Május 30.

Zsanett napja

Héber, latin, francia eredetű név. Jelentése: Jahve megkegyelmezett, Isten kegyelmes.

727 – A Brüsszel melletti Tervurenben meghalt Szent Hubert misszionárius, akit a X. századtól a vadászat védőszentjeként tisztelhetünk.

1431 – Rouenban eretnekség és bűbájosság vádjával máglyán megégették Jeanne d'Arc-ot, az Orleans-i Szüzet, akit 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelnek.
1594 – A május 19-én, Esztergom ostrománál szerzett sebeibe belahalt Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
1640 – Antwerpenben meghalt Pieter Pauwel Rubens flamand festő, aki Anthonis van Dyckkal a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1778 – Párizsban 83 éves korában meghalt Voltaire (eredeti nevén: Francois Marie Arouet) francia író és filozófus, aki a francia felvilágosodás korának egyik kiemelkedő alakja volt.
1853 – Isaac Merritt Singer szabadalmaztatta az általa kifejlesztett varrógépet, azon belül a szálfeszítő, tűsíkosító és anyagtovábbító részeket.

1912 – Az Ohio állambeli Daytonban 44 éves korában meghalt Wilbur Wright amerikai pilóta, aki fivérével 1903-ban végrehajtotta az első sikeres motoros repülést.
1921 – Megszületett Jamie Uys délafrikai rendező, forgatókönyvíró, operatőr, producer, vágó. Ismertebb filmjei: Sivatagi show; Az istenek a fejükre estek 1-2.; Dirkie Lost in the Desert. A legtöbb filmjében kisebb szerepeket is játszott.

1947 – Nagy Ferenc távozása után az új koalíciós kormányt Dinnyés Lajos alakította meg, aki a miniszterelnöki tisztséget 1948. 12. 10-ig töltötte be.
1960 – Birminghamban megszületett Stephen Duffy (teljes nevén: Stephen Anthony James Duffy) zeneszerző, énekes, gitáros. Egyik alapítója a Duran Durannak, a The Lilac Time együttes énekese, Robbie Williams dalszerzője.

1999. május 30., vasárnap

* Négy rakéta talált el egy üzemet és egy víztartályt a Belgrád melletti Straževica hegyen. A fővárosban katasztrofális szintre csökkent az ivóvízkészlet. Robbanások hallatszottak Belgrád több elővárosából és az Avala hegy irányából is. Varvarinban legalább 11-en életüket vesztették és 40-en megsebesültek, amikor a NATO-gépek lerombolták a Morava-hidat. A Vranjet ért bombatalálat mitegy 120 házat megrongált. Támadták Kuršumljija környékét, Leskovácot és Aranđelovćcot is. Délután a NATO ismét bombázta az Újvidéki Televízió székházát. Találat érte Sremska Kamenica központját is. A zombori támadás miatt ivóvíz és áram nélkül marad a város és környéke. Negyedszer támadták a NATO repülői Palicsot és környékét. Szabadkán úgyszintén szünetel az áramszolgáltatás. Szenttamás közelében másodszor lőtték Bálizs Gáza tanyáját.

* Tizenkét Tornádó típusú vadászgépet irányított át a NATO a németországi bázisukból a korzikai Solenzarába, hogy onnan hamarabb elérjék jugoszláviai célpontokat.

* A szlovák elnökválasztások döntőjében Rudolf Schuster a nyolc országos közigazgatási kerület közül hatban, országos viszonylatban 57,2 százalékos eredménnyel (a szavazatok mintegy tíz százalékéval) megelőzte Vladimir Mačiart és ezzel Szlovákia elnöke lett. A szlovákiai magyarok több mint kilencen százaléka is Schusterre szavazott. (Szlovákiának 1998. márciusa óta nem volt elnöke, amikor letelt Mihal Kovač addigi államfő mandátuma.)

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

60 éve, 1954. május 30-án a balatonfüredi kikötőben felborult és elsüllyedt a Pajtás gőzös.

Magyarország legnagyobb vízi tömegszerencsétlenségében legalább huszonhárman haltak meg.
A Pajtás 1918-ban készült Kispesten. A háború alatt elsüllyedt, 1946-ban emelték ki a Dunából. A kijavított hajót a siófoki műhelyben átépítették, és 1951-től a Balatonon vett részt a személyszállításban.
A megnövekedett személyforgalom miatt utasbefogadó képességét 150 főről 200-ra emelték. Ettől kezdve a hajósok között napi téma volt, hogy a jármű labilis, nem üzembiztos.
1954. május 30-án, gyermeknapon, a Pajtás Balatonfüredről Tihany felé indult a fedélzetén 176 utassal és 6 főnyi személyzettel, amikor a móló és a part közelében bekövetkezett a baleset. Az utasok, hogy lássák a füredi vitorlásversenyt, hirtelen a fedélzet másik oldalára tódultak. A hajó felborult. A vízben 23-an – köztük gyerekek – lelték halálukat, 56-an pedig megsérültek, noha a vitorlásverseny résztvevői azonnal megkezdték a mentést.

A súlyos szerencsétlenséggel a korabeli sajtó csak egyetlen szűkszavú tudósításban foglalkozott. A pártlap, a Szabad Nép rövid közleményében 12 halottról számolt be. Ezt követően Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el. A szélesebb közvélemény csak három évtized múltán értesült a tömegszerencsétlenségről.
A hajó kapitányát letartóztatták, de nyolc hónap múlva kiengedték, mert bebizonyosodott, hogy a hajó nem volt túlterhelve. A Pajtást a tragédia után kiemelték a vízből, és 1957-ben Siófokon, a MAHART műhelyében kétcsavaros motorhajóvá építették át, Siófokra változtatva a nevét, de így sem volt senki hajlandó utazni rajta. 1959-ben lehajózták a Dunára, ahol Dömsöd néven szolgált tovább, 1987-ben vonták ki véglegesen a forgalomból.
A Pajtás hajó áldozatainak emlékművét, Raffay Béla alkotását (a képen) 1999-ben leplezték le a balatonfüredi Tagore sétányon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum