságot (vonzáskörévelcca. 150.000
lakosról beszélünk) összekötné az anyaországgal és javítana azesetleges
beruházók idevonzásában. Erre már az érintett önkormányzatok
elkészítettéka hatástanulmányt és gazdasági tervet, amely szerint
személyi és áruszállításiszempontból is, gazdaságilag indokolttá teszi e
vonal felújítását. Ezért prioritást kellene,hogy élvezzen
aSzeged-Szabadka-Baja vasútvonal felett.
4. Egészségügy
A
felvázoltak teljes mértékben támogatandóak.Azonban meg kell jegyeznünk,
hogy a kampány során a zentai kórház esetében többfejlesztést ígértek
mint amit a végén megfogalmaztak a „szerződésben”. Sajnos,a zentai
kórháznak nem csak az onkológiai és a tüdőosztállyal van gondja, hanema
szemészeti, szülészeti, sebészeti, sürgősségi stb. osztályai is
komolyberuházásokat igényelnek. Továbbá, hiányoljuk a részarányos
foglalkoztatásravonatkozó kikötést. Ma már számos magyar többségű
településen hiányban van amagyar nemzetiségű és a magyarul is beszélő
orvosok, illetve ápolók és egyéb kísérőszemélyzet.
5. Szociális védelem
Ez
egyérdekes fejezet. Már csak azért is mert a „szerződés” b. pontja
alatt szerepelőmegfogalmazást „kölcsönkérték” a magyarországi Jobbiktól.
Azonban a visszaesőbűnözők száma és a nekik nyújtott szociális segély
anyagi vonzata elenyészőazokhoz képest akik általában egy bizonyos
népcsoporthoz tartoznak, segélybőlés egyéb állami támogatásokból élnek,
miközben 7-8000 eurós autókat hajtanak,deazért a pénzbeli támogatások
mellett, rendszeresen az egyszeri ruházati,élelmiszeri,tüzelőfa stb.
csomagok szétosztásában is részesülnek. Az egységes,országos szinten
kialakított szociális segélyben részesülők névsorát tartalmazóadatbázis
nélkül a továbbiakban is számos visszaélésre lesz lehetőség. Ezértteljes
egészében felül kell vizsgálni a meglévő rendszert és kiszűrni
azokatakik visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Csakis így tud megvalósulni
a szociálisszempont mellett a társadalmi igazságosság elve.
Ami a
v. pontban foglaltakat illeti, aVajdaság területén már számos
önkormányzatban (az egyik közöttük Ada) elterjedtaz a gyakorlat ami
alapján a szociális támogatást igénylőket a támogatásfejében közmunkán
keresztül alkalmazzák. Tehát a jó gyakorlat megvan, nem kellismételten
feltalálni a spanyolviaszt, csak másolni és alkalmazni kellországszerte.
6. Mezőgazdaság
Afelsorolt
intézkedések elfogadhatóak és támogatandóak. Ehhez hasonlóköveteléseket
fogalmazott meg a VMDK is a választási kampánya során, különösena
járművek és csatolható eszközök regisztrációját és a terület alapú
támogatásirendszer kapcsán. Itt is egy érdekes jelenséggel találkozunk.
Ugyanis atermőföld védelmét először a Jobbik fogalmazta meg majd ezt a
Fidesz vette átés alkalmazta is a földtörvény elfogadásánál. És most a
VMSZ is ezt szeretnébevezetni Szerbiában, amivel mi az elviekben
egyezünk is. Azonban ez agondolatmenet egy kisebb logikai bukfenccel
jár, mert a VMSZ elképzeléseszerint a külföldi állampolgároknak, mint
fizikai személyeknek nem szabadnaeladni a termőföldet, de az arab
sejkeknek eladott mezőgazdasági birtokok és avelük járó nagy mennyiségű
vajdasági termőföld eladása ezek szerint, számukra elfogadható. Ha ehhez
még csatoljuk azállami földek kedvezményes bérletét, illetve
használatát akkor itt egy kicsitkilóg a lóláb. A VMDK szerint itt
komolyan át kell rázni az állami földekbérbeadásának kérdését, a
felmerülő zsebszerződések kiiktatását, valamint aterület alapú
támogatási rendszer és a foglalkoztatás kérdésénekösszekapcsolását, a
kis parcellákkal rendelkezők tömörítését egy újszövetkezeti törvény
elfogadásán keresztül, valamint a biogazdálkodás kiemelttámogatását.
7. A nemzeti kisebbségek részvétele aközszférában
Az
itt felvetettekkel a VMDK teljesenegyetért. A részarányos
foglalkoztatás elve szerepel a programunkban lassan két évtizede.
Mégisnéhány logikai ellentmondásra kell felhívnunk a figyelmet. Nem
igaz,hogy magaaz állam ne tudná ki milyen nemzetiségű. A közelmúlt
eseményei erre világosanrámutattak. Továbbá, hogyan akarják
megvalósítani a részarányos foglalkoztatástha további karcsúsításokat és
létszámstopot alkalmaznak a közszférában? Az semmellékes, hogy a VMSZ
2000. óta hatalmi pozícióban van a tartományban és a mainapig nem érte
el a részarányos foglalkoztatás megvalósítását a
tartományiadminisztrációban. Végezetül, de nem utolsósorban,nem csak a
közszférában nemvalósul meg a részarányosság, hanem a politikai (
döntéshozatali és végrehajtó)szférában sem. Szemet szúr az a tény is,
hogy a VMSZ nem kérte a kisebbségügyiminisztérium visszaállítását,
holott ez kiemelt fejezet lesz az EU csatlakozássorán, de
államtitkárokat sem kért azokban a minisztériumokban,amelyek
nagybanmeghatározzák a kisebbségi kérdések alakulását és a kisebbségi
gondokorvoslását (kisebbségi iroda, kulturális, oktatási, vallásügyi,
önkormányzati,igazságszolgáltatási,belügyminisztériumi tárcák).
Felvetődik a kérdés miért vanez így? Talán egy kisebbségi pártnak az
elsődleges szempontok nem a kisebbségikérdések kellene, hogy legyenek?
8. Kisebbségi jogok
AVMDK meglátása szerint ebben a fejezetben vannak pozitív
követelmények, devannak olyan követelmények is, amelyeknél alá lett
licitálva. Például ilyenekaz a. és b. pontok alatti követelések. A VMSZ
választási programjában a NemzetiTanácsokról szóló törvény jogkörének
bővítése mellett kardoskodott, míg akoalíciós „szerződésben” azt
követelik,hogy a törvényt csak olyan mértékbenmódosítsák, hogy az a
szerbiai alkotmánybíróság döntését megelőző állapotbakerüljön vissza. Ez
egyértelműen arra utal, hogy a VMSZ nem mondott igazat kampánya során.
Az sem világos hogyanképzelték el ennek a véghezvitelét. Az „ugyanaz
csak kicsit másképpen” -féleátcsomagolási jogászkodás nem fogja meghozni
a várt eredményt. Azalkotmánybíróság nem csak egyes jogi fogalmak
használatát kifogásolta, hanem akonkrét célkitűzéseket is
elfogadhatatlannak tartotta.
A d. pont alatti követelést ki
kellenebővíteni a szerb nyelv latin írásmóddal történő használatát
szabályozó törvényelfogadásával.
Az i. pont alatt felvetett
szerződés márlétezik Magyarország és Szerbia között. Még az 1980-as
években alá lett írva azakkori Jugoszláviával az a szerződés,amely
szabályozza a diplomák elismerését. Mivel, Szerbia az akkori
Jugoszláviajogutódjának tartja magát, most is ezt a szerződést
alkalmazza. A gondvalójában az egyetemeknél van. Az egyetemek
autonómiával rendelkeznek és mindenegyetem sajátosan értelmezi e
jogszabály alkalmazását. Sok esetben a hazaiegyetemeken nem is léteznek
olyan szakok, amelyeknek a diplomáit szeretnékhonosítani. Ez egyben
komoly pénzforrási lehetőséget jelent az egyetemeknek ésezért
„bábáskodnak” az oklevelek honosítása felett.
9. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás
Sajnos
a 9. fejezetben foglaltak szerint felkell vetnünk a VMSZ ismételt
következetlenségét. Az előző fejezetekben követelia részarányos
foglalkoztatás teljes körű alkalmazását, de itt már lágyítanak ésaz
„amennyiben lehetséges” kifejezést használják a részarányos
foglalkoztatásalkalmazásánál. A g. pont alatt nem világos mit is kell
érteni az „alaposmegfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az
igazságügyiszervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán”
megfogalmazásalatt. Csak fontolgatni fogják vagy vissza is állítják
őket? Az is kérdésmilyen formában? A VMDK álláspontja szerint csakis az
önálló községi bíróságokaz elfogadható megoldás.
Továbbá, a kis
értékű 5000 dináralatti lopások esetében is be kellene vezetni a
közmunkán keresztüli értékbelimunkavégzést, valamint felül kellene
vizsgálni a BTK módosításának lehetőségéta kiskorú bűnözés esetében,
illetve a fegyvertartást és a jogos önvédelemmeghatározását szabályozó
jogszabályokat.
10. Szerb - magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás,
rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés
Ami
ezt a fejezetet illeti, a VMDKálláspontja szerint ismételten
alálicitálásról van szó. Szerbia közjogiméltóságai továbbra sem kértek
bocsánatot a délvidéki magyarságtól. Avagyon-visszaszármaztatási törvény
módosításánál nem elegendő csak a csereingatlanmegoldás
megváltoztatása. Törölni kell belőle azokat a rendelkezéseket,
amelyekmég most is a kollektív bűnösséggel bélyegezik meg a délvidéki
magyarságot. Agyakorlat azt mutatta meg, hogy sok esetben a
vagyon-visszaszármaztatásitörvény és a rehabilitációs törvény felesel
egymással és ezért nem kerül sorjogérvényesítésre. A deklarációban
foglaltak nem kötelező érvényűek és csaktovábbi káoszt fog eredményezni
három dokumentum összemosása. A VMDKhiányosságnak tartja azt is, hogy
kimaradt a követelések közül a katonaitemetők és emlékművek gondozását
szabályozó országok közötti szerződéselfogadása és alkalmazása. A b.
pontban foglaltakat ki kellene bővíteni olyaneszközök
előirányozásával,amelyek lehetővé tennének egy központi,az
1944/45-ösvéres eseményeket feldolgozó és azokat állandó jelleggel
kiállító alapítvány,illetve emlékház működtetését.Pénzeszközöket
kellene elkülöníteni az áldozatokhoz méltó emlékművekfelépítésére,
gondozására.
11.Helyi önkormányzatok
Teljesen
elhibázott fejezetnek tartjuk. Szerbiának új önkormányzati törvényre van
szüksége. Olyantörvényre,amely lehetővé teszi a hatalom lebontását és
lehetőséget teremt aszubszidiaritás elvén működő települési
önkormányzatok létrehozására. Ez egybena délvidéki magyarság létkérdése
is. Ugyanis, ez sok esetben önálló fejlődéstbiztosítana olyan magyar
településeknek,amelyek jelentős lélekszámmal bírnak,de a mostani
önkormányzati rendszer miatt kivannak szolgáltatva a
központiközigazgatásnak, illetve be vannak olvasztva szerb többségű
községekbe és ígyaz ott élő magyarság nem tudja érvényesíteni jogait. Ez
a gyakorlatban aztjelentené, hogy Mohol, Csantavér, Muzslya, Palics,
Székelykeve,Bácsgyulafalvastb. önálló önkormányzatisággal rendelkeznének
és az ott megtermelt pénzt sajátmaguk osztanák be a magyar oktatásra,
kultúrára, nyelvhasználatra, médiára,infrastruktúra fejlesztésére stb.
Ezek az önkormányzatok a későbbiekbentömörülhetnének egy egységes
országos önkormányzatiságba, ami továbbszilárdítaná a délvidéki
magyarság helyzetét. Ezt a modellt alkalmazzák aszerbek is Koszovón. A
helyi közösségek még egy esetleges törvénycserével semtölthetik be ezt a
szerepet. Külön kérdéskört képeznek a városi, illetve aközségek
központi településeiben lévő helyi közösségek szerepe ésszükségessége.
A
VMDK álláspontja szerint elkellene fogadni a polgárőrség bevezetésére
vonatkozó törvényt. Ugyanis, avidéken élők számára nem felel meg a
kommunális rendőrség intézménye.
Összegzés: Mindaz
mellett, hogy dicséretet érdemel az iromány közlése, meg kell
állapítani, hogy nem lett közölve a dokumentumteljes terjedelmében, ami
némi árnyékot vet a gyakorolt gesztusra. A bélyegzőkés az aláírások
elmaradása megkérdőjelezik a közzétett dokumentum hitelességét.A
dokumentum tartalma sok esetben
következetlenségekre, logikaiellentmondásokról, részmegoldásokról,
alálicitálásra, a választási ígéretekkikerüléséről, elhibázott
követelésekről tanúskodik. A délvidéki magyarságsorsát befolyásoló
kérdések esetében ( területi és kulturális autonómia,részarányos
foglalkoztatás, szavatolt parlamenti helyek-politikai autonómia,
aVajdaság autonómiája, vagyon-visszaszármaztatás, közigazgatási
körzethatárok,önkormányzati törvény) nem számolhatunk előrelépésekre.
Inkább visszalépésről, illetvea jelenlegi status quo fenntartásáról
beszélhetünk. Mivel, a „szerződésben”találhatóak jó és támogatandó
szempontok is, figyelemmel fogjuk kísérni a"szerződésben" foglaltak
további sorsát. Végül is, egy „szerződés”csak annyit ér amennyit
megvalósítanak belőle.
2014. május 8., 23:43
Dokumentumok:
1.http://www.b92.net/info/dokumenti/index.php?nav_id=841275
2. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17082/A-VMSZ-altal-jelolt-allamtitkarok.html
3.http://vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/koalicioni_sporazum.pdf
4. http://bozokiantal.blogspot.com/2014/05/nem-jutottunk-elobbre.html
5. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/folytat%C3%B3dhat-a-n%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_482922.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése