A tiszta lelkiismeret többet ér ezer tanúnál.

Latin mondás

A zenéről beszélni, ugyanazt jelenti, mintha az építészetet eltáncolnád.

Steve Martin (Waco, Texas, 1945. augusztus 14. –) amerikai komikus, színész, zenész. A világ egyik legismertebb bendzsójátékosa.

Június 30.

Pál napja.

A latin Paulus névből származik. Jelentése: kis termetű férfi.

1991 – A Magyar Szabadság napja.
1782 – Megszületett Ann és Jane Taylor angol gyermekkönyv szerzők, költők, akik 1804-ben jelentették meg az „Original Poems for Infant Minds” című könyvüket.
1870 – Ada Kepley megszerezte diplomáját. Ő volt az első nő, aki jogi diplomát kapott.

1853 – Teleki Blanka grófnőt tíz év várfogságra ítélték, magyar szellemű leánynevelés vádjával.
1936 – Megjelent Margaret Mitchell Elfújta a szél című könyve.
1959 – Megszületett Brooklyn-ban Vincent D'Onofrio amerikai színész. Ismertebb filmjei: Esküdt ellenségek – sorozat; A sejt; A Newton fiúk; Men in Black – Sötét zsaruk; Féktelen Minnesota; Igazság helyett; Oltári fiúk; The Whole Wide World; Ed Wood; Mr. Wonderful; JFK - A nyitott dosszié; Mystic Pizza.
1959 – A Kossuth Rádióban megkezdték a Szabó család című családregénysorozat sugárzását.
1966 – Megszületett „Iron” Mike Tyson a legfiatalabb nehézsúlyú bokszbajnok.
1971 – A Szojuz-11 legénysége űrrepülést követő földetérés közben életét veszítette.
1971 – Megszületett Cleveland-ban Monica Potter amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Lucy a csajom; Nyakiglove; A pók hálójában; Patch Adams; Con Air – A fegyencjárat; Korlátok nélkül.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. június 30-július 6. – KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:
1989. június 30. - Az Országgyűlés módosította a honvédelmi törvényt, bizonyított lelkiismereti ok esetén lehetővé téve a polgári szolgálatot, amelynek időtartama a fegyveres szolgálattal megegyezően 24 hónap, és egészségügyi vagy szociális munkavégzéssel kell teljesíteni. Az Országgyűlés törölte azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében szerepeltek.
1989. július 1. – Megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal.
1989. július 1. - A 44 tagszervezetet tömörítő Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) Szövetségi Tanácsa elfogadta Gyurcsány Ferenc alelnök lemondását.
1989. július 1. - Megkezdte adását Siófokon a TV-S, az első magyar kereskedelmi televízió.
1989. július 1. – Budapesten megtartották az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos gyűlését. A Berecz János KB-titkár nevével fémjelzett platformszerveződés a párt akcióegységének megteremtését tűzte ki céljának.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03742_1989
1989. július 1-2. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értekezlete megerősítette elnöki tisztében Révész Andrást, semmisnek nyilvánították a megszűntnek nyilvánított ideiglenes elnökség által hozott kizáró határozatokat, és 71 tagú országos választmányt választottak.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03746_1989
1989. július 3. Pozsgay Imre államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Elnökségének tagja a Der Spiegel című nyugatnémet lapnak azt nyilatkozta: A következő választásokon egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, ezért koalíciós kormány alakul, az MSZMP koalíciós partneréül leginkább a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) jöhet számításba.
1989. július 3. - Több gyermek- és ifjúsági szervezet - a Fidesz, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, a Magyar Cserkészszövetség, az MDF Ifjúsági Bizottsága, a Demisz, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Népi Ifjúsági Szövetség – megbeszélést tartott Budapesten a Magyar Úttörők Szövetsége és a volt KISZ tulajdonában, kezelésében és használatában lévő ingatlanvagyon társadalmasításáról.
1989. július 4. - Washingtonban bejelentették, hogy a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió 1989 nyarán tudósítói irodát és stúdiót nyit Budapesten.
1989. július 4. - A Magyar Demokrata Fórum elnöksége nyilatkozatban jelentette be: az MDF a jövőben egyidejűleg akar szellemi-politikai mozgalomként és politikai pártként működni.
1989. július 5. - A kelet-európai országok közül elsőként Magyarországon alakult meg a rendőrök független érdekvédelmi szervezete, a Független Rendőrszakszervezet.
1989. július 5. - Megtartották a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének első közgyűlését, a 600 tanácsot és 104 elöljáróságot tömörítő szervezet a demokratikus szocialista társadalom érdekében igényli a gazdasági és politikai rendszer radikális átalakítását. 1989. július 5. – Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lapnak adott interjújában leszögezte: "Az MSZMP az országban végbemenő változások kezdeményezője és garanciája. A párt elismerte, hogy a nép és az ország boldogulása teljes fejlődési modellváltást tesz szükségessé a szocializmus keretein belül. A párt programja a demokratikus szocializmus, amely a piaci vegyes gazdaságra és a képviseleti parlamentarizmusra épül."
1989. július 6. – Meghalt Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, aki 1956 novemberétől 1988-ig volt az ország első számú vezetője. Az MSZMP elnöksége közleményében fájdalommal és őszinte tisztelettel adózott a politikus emlékének, de szólt arról is, hogy az idő és vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár politikusi életművét.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03784_1989
1989. július 6. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa nyilvános ülésen helyt adott a legfőbb ügyész törvényességi óvásának a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügyben. A testület hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-én hozott törvénysértő ítéleteit; Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst, Szilágyi Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglan tartó börtönre, Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélték, és bűncselekmény hiányában őket az ellenük emelt vádak alól felmentette. (Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957. december 21-én máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben.)
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03778_1989
1989. július 6. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket, amelynek témája többek között a köztársasági elnöki intézmény volt, és megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03732_1989
1989. július 6. - Budapesten, a Szabadság téren ismét felállították Harry Hill Brandholtz amerikai tábornok szobrát, aki 1919-ben az amerikai katonai misszió vezetőjeként megakadályozta, hogy a Budapestet megszálló román csapatok elvigyék a Nemzeti Múzeum műkincseit.
1989. július 6-10. – A Csongrád megyei Mártélyon megalakult a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szervezte, az Ifjúsági Demokrata Fórum. A résztvevők elfogadták az IDF ideiglenes alapszabályát, és 15 tagú ügyvivő testületet választottak.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. július 1. LENGYELORSZÁG: A kormány teljes ár- és bérstopot rendelt el mindaddig, amíg a kerekasztalnál született megállapodás értelmében be nem vezetik a szabad árakat a mezőgazdaságban és az élelmiszer-kereskedelemben.
1989. július 1. CSEHSZLOVÁKIA: Utazási könnyítéseket vezettek be, így a jövőben csehszlovák állampolgárok bármilyen meghívólevéllel utazhatnak a nem szocialista országokba és Jugoszláviába, az engedély nélkül Nyugaton maradt csehszlovák állampolgárok rendezhetik jogi viszonyukat Csehszlovákiával.
1989. július 1. JUGOSZLÁVIA: A szövetségi parlament módosította a vállalati törvényt, nagyobb önállóságot biztosítva számukra és lehetővé téve, hogy részvénytársaságokká alakuljanak át. A bankok önálló pénzügyi vállalatokként működhetnek, üzleti tevékenységük kockázatát maguk viselik.
1989. július 1. NDK: Hatályba lépett az az 1988 végén elfogadott törvény, amely lehetővé tette bizonyos igazgatásrendészeti döntések és határozatok felülvizsgálatát, ha az állampolgárok jogaikban és érdekeikben sértve érzik magukat.
1989. július 1. ROMÁNIA: Nicolae Ceausescu államfő, pártvezető egy algériai lapnak nyilatkozva kifejtette: Románia demokratikusan és teljes mértékben oldotta meg a nemzetiségi kérdést.
1989. július 1. ROMÁNIA: A Libération című francia lap riportot közölt a romániai "vasfüggönyről", a román hatóságok által a magyar határvidéken kiépített szögesdrót-rendszerről.
1989. július 1. SZOVJETUNIÓ: - Vlagyimir Pirozskov, az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elnökhelyettese közölte: eddig a sztálini önkény mintegy 47 ezer áldozatát rehabilitálták. A törvénytelenségekben vétkesek közül 1342 embert ítéltek el, többeket annak idején kivégeztek, 2370 volt belügyi dolgozót fegyelmi büntetésben részesítettek.
1989. július 1. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke televíziós és rádióbeszédben figyelmeztetett arra, hogy a nemzetiségi problémák helyes megoldásától függ az átalakítás és az egész állam sorsa.
1989. július 2. BULGÁRIA: Mesut Yilmaz török külügyminiszter emberiség elleni bűntettel, kulturális genocídiummal vádolta meg a bolgár kormányt a török kisebbség erőszakos asszimilációja miatt.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: Korábbi rendőrségi és KGB-alkalmazottakból Leningrádban megalakult az első szovjet magándetektív iroda.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: A szovjet írószövetség titkársága érvénytelenítette Alekszandr Szolzsenyicin kizárását a szervezetből, és úgy döntött, kiadják Gulag szigetcsoport című regényét.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: Meghalt Andrej Andrejevics Gromiko, aki 1957 és 1985 között irányította a szovjet diplomáciát, majd 1985-től 1988-ig a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt.
1989. július 3-4. – Rudolf Seiters, a Német Szövetségi Köztársaság kancellári hivatalának miniszteri rangú vezetője berlini tárgyalásain felvetette a kétirányú utasforgalom liberalizálását. A megbeszélésen Erich Honecker, az Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke kifejtette: a német-német határon nincs érvényben tűzparancs, a határőrök csak önvédelem és dezertálás esetén használhatják fegyvereiket.
1989. július 3. SZOVJETUNIÓ: Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el a sztálini elnyomás áldozatai emlékének megörökítéséről, a károsultak rehabilitálásáról, az ártatlan áldozatok és hozzátartozóik jogainak helyreállításáról.
1989. július 4. BULGÁRIA: Az Államtanács rendeletet hozott a békeidőben elrendelhető mozgósításról, mert a török lakosság elmenekülése miatt üzemek és gyárak termelése bénult meg, és a mezőgazdasági betakarítási munkák elvégzése is veszélybe került.
1989. július 4. LENGYELORSZÁG: A parlament alsóháza, a szejm alakuló ülésén úgy döntött, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig hivatalban marad a Rakowski-kormány.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Hivatalos adatok szerint 1989 első hat hónapjában 20.162 szovjetunióbeli zsidónak engedélyezték a kivándorlást, az előző évben összesen távoztak ennyien.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Moldáviában július 6-át a sztálini megtorlások áldozatainak emléknapjává nyilvánították, mert 1949-ben ezen a napon tizenegyezer családot deportáltak a szovjet tagköztársaságból.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Az egyéni gazdaságok jogait biztosító törvényt fogadott el a litván parlament. A jogszabály szerint a parasztok térítés nélkül örökös használati jogot kaptak a megművelt földre, amely örökölhető is lett, de egy gazdaság nagysága nem haladhatta meg az ötven hektárt.
1989. július 5. ROMÁNIA: Megjelent a Román Kommunista Párt novemberben tartandó XIV. kongresszusára kiadott irányelv-program, amelyben szerepelt az elért fogyasztás fenntartása és megszilárdítása, ésszerű növelése, az életszínvonal emelése. A tézisek szerint a szocialista állam még sokáig megtartja szerepét a szocialista társadalomban. "Mélységesen tévesek" az állam szerepének csökkenéséről szóló nézetek, amelyek véletlenszerű tényezők destruktív hatásának teszik ki a társadalmat. A többpártrendszerre való visszatérés a szocializmusban "téves és mélységesen káros tézis", amely utat nyit a kapitalista politikai rendszer anakronisztikus formáira való visszatéréshez.
1989. július 6. CSEHSZLOVÁKIA: A szlovák Nemzeti Front elnöksége elítélte a kétezer ember, köztük számos ismert művész által aláírt, június 29-i "Néhány mondat" című felhívást, amely felszólította a prágai vezetést: kezdjen demokratikus párbeszédet a társadalommal a válság elkerülése érdekében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

(Más) napló 45.

VÁLASZÚTON

Milyen legyen az új MNT?

            A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) négy éves megbízatása július 2-án lejár.

(A testület a 2010. június 6-i választások után 2010. július 2-án tartotta meg alakuló ülését.) A tanács ettől kezdve már csak formailag létezik. Függetlenül attól, hogy az új összetételű testület megválasztására – az eddigi bejelentések szerint – csak októberben esedékes, a jelenlegi összetételben fontos döntéseket már nem hozhat, vagyis csak a folyó ügyekben járhat el.

Rosszabbodó helyzet

            A dolgok természetéből eredően, a MNT-nek most jelentést kellene tenni a vajdasági magyarság helyzetéről és a saját munkájáról. A testület Közigazgatási Hivatalában „készül a nyilvánosság számára is elérhető beszámoló az MNT négyéves tevékenységéről”.[1] Az alkalmazottak „közel kétszáz oldalon igyekeznek összefoglalni, mi minden történt és mi minden nem valósult meg a megígértekből”.[2]

            Pozitív jelentést lehet persze írni a legrosszabb helyzetről is, különösen, ha az készíti, akinek a munkáról szól. A jelentés persze lehet hatszáz oldalas is, attól a helyzet még nem változik meg.

            Kellene természetesen egy alternatív, a valós helyzetet tükröző jelentést is készíteni a vajdasági magyarság helyzetéről, ha vállalkozna erre valaki.

            Nem lehet azt mondani, hogy az utóbbi négy évben nem történtek változások az itteni magyarok életében. Arról viszont már vitázni lehet(ne), hogy ezek a változások milyenek, pozitívak-e vagy negatívak?

            Minden különösebb tanulmányozás nélkül azonban kimondható, hogy a helyzetünk rosszabb, mint négy évvel korábban, és ez a MNT felelőssége is.

Rosszabbodott, első sorban az általános gazdasági helyzet, ami miatt folytatódott az elvándorlás és a népesség csökkenése, amely a nemzeti kisebbségeket, így a magyarokat is súlyosabban érinti, mint a többségi nemzetett.

Alkotmánybíróság a 2014. január 16-i döntésével a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvényt törvény 16 szakaszáról – teljes egészében, vagy részben – megállapította, hogy „nincs összhangban az alkotmánnyal”.[3] A szerb törvényhozás pedig 2014. május 23-án elfogadta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását.[4] A két döntés után  „egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsok a nemzeti kisebbségek (korlátozott – B. A.) kulturális autonómiájának eszközeiként működnek”.[5]   

A szerb és a magyar vezetők politikusok többszöri ígéretei ellenére nem törölték a Tisza- vidéki magyarokat hetven éve sújtó kollektív bűnösség terhét. Mi több a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „immár 61 napja egy olyan kormány része, amely kollektív háborús bűnösként kezeli a magyarság egy részét”[6]…

A – remélhetőleg – új összetételű nemzeti tanács megválasztása előtt meg kellene vitatni a magyarság helyzetét és meghatározni azokat a teendőket, amelyeket az MNT-nek, a helyzet javítása érdekében, sürgősen el kellene végezni.

Civil dilemmák

Kezdőnek a (két hónapig tartó) nyári szabadságok. Közben mélyen hallgatnak a vajdasági magyar pártok, de a civil szervezetek is. Nincsen, aki vitát szervezzen az magyar közösség helyzetének időszerű kérdéseiről. Ilyen irányú párbeszéd sem folyik a politikai élet szereplői között. Szeptemberben pedig már félő, hogy késő lesz. Ebben a pillanatban még az sem világos, hogy melyik pártok vesznek részt és melyek nem a nemzeti tanácsi választásokon.

Egyedül a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (CISZ) szervezett (május 24-én Szabadkán) vitafórumot, amelyen „értékelték az MNT tevékenységét”.[7] (A találkozóra a CISZ 600 meghívót küldött szét a civil tevékenységgel foglalkozó személyeknek és szervezeteknek Vajdaság-szerte, de alig „több tíz szervezet képviseltette magát”).[8]

A legutóbbi MNT választásokon a civilek a listán együtt szerepeltek a VMSZ-el. – A kiindulópont az volt, hogy eggyel több civil lesz a listán, mint ahány párttag. Ez formailag meg is valósult – ám vajon a gyakorlatban és tartalmilag is?” – tette fel a kérdést a fórum vitaindító anyaga. A tanácskozáson „a hiányosságok és kudarcok között első helyen szerepelt a pártonkívüliek besimulása és kezdeményezőkészségének hiánya a párttal (értsd VMSZ-el – B. A.) szemben. Továbbá, hogy a magyarországi támogatások odaítélését a VMSZ továbbra is kisajátítja, semmi civil beleszólást nem engedélyez.”[9]

A vitában „több érv elhangzott amellett, hogy a civilek külön listát indítsanak az MNT választásokon, de sokan emeltek hangot a javaslat ellen is, és érveltek a közös lista mellett”.[10] A CISZ-esek (mesterséges) dilemmája, tehát, hogy az őszi MNT választáson ismét a VMSZ-el közös listán induljanak-e vagy sem.

– A legkecsegtetőbb lehetőség a saját lista lenne, de ez anyagi háttér nélkül megvalósíthatatlan, másrészt hatalmas aláírásgyűjtésbe kellene kezdeni, és a mai fórum részvételi aránya is azt mutatja, hogy annyira még nem vagyunk erősek, hogy önálló listát indítsunk”, nyilatkozta Béres az ülés után. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szervezet végül ismét behódol a VMSZ-nek.

            Amennyiben a VMSZ-nek sikerül ismét megszerezni a CISZ és az egyházak támogatását, akkor folytatódik a Pásztor-Korhecz féle megalkuvó kisebbségpolitika, a magyar közösség helyzetének további leépülése. (Más kérdés, hogy az egyházaknak, világi testületről lévén szó, egyáltalán részesei kell, hogy legyenek-e az MNT-nek.)

            A vajdasági magyar pártok és civil szervezetek felelőssége, hogy idejében bekapcsolódjanak az őszi MNT választások előkészületeibe. Nem mindegy, hogy milyen összetételű és beállítottságú lesz az új testület…

 

Újvidék, 2014. június 29.

Bozóki Antal

---

[1] Beretka Katinka: Elmúlt egy pillanat alatt… http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/172/Elmult-egy-pillanat-alatt8230.html, 2014. június 14. [6:20] és Magyar Szó, 2014. június 14., 18. o.

[2] Uo.

[3] Odluka ustavnog suda, br. 576 [Az Alkotmánybíróság 576. számú határozta]. „Službeni glasnik” RS [A SZK Hivatalos Közlönye], 20. szám, 2014. február 21., 36-64. o.

Bővebben lásd Bozóki Antal: Két szakaszban, hogy kevésbé fájjon. Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május 31. és DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/25463-2014-06-02-13-39-34, 2014. június 02. [15:22]

[4] Zakon o izmenama i dopunam a zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina

http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/lat/pdf/zakoni/2014/1308-14Lat.pdf

[5] Elfogadták a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/20531/Elfogadtak-a-nemzeti-tanacsokrol-szolo-torveny-modositasat.html, 2014. május 23. [19:25]

[6] A megbékélés jegyében: Nyakig ér a fű az egy éve felszentelt csúrogi emlékhelyen

 http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/26615-2014-06-27-08-51-49

[7] Basity Gréta: Civilek értékelték az MNT tevékenységét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17212/Civilek-ertekeltek-az-MNT-tevekenyseget.html,

2014. május 24. [21:53]. Lásd még m. k.: Civilek az MNT-ről. Magyar Szó, 2014. május 26., 1. és 6. o.

[8] Uo.

[9] Uo.

[10] Uo.

Június 29.

Péter napja.

Héber, görög, latin eredetű név, jelentése kőszikla.

1400 – Péter-Pál nap, az aratás kezdete.
1456 – A Nándorfehérvár elleni török támadás.

1520 – II. Montecuma Hokojocin azték uralkodó meghalt Tenocstitlanban, a spanyol hódítók fogságában. Az utolsó azték uralkodót saját népe ölte meg, mert megpróbálta leverni a spanyolok elleni lázadást.
1900 – Megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró, esszéista (A kis herceg).
1930 – Firenzében megszületett Oriana Fallaci olasz írónő, újságíró, aki az országok vezetőivel készített interjúit 1976-ban összegyűjtötte „Interviews with History” címmel.
1935 – Megszületett Montágh Imre nyelvész, színészpedagógus.
1944 – Megszületett Gary Busey amerikai színész. Ismertebb filmjei: Halálos fegyver; Barbarosa; Jégtörők 2; Félelem és reszketés Las Vegasban; A katona; Halálos örvény; Lost Highway - Útvesztőben; Acélcápák; A fegyveres férfi; Halálugrás; Játssz a túlélésért; Warriors; A cég; Krómkommandó; Magánháború; The Last American Hero.
1957 – Megszületett Maria Conchita Alonso kubai származású színésznő. Ismertebb filmjei: Nő a köbön; Nukleáris kapcsoló; Acts of Betrayal; A kísértetház; Ragadozó 2.; Különös kegyetlenséggel; Szép kis kalamajka.

2000 – Meghalt Vittorio Gassman olasz színész, rendező (Ismerős ismeretlenek, Egy asszony illata).
2003 – Meghalt Katharine Hepburn Oscar díjas amerikai filmszínésznő.

A megbékélés jegyében: Nyakig ér a fű az egy éve felszentelt csúrogi emlékhelyen

Áldatlan körülmények uralkodnak a Csúrogon 1944/45-ben lemészárolt magyarság emlékhelyén, nyakig érő gaz fogadja az oda kilátogatókat. A gazdátlannak tűnő emlékhelyet épp egy éve avatták fel Tomislav Nikolić szerb, és Áder János magyar államfők.

A két ország megállapodása szerint Magyarország restaurálta és múzeummá alakította át az úgynevezett Topalov-raktár épületét, míg a szerb partner a Tisza-holtága mellett található egykori dögtemető helyén készíttette el az emlékhelyet, a két nép "történelmi megbékélésének" szimbólumaiként.

 

Késések, rongálások, íráshibák

A Topalov-féle raktár felújítása ütemidő szerint még tavaly május folyamán elkészült a magyar állam által kifizetett 10 millió dináros összegből, ám a magyar emlékmű helyén ekkor még nem történt semmi, csak néhány héttel azután kezdődött meg a terület rendezése.

Mivel a munkálatokat csupán 10 nappal(!) a tervezett átadó előtt kezdték meg, így a történelmi főhajtás időpontja a folyamatos csúszások miatt többször odébb tolódott, ezzel sokak szerint megalázva a sokat szenvedett hozzátartozókat és az áldozatok emlékét. Az építkezés közben is számos hiba történt, hiszen az egyik munkagép majdnem tönkretette az avató előtt az emlékművet, amikor a nagy kapkodás közepette megrongálta azt. Valamint az emlékhely táblájának magyar szövegébe még egy íráshiba is becsúszott.

 

Végül a végső átadási dátum is veszélybe került a tervezett közös államfői főhajtás előtt, ezért a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) több busznyi aktivistát szervezett a helyszínre, hogy fejenként 2000 dináros(!) munkabérért mentsék ami menthető az átadó előtt néhány nappal. Beszámolók szerint a helyszínre tóduló béraktivisták közül többen, az áldozatok emlékéhez méltatlan módon, az emlékhely méltóságát figyelmen kívül hagyva viselkedtek a munkálatok során.

A képen Újhelyi Ákos(balról) a VMSZ tartományi listavezetője a fizetett aktivisták körében.

 

Nyakig érő gaz és állatürülék

Teleki Júlia csúrogi túlélő két napja töltötte fel a legnagyobb közösségi portálra azokat a képeket amelyeken jól látszik, hogyan néz ki egy évvel a katonai díszőrség, a szerb és magyar egyházi méltóságok áldása mellett átadott emlékmű.

 

A burjánzó gaz az emlékműtől néhány méterre már mindent ellepett.

 

A probléma nem új keletű, tavaly még egy hónap sem kellett ahhoz, hogy megrongálják az emlékművet és azóta is folyamatosak a vandál cselekedetek. Az átadó után ugyanis gazdátlanul sorsára hagyva egyetlen önkormányzati vagy állami szerv sem vállalt garanciát az emlékhelyért.

Teleki már tavaly augusztus végén is a következőt nyilatkozta a Magyar Szónak: "Azt mondták nekem, nem lehet elkeríteni a területet, de kamerát, szemeteseket, parkolót és parkot is ígértek ide. Ebből semmi nem valósult meg. Én ide virágokat, fákat szeretnék ültetni, mert ez nem legelő."

A beígért kamerákból nem valósult meg semmi, de nem ez az egyetlen elmaradt ígéret, amit azóta sem tartottak be.

 

A VMSZ is kollektív bűnösként tekint a magyarokra? A szerb kormány a közeljövőben hatályon kívül helyezi a három dél–bácskai magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablya lakóinak kollektív bűnösségét kimondó határozatokat – ígérte meg Ivan Mrkić szerbiai külügyminiszter még tavaly októberben Budapesten.

A kijelentés kapcsán Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője  ismét megerősítette, hogy Magyarország ezért támogatja Szerbia Európai Uniós csatlakozási tárgyalásait.

 

 

Azóta közel 9 hónap telt el és Szerbia nem vonta vissza a kollektív bűnösséget, ám a magyar állam továbbra is támogatja az ország EU-s törekvéseit. Sőt, az azóta lezajlott szerbiai választások óta a Vajdasági Magyar Szövetség is a kormány tagjává vált, ám ez sem mozdított semmit sem előbb az ügyön. Így kijelenthető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség immár 61 napja egy olyan kormány része, amely kollektív háborús bűnösként kezeli a magyarság egy részét.

 

Sz. A.

Közzétette: Szerkesztő 2014. június 27. péntek, 15:41  

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/26615-2014-06-27-08-51-49

Június 28.

Irén napja.

Görög eredetű név. Jelentése: béke.
1836 – 85 éves korában meghalt James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.

1884 – Táncsics Mihály író, politikus halála.
1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.
1914 – Szarajevoban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához.
1921 – Megszületett Eötvös Gábor zenész, zenebohóc (Van mááááásik).
1926 – Megszületett Brooklyn-ban Mel Brooks amerikai színész, rendező, író. Ismertebb filmjei: Drakula halott és élvezi; Robin Hood – A fuszeklik fejedelme; Az élet büdös; Űrgolyhók; Nicsak, ki beszél még!; Az elefántember; Az ifjú Frankenstein; Producerek.
1932 – Megszületett Pat Morita amerikai színész. Ismertebb filmjei: Anakonda 2. – Királykobra; Inferno; Mulan – szinkron; Az új karate kölyök; Karate kölyök 1-3.; Babes in Toyland; Pancser a Vadnyugaton.
1948 – Megszületett Memphis-ben Kathy Bates Oscar-díjas amerikai színész, rendező. Ismertebb filmjei: Tortúra – Oscar-díj (1991) – Legjobb női főszereplő; Schmidt története; Sírhant Művek - rendező; A nemzet színe-java; A vizesnyolcas; Titanic; Az ördög háromszöge; Sült zöld paradicsom; A gyönyör rabjai.
1957 – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész halála.
1966 – Megszületett John Cusack amerikai színész, producer. Ismertebb filmjei: Amerika kedvencei; Pop, csajok satöbbi; Jack Bull; A John Malkovich menet; Anasztázia – szinkron; Con Air – A fegyencjárat; Éjfél a jó és rossz kertjében; Minden gyanú felett; Lövések a Broadwayn; Money for Nothing; Svindlerek.

100 éve, 1914. június 28-án az Ifjú Bosznia szervezethez tartozó szerb diák, Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta a boszniai hadgyakorlat alkalmából odalátogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét.

Ferenc Ferdinánd 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Támogatta a Monarchiában élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, ugyanakkor a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív és militarista nézeteket vallott. 1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott az 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába. Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység fanatikus hívei a Habsburgok kiűzését tervezték, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.
A látogatás hírére szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai elhatározták, hogy meggyilkolják a trónörököst, amiben a szerb titkosszolgálat és a Fekete Kéz terrorszervezet is támogatta őket. A merénylők - Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez - nemcsak a délszláv egység fanatikus támogatói voltak, hanem tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok vesztenivalójuk volt. A merénylők arra készültek, hogy elvegyülnek a tömegben, robbanószerkezetet hajítanak, pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.
Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, és nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Út közben Cabrinovic bombát dobott kocsijukra, de ezt a főherceg lesöpörte, csak kísérete egyik tagja sebesült meg. A városházi fogadás után a pár a kórházba, a sérült tiszt látogatására indult, de az első autó sofőrje eltévesztette az útvonalat. A konvoj visszafordulása hatalmas kavarodást okozott, szerencsétlen véletlen folytán éppen ott, ahol Princip várakozott. A szerb diák a tömegben a házaspár veszteglő kocsijához furakodott, és közvetlen közelről két lövést adott le rájuk. A főherceg azonnal, a felesége egy óra múlva halt meg. Principet a helyszínen elfogták, de fiatal kora miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték, 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra is áll.

A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig belépett a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is. A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott, a végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményből: a 100 kép a XX. századról című filmet
http://nava.hu/adatlap/?id=1626816 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Június 27.

László napja.

A szláv Vladiszlav név magyar formája. Elemeinek jelentése: hatalom+dicsőség
1192 – Szentté avatták I. László, magyar királyt Váradon Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból.
1462 – Megszületett XII. Lajos francia király.
1844 – Az Illinois állambeli Carthage börtönében lelőtték a 38 éves Joseph Smith amerikai vallásalapítót, a mormon egyház megalapítóját, aki az „Utolsó Napok Szentjei”-nek (mormonok) első elnöke volt.
1903 – Gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki ezt a tisztséget Tisza István gróf ellenében foglalta el 1903. november 3-ig.
1926 – Megszületett Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, aki középcsatárként játszott az ötvenkettes helsinki olimpián, valamint a berni labdarúgó VB-n második helyezett Aranycsapatban.

1936 – Megszületett Lucille Clifton amerikai költő, pedagógus, aki több mint húsz könyvet írt gyermekeknek és felnőtteknek. Pulitzer-díjra jelölték.
1941 – Megszületett Varsóban Krzysztof Kieslowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró. Ismertebb filmjei: Három szín: Fehér, Piros, Kék; Veronika kettős élete; Tízparancsolat.
1950 – Nádudvaron megszületett Kovács István birkózó, edző, szabadfogásban az első magyar világbajnok.
1955 – Megszületett Párizsban Isabelle Adjani francia színésznő, producer. Ismertebb filmjei: Bon voyage (2003); Paparazzi; Camille Claudel; Ishtar; Gyilkos nyár; Jövőre... ha minden jól megy; Klára és a szépfiúk; Nosferatu, az éjszaka fantomja (1979); A bérlő; Le petit bougnat.

1959 – Megszületett Janusz Kaminski lengyel származású Oscar-díjas operatőr. Ismertebb filmjei: Ryan közlegény megmentése – Oscar-díj (1999) – Legjobb operatőr; Schindler listája – Oscar-díj (1994) - Legjobb operatőr; Kapj el, ha tudsz; Különvélemény; A.I. – Mesterséges értelem; Amistad; Jurassic Park 2.; Jerry Maguire; A szerelem színei; Szerencse cinkelt lapokkal.

25 éve, 1989. június 27-én, a magyar-osztrák határon Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter ünnepélyesen átvágta a vasfüggönyt, amely a valóságban és szellemi értelemben is évtizedeken á t elválasztotta egymástól Nyugat- és Kelet-Európát.
A vasfüggöny fogalma Winston Churchill brit politikustól, kormányfőtől származik, először a

Truman amerikai elnökkel folytatott levélváltásában használta a kifejezést, majd 1946. március 5-i fultoni beszédében, utalva Európa hidegháborús kettéosztottságára.
A második világháború után a két világrendszert elválasztó, a szovjet és a nyugati blokk országai között kiépült katonai, politikai és ideológiai "elszigetelő rendszer" évtizedekig zárta el a szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országok állampolgárait, illetve akadályozta szabad mozgásukat.
Magyarországon 1945 után a határok védelmére határvadász-, majd határőrszervezeteket állítottak fel, amelyek 1947-től a Honvédelmi Minisztérium Határőr Parancsnokságához tartoztak, 1950-től pedig az Államvédelmi Hatóság felügyelete alá kerültek. Az illegális határátlépések megakadályozására már 1949-től lezárták nyugaton a magyar-osztrák határt, délen az ellenségnek kikiáltott titói Jugoszláviával közös határszakaszt, megkezdődött a műszaki zár, a határ menti drótakadály és aknazár telepítése. Sztálin halála után az enyhülésnek, a megváltozott politikai körülményeknek köszönhetően a magyar kormány döntése alapján még 1955 októberében megkezdődött, 1956 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött a határzárak eltávolítása, az aknák felszedése.
Az 1956-os forradalom leverése után az osztrák-magyar határon több ezer magyar menekült ki külföldre, majd a Nyugattal való kiéleződött viszony miatt 1957 márciusában újra elrendelték az országhatár lezárását. A drótkerítés felhúzását és az újraaknásítást a műszaki csapatok 1957. április és június között hajtották végre, 350 km kétsoros tüskésdrót-kerítést húztak négy-, illetve ötsoros aknamezővel, benne kb. 800 ezer taposóaknával. Mivel a drótakadályok állapota idővel romlott, és az aknák is veszítettek működőképességükből, 1963-ra az egész rendszert korszerűsítették, új típusú drótakadállyal és több mint egymillió aknával látták el.
A vasfüggöny történetének harmadik szakasza akkor kezdődött, amikor az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) 1965-ben jóváhagyta, hogy építsék meg a Szovjetunióban alkalmazott SZ-100-as elektromos mozgásérzékelő jelzőrendszert (EJR), amelyet 1971-ig működésbe is helyeztek. Véglegesen eltávolították az aknazárat és a drótakadályokat, és helyére megépítették a jelző- és a vadfogó kerítést. Ha a 24 voltos feszültség alatt álló kerítéshez valaki hozzáért, a rendszer riasztotta a legközelebbi határőrsöt.
A nyolcvanas évek hazai és nemzetközi változásainak hatására többször felvetődött, hogy nem eléggé hatékony, rendkívül költséges és nem utolsósorban politikailag is indokolatlan az EJR fenntartása. Közben a határőrség is egyre többször számolt be műszaki zavarokról. Végül az MSZMP PB 1989. február 28-án határozott a jelzőrendszer felszámolásáról, majd megkezdték lebontását is. Mindezt május 2-án Hegyeshalmon nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, a felszámolás 1990. december 31-ig fejeződött be.
A fokozatos lebontásnak köszönhetően átjárhatóvá vált az államhatár, amelyen keresztül 1989 nyarán naponta egyre több keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK), majd amikor szeptember 11-től a magyar kormány engedélyezte a keletnémeteknek a kiutazást, mintegy 12 ezer NDK állampolgár jutott ki az NSZK-ba.
A vasfüggöny lebontásának emlékére 1991-ben emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti "senki földjén". Az 1989-es eseménysorozatról évente megemlékeznek, a német kormány számos kitüntetéssel, állásfoglalással fejezte ki elismerését, háláját és megbecsülését Magyarországnak a német újraegyesítésben játszott meghatározó szerepéért. A vasfüggöny nyomvonalán ma turista- és kerékpárút halad, a Fertő-tóhoz közeli hegykői emlékhelyen a turisták megtekinthetik a szögesdrót maradványait, de annak darabjai mind a mai napig megtalálhatók a határ menti erdőkben.
A vasfüggöny megszűnése nem pusztán szimbolikus jelentőségű volt, a kapuk valóban kinyíltak a korábban erősen korlátozott, csak lassan enyhülő kiutazási szabályokhoz képest. A nyugati határ átlépése az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozással vált igazán természetessé.

125 éve, 1889. június 27-én a Városligetben megnyílt az első állandó budapesti cirkusz.

Mária Terézia, aki szívén viselte a természetes erdők védelmét, egyik látogatásakor arra gondolt, hogy a fákkal övezett terület, a Liget (ma Városliget) alkalmas lehetne a pesti polgárok hétvégi felüdülésére. 1795-ben zöldvendéglő építését engedélyezte, ahol zene és tánc szórakoztatta a látogatókat. 1802-ben lóversenyt is rendeztek itt. A múló évek során a városból kiszoruló mutatványosok népesítették be a területet. A tavon télen korcsolyáztak, nyáron csónakáztak, halászversenyeket rendeztek. Népszerűvé vált a környék, Kossuth Lajos már egy idevezető sugárút megépítésén tanakodott.
1866-ban a Liget északnyugati részén létrejött az Állat- és Növénykert, amelynek megnyitása növelte a terület látogatóinak számát. 1871-ben ezért választotta ponyvából-deszkából készült cirkusza helyszínéül a Ligetet Giuseppe Barokaldi, a cirkuszművészet magyarországi meghonosítója, aki korábban már a híres kötéltáncos akrobata, Blondin segédjeként járt Magyarországon.
1873-ban az Állat- és Növénykert Társaság igazgatását Serák Károly vette át, aki - vállalkozó szellemű üzletember lévén - bevételeit elsősorban a látványosságok bemutatásától remélte. Először idomított állatokkal nyűgözték le a közönséget, majd kötéltáncosokat, sziámi ikreket vonultattak fel. 1880-ban megjelent maga Blondin is, aki korábban áthaladt a Niagara vízesés felett. A híres német cirkuszdinasztia tagja, Wulff Ede szerződést kötött a fővárossal és az Állatkert vezetésével. Wulff egy újszerű megoldásnak számító vasvázas építményt állított fel, amely 1889. június 27-én nyitotta meg kapuit. Porondján cirkuszi és színházi előadásokat egyaránt bemutattak. Fő attrakciója a műlovaglás és a lovas játékok voltak. A cirkusz területe megegyezett mai nagyságával, de befogadóképessége nagyobb volt, az ülőhelyek mellett állóhelyeket is rendszeresített a tulajdonos. Egyszerre 2290 fő szórakozhatott az előadásokon.

Wulff 1895-ben az Állatkert vezetőinek adta át a cirkuszt. A vállalkozás a csőd szélére került, amikor 1904-ben Beketow Mátyás, orosz származású cirkuszigazgató fantáziát látott a létesítményben, és felélesztette a legszínvonalasabb cirkuszi hagyományokat. Neki köszönhetjük a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi helyét, mert 1908-ban az Angol Park (a később Vidámpark) irányába 80 méterrel tolta el cirkuszát. A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amit egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. A Fővárosi Nagycirkusz a második világháború után, 1945 júliusában kezdte meg újból működését. A cirkusz eredeti épületegyüttese az évtizedek alatt elhasználódott, ezért 1968-ban lebontásáról és egy teljesen új cirkuszépület felépítéséről döntöttek.
A Fővárosi Nagycirkusz 1971-re elkészült új épületét örömmel vette birtokába a közönség. Bár az épület mára ismét megérett a rekonstrukcióra, a legkorszerűbb háttértechnikai feltételek megteremtésével, a magas szakmai színvonal biztosításával a Fővárosi Nagycirkusz ma is népszerű, és helyt ad a hazai és nemzetközi cirkuszi produkciók mellett a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak is, amely előkelő rangot vívott ki a világ cirkuszművészeinek és szakértőinek körében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Délvidék – 10 éve börtönben három temerini magyar fiú!

Szerintem sokaknak ismerős ez a dátum, de leginkább annak az 5 temerini fiúnak akiket 10 évvel ezelőtt, ezen a napon börtönöztek be és vádoltak meg gyilkossági kísérlettel, ami ez után történt az már nagyban ismert mindenki számára.
Az a sok megaláztatás, amin az 5 fiú átment, enyhén szólva is durva megnyilvánulás a szerb soviniszta hatalom részéről.
Ez az eset a bizonyíték arra, hogy a szerb hatalom sosem nem tartotta tiszteletben a délvidéken élő magyarság emberi jogait és mindig igyekezett kizárólag kirekesztő intézkedéseket tenni a magyarsággal szemben.
Ma már tudjuk, hogy politikai identitása volt a dolognak és az előre megfontolt politikai „játszma” kezdete volt mindez!
Rengeteg spekuláció keringett akkor is és most is e jelen ügy körül , de leginkább a szerb média tudatos ferdítéssel igyekezett minden erővel félre tájékoztatni a nyilvánosságot.
Melyet nagy hányadában sajnos sikerült is, de vajon kinek az ötlete volt ez az ördögi terv? Még ma is emlékszek mikor kevesebb mint egy 24 óra elteltével az akkori VMSZ elnök (Kasza József) egy szerb napilapnak kijelentette, hogy a legszigorúbb ítéletet kell kimondani az 5 Temerini fiúnak, holott ekkor még szinte a vizsgáló bíró elé sem került az ügy, s már ekkor megszületett az ítélet és ezt nem is más mondta ki hanem maga Kasza József!
Ez egy tipikus példája mind annak, hogy is kell elárulni egy nemzetet egyéni érdekek miatt, s vajon egy normális világban mi is járna mindezért, sajnos a hírhedt demokráciában ma már dicséret jár a megalkuvásért és büntetés a hazafiasságért!
És sokan még tényleg azt is hiszik, hogy ez a normális!

2005. április 11-én összesen 61 év börtönbüntetésre ítélték az öt Temerini fiút:

Máriás Istvánt (21) 15 év

Horváth Árpád (19) 10 év

Szakáll Zoltán (24) 11 év 6 hónap

Uracs József (29) 11 év 6 hónap

Illés Zsolt (25) 13 év

Az ítéletet Zdenka Stakic vezette bírói tanács hozta meg, aki kicsit sem titkolta az örömét annak, hogy örül , hogy ítélkezhet a magyarok felett., mivel ismeretes volt magyarellenességéről és nem volt véletlen , hogy ilyen ítéletet hozott meg természetesen felsőbb utasításra.
2005 szeptember 5-én Szerbia Legfelsőbb bírósága jogerőre emelte a Temerini fiúk ellen kimondott ítéletet, s apropója ennek az ítéletnek az is, hogy egy olyan bíró hozta meg a másodfokú döntést, akit nem sokkal ez után korrupció (kenő pénz elfogadása) miatt „dugtak” rács mögé!
Elgondolkoztató az is, hogy bár hivatkoztunk, hogy e tény miatt vizsgálják felül a bíró által meghozott döntéseket, melyet nagy ívben elutasítottak.
2012 novemberében két Temerini fiú, kiszabadult a börtönből Szakáll Zoltán és Horváth Árpád, ekkor mindenki azt gondolta, hogy hamarosan szabadul a többi három fiú is…
Sajnos nem így történt, ők még mindég sínylődnek a szávaszentdemeteri fegyház falai között, és néha úgy érzem, hogy pár ember kivételével mindenki elfelejtette őket.
Ezért ezen a napon 2014 június 26-án mindenkit arra szeretnék kérni a magam és a társaim nevében is, hogy emeljük fel a szavunkat a Temerini fiúk védelmében és segítsünk nekik, hogy visszanyerhessék a szabadságukat !
SZABADSÁGOT A TEMERINI FIÚKNAK!
Tisztelettel:
Horváth Árpád (A 61 évre elítélt Temerini fiúk egyike)

http://www.magyartudat.com/delvidek-10-eve-bortonben-harom-temerini-magyar-fiu/

2014. június 26., 14:01

Horváth Tibor levele a nyilvánossághoz

Tíz év távlatából – amit a szülőknek közölni kell

Tíz év elmúlt a fiatal életükből, egy igazságtalan ítélet miatt. Ami többet soha nem jön vissza. Odavesztek a börtön falain belül. Egy kiprovokált, előre kitervezett incidens, a magyarverések ellensúlyozására. Akkortájt 2004. június 25-26-ára a választások elő napjára, a megtörtént piactéri incidens miatt, öt Temerini fiút semmi különösebb vizsgálati nyomozás alkalmazásával és bizonyításával, azonnali vizsgálati fogságba csuktak. És visszaélve az emberi jogaikkal, tortúrákkal, megverték őket a börtönbezárásuk első heteiben. Visszaéltek a nyelvtörvénnyel, de nem vizsgáltak ki semmit, bizonyíték meghamisításával, mint a vér, vizeletminta és a tanuk elmondásai, az ügyvédeik védelmét sem vették figyelembe. A forgatókönyv sajnos erről szólt, mielőbb levezetni ezt a magyar fiúk által megvert szerb illetőt levédő, koncepciós eljárást, aki az egészet kiprovokálta. Drog és alkohol hatása alatt volt, és semmire sem emlékezett. Nagy politikai hátszéllel támogatva és irányítva, egy gyors eljárással a fiúkat 61 év börtönbüntetésre ítélte az újvidéki kerületi bíróság Zdenka Stakić vezetésével.
Következtek a beadványok a jogorvoslatok sokasága, míg azok is jóváhagyták az ítéletét, amit meg sem lett volna szabad hozniuk. Mivel kitudódott, hogy korrupcióval vádolt bíró is volt a tanácsba, aki utólag le is lett zárva, de voltak itt még bírák is, akiket az akkortájt igazságügy miniszter Petrović a listára tett, hogy leváltsa. Hát ez csak már a szerbiai jogrendet minősíti. Mindent megtettek annak érdekében csakhogy végbevigyék a tervüket, hogy ezt az öt Temerini fiút drákói szigorral elítéljék gyilkossági kísérlet vádjával 61 évre. Az egészben az a kirívó, hogy csak nekik van igazuk. Persze rajtuk kívül azok a neves jogászok csoportjai, akik átnézték az adatokat semmihez sem értenek. Ők pedig viszont azt mondták  hogy az egész egy nagy semmi, és hogy a fiúk tízszeresét kapták a büntetésnek. Így akarták csinálni, ez volt a parancs. Ezért sem nem akarták újra tárgyalni, mert akkor sok minden kiderült volna,... de meddig nem fog még kibújni a szög a zsákból?    

A szerb újságok támadásait és becsméreléseit, hogy mekkora monstrumok ezek a fiaink nagyon keservesen viseltük, közben a házi lakcímre küldött fenyegető  leveleket kaptunk, ma sem tudjuk ki küldte, kerestük az utat, hogy miként oldjuk meg ezt a sok terhet, amit a hátunkra raktak. Összeszedtük a leendő és megkaparintható adatot az esetről, közben sok ismerőst szereztünk, sokan kezdték belátni, hogy nem is épp úgy van ez, mint ahogy a bírónő és a belgrádi korrupt bíró lezárta az ügyet. Közben az öt fiút áthelyezték a szávaszentdemeteri – Sremska Mitrovica-i börtönbe, amiről a tévéből értesültek a szülők. Ez 2005 októberében volt. Elkezdődtek a nagy utazgatások, mivel 75 km-re távol voltak a fiúk, de igyekeztünk rendszeresen látogatni őket,a lehetőségeinket látva számtalan ember segített, ami mai napig nincs elfelejtve és köszönet nekik. Kezdett kibontakozni a küzdelmünk a fiúkért, mivel derült égből villámcsapásnak számított nekünk ez a súlyos börtönítélet, mivel egyszerű munkásemberek családjaikból származunk, és nem vagyunk valami magunknak való Döbrögi féle emberek. De az igazságunké mindig kiálltunk.  
Az összes dokumentumot eljuttattuk szakértőkhöz, még az EU parlamenti képviselőhöz is, de a Helsinki Bizottsághoz is, Sonja Biserkohoz, panasz gyanánt az ellenünk elkövetett kitervelt ily módú kisebbségellenes atrocitásra.
A délvidéken járt tényfeltáró bizottságot vezette Doris Pack asszonnyak is elpanaszoltuk, hogy mekkora büntetéseket kaptak a fiaink, és hogy a délvidéki magyarverések elkövetői egyáltalán még nincsenek kivizsgálva sem nem megbüntetve. Rámutatva a kettős mércére,  hogy igenis ez történik Szerbiában. Később Dr. Becsey Zsolt is  vizsgálódott a szülőknél tett látogatásokon.
Jogvédők emberi jogi szervezetek álltak az eset mellé. Látták, hogy semmi nincs rendbe az ítélet szabályosságával. 

Elkezdődött a Temerini fiúk dokumentumfilm készítése is, M. Szabó Imre úr kivitelezésével, lassan ahogy a filmfelvételek készültek, úgy lettek bemutatva. Ily módon ismeri meg a szélesebb nyilvánosság a fiúk tragédiáját és kálváriáját evvel a drákói ítélettel

 Sok helyre fordultunk, többek között az EJK szenttamási fiataljaihoz is, akiknek segítségével Bozóki Antal ügyvéd úr kegyelmi kérvénnyel fordult a Tadić elnök úrhoz. Közben az ügyvédek a beadványok sokaságát már beadva egy sem járt sikerrel. Akkortájt amikor a kegyelmi kérvény be lett adva meghal Petrović Zoran, a sértett drog- és nyugtatok túladagolásában. Ezt újra egy sajtótámadás követte, habár ez biztosan öt évre az eset történése után volt.

Azért bevallva, nem panaszkodhatunk mivel elég jó média háttér alakult ki mellettünk úgy sajtó úgy tv jól informálta az eset pilóta lángja mindig készenlétben volt. Ezt követően sorba került a filmbemutatás is a Temerini ifjúsági otthonban ahova minden vajdasági párt vezetője eljött egyedül a VMSZ nem jelent meg és a kegyelmi kérvényhez aláírt petíciót sem írta alá. De ez csak egy magyar ügy, egy nagy probléma mellé állás lett volna.

Pedig nagyobbnál nagyobb gondokkal küzdöttünk, a sok év költekezései mind már akkor észrevehetők voltak a családok anyagi helyzetein, nehézségeiken, az érintett családokból elhalt szülők nagyszülők, családtagok, sajnálatos ezt írni, de ez az igaz, hogy sokan hiányoznak már, akiket ezek a fiúk újra nem láthatnak, és a börtönök még a temetéseikre sem engedélyezték a hazajövetelüket. Elgondolkoztató még kísérettel sem. Hol élünk valójában az egyes eseteket olvasva, halva, amik történnek, csak gondoljuk hozzá.

De mit is írnánk még, amikor a látogatásra kértem az engedélyt a bírónőtől, hogy meglátogassam a fiamat, vagy a másik szülő, akinek a bírónő azt mondta, hogy ,,minek mentek oda minden héten látogatóba, az nem hotel”. Nem szóltam semmit félve a letiltástól, amit így is ok nélkül megtett, és letiltott három alkalommal. Csak azt gondoltam mi lenne, ha pont neked a te fiadhoz kellene menni látogatóba, és én lennék a te helyedbe. De embernek tudni kell lenni.

2012 novemberében két fiút az általános amnesztia törvény alkalmazásánál Nikolić elnök kegyelemben részesített. 8,5 év után hazajöttek. 

Tudomásom szerint azóta is vannak folyamatban kegyelmi beadványok, de a három fiú 2014. június 26-án  kerek 10 éve a börtönletöltésen van és nem volt kint a falakon kívül

 Mind minden elmúlt tíz évben az idén is egy órás békés  megemlékezést tartunk a Temerini piactéren 18 órai kezdettel. 

Aki úgy érzi, hogy ki kell állni egy igazságtalan ítélet ellen!

Szeretettel várjuk!  

Hogy közösen kívánjunk mielőbbi!!!  

SZABADSÁGOT A 3 TEMERINI FIÚNAK !

Egyben szeretnénk mindenkinek megköszönni a hozzáállását, támogatását.

Köszönjük, hogy gondolnak a fiainkra és a családokra!

Üdvözlettel a Temerini fiúk és szülei!