Június 30.

Pál napja.

A latin Paulus névből származik. Jelentése: kis termetű férfi.

1991 – A Magyar Szabadság napja.
1782 – Megszületett Ann és Jane Taylor angol gyermekkönyv szerzők, költők, akik 1804-ben jelentették meg az „Original Poems for Infant Minds” című könyvüket.
1870 – Ada Kepley megszerezte diplomáját. Ő volt az első nő, aki jogi diplomát kapott.

1853 – Teleki Blanka grófnőt tíz év várfogságra ítélték, magyar szellemű leánynevelés vádjával.
1936 – Megjelent Margaret Mitchell Elfújta a szél című könyve.
1959 – Megszületett Brooklyn-ban Vincent D'Onofrio amerikai színész. Ismertebb filmjei: Esküdt ellenségek – sorozat; A sejt; A Newton fiúk; Men in Black – Sötét zsaruk; Féktelen Minnesota; Igazság helyett; Oltári fiúk; The Whole Wide World; Ed Wood; Mr. Wonderful; JFK - A nyitott dosszié; Mystic Pizza.
1959 – A Kossuth Rádióban megkezdték a Szabó család című családregénysorozat sugárzását.
1966 – Megszületett „Iron” Mike Tyson a legfiatalabb nehézsúlyú bokszbajnok.
1971 – A Szojuz-11 legénysége űrrepülést követő földetérés közben életét veszítette.
1971 – Megszületett Cleveland-ban Monica Potter amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Lucy a csajom; Nyakiglove; A pók hálójában; Patch Adams; Con Air – A fegyencjárat; Korlátok nélkül.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. június 30-július 6. – KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:
1989. június 30. - Az Országgyűlés módosította a honvédelmi törvényt, bizonyított lelkiismereti ok esetén lehetővé téve a polgári szolgálatot, amelynek időtartama a fegyveres szolgálattal megegyezően 24 hónap, és egészségügyi vagy szociális munkavégzéssel kell teljesíteni. Az Országgyűlés törölte azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében szerepeltek.
1989. július 1. – Megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal.
1989. július 1. - A 44 tagszervezetet tömörítő Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) Szövetségi Tanácsa elfogadta Gyurcsány Ferenc alelnök lemondását.
1989. július 1. - Megkezdte adását Siófokon a TV-S, az első magyar kereskedelmi televízió.
1989. július 1. – Budapesten megtartották az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos gyűlését. A Berecz János KB-titkár nevével fémjelzett platformszerveződés a párt akcióegységének megteremtését tűzte ki céljának.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03742_1989
1989. július 1-2. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értekezlete megerősítette elnöki tisztében Révész Andrást, semmisnek nyilvánították a megszűntnek nyilvánított ideiglenes elnökség által hozott kizáró határozatokat, és 71 tagú országos választmányt választottak.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03746_1989
1989. július 3. Pozsgay Imre államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Elnökségének tagja a Der Spiegel című nyugatnémet lapnak azt nyilatkozta: A következő választásokon egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, ezért koalíciós kormány alakul, az MSZMP koalíciós partneréül leginkább a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) jöhet számításba.
1989. július 3. - Több gyermek- és ifjúsági szervezet - a Fidesz, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, a Magyar Cserkészszövetség, az MDF Ifjúsági Bizottsága, a Demisz, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Népi Ifjúsági Szövetség – megbeszélést tartott Budapesten a Magyar Úttörők Szövetsége és a volt KISZ tulajdonában, kezelésében és használatában lévő ingatlanvagyon társadalmasításáról.
1989. július 4. - Washingtonban bejelentették, hogy a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió 1989 nyarán tudósítói irodát és stúdiót nyit Budapesten.
1989. július 4. - A Magyar Demokrata Fórum elnöksége nyilatkozatban jelentette be: az MDF a jövőben egyidejűleg akar szellemi-politikai mozgalomként és politikai pártként működni.
1989. július 5. - A kelet-európai országok közül elsőként Magyarországon alakult meg a rendőrök független érdekvédelmi szervezete, a Független Rendőrszakszervezet.
1989. július 5. - Megtartották a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének első közgyűlését, a 600 tanácsot és 104 elöljáróságot tömörítő szervezet a demokratikus szocialista társadalom érdekében igényli a gazdasági és politikai rendszer radikális átalakítását. 1989. július 5. – Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lapnak adott interjújában leszögezte: "Az MSZMP az országban végbemenő változások kezdeményezője és garanciája. A párt elismerte, hogy a nép és az ország boldogulása teljes fejlődési modellváltást tesz szükségessé a szocializmus keretein belül. A párt programja a demokratikus szocializmus, amely a piaci vegyes gazdaságra és a képviseleti parlamentarizmusra épül."
1989. július 6. – Meghalt Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, aki 1956 novemberétől 1988-ig volt az ország első számú vezetője. Az MSZMP elnöksége közleményében fájdalommal és őszinte tisztelettel adózott a politikus emlékének, de szólt arról is, hogy az idő és vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár politikusi életművét.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03784_1989
1989. július 6. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa nyilvános ülésen helyt adott a legfőbb ügyész törvényességi óvásának a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügyben. A testület hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-én hozott törvénysértő ítéleteit; Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst, Szilágyi Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglan tartó börtönre, Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélték, és bűncselekmény hiányában őket az ellenük emelt vádak alól felmentette. (Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957. december 21-én máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben.)
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03778_1989
1989. július 6. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket, amelynek témája többek között a köztársasági elnöki intézmény volt, és megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03732_1989
1989. július 6. - Budapesten, a Szabadság téren ismét felállították Harry Hill Brandholtz amerikai tábornok szobrát, aki 1919-ben az amerikai katonai misszió vezetőjeként megakadályozta, hogy a Budapestet megszálló román csapatok elvigyék a Nemzeti Múzeum műkincseit.
1989. július 6-10. – A Csongrád megyei Mártélyon megalakult a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szervezte, az Ifjúsági Demokrata Fórum. A résztvevők elfogadták az IDF ideiglenes alapszabályát, és 15 tagú ügyvivő testületet választottak.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. július 1. LENGYELORSZÁG: A kormány teljes ár- és bérstopot rendelt el mindaddig, amíg a kerekasztalnál született megállapodás értelmében be nem vezetik a szabad árakat a mezőgazdaságban és az élelmiszer-kereskedelemben.
1989. július 1. CSEHSZLOVÁKIA: Utazási könnyítéseket vezettek be, így a jövőben csehszlovák állampolgárok bármilyen meghívólevéllel utazhatnak a nem szocialista országokba és Jugoszláviába, az engedély nélkül Nyugaton maradt csehszlovák állampolgárok rendezhetik jogi viszonyukat Csehszlovákiával.
1989. július 1. JUGOSZLÁVIA: A szövetségi parlament módosította a vállalati törvényt, nagyobb önállóságot biztosítva számukra és lehetővé téve, hogy részvénytársaságokká alakuljanak át. A bankok önálló pénzügyi vállalatokként működhetnek, üzleti tevékenységük kockázatát maguk viselik.
1989. július 1. NDK: Hatályba lépett az az 1988 végén elfogadott törvény, amely lehetővé tette bizonyos igazgatásrendészeti döntések és határozatok felülvizsgálatát, ha az állampolgárok jogaikban és érdekeikben sértve érzik magukat.
1989. július 1. ROMÁNIA: Nicolae Ceausescu államfő, pártvezető egy algériai lapnak nyilatkozva kifejtette: Románia demokratikusan és teljes mértékben oldotta meg a nemzetiségi kérdést.
1989. július 1. ROMÁNIA: A Libération című francia lap riportot közölt a romániai "vasfüggönyről", a román hatóságok által a magyar határvidéken kiépített szögesdrót-rendszerről.
1989. július 1. SZOVJETUNIÓ: - Vlagyimir Pirozskov, az Állambiztonsági Bizottság (KGB) elnökhelyettese közölte: eddig a sztálini önkény mintegy 47 ezer áldozatát rehabilitálták. A törvénytelenségekben vétkesek közül 1342 embert ítéltek el, többeket annak idején kivégeztek, 2370 volt belügyi dolgozót fegyelmi büntetésben részesítettek.
1989. július 1. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke televíziós és rádióbeszédben figyelmeztetett arra, hogy a nemzetiségi problémák helyes megoldásától függ az átalakítás és az egész állam sorsa.
1989. július 2. BULGÁRIA: Mesut Yilmaz török külügyminiszter emberiség elleni bűntettel, kulturális genocídiummal vádolta meg a bolgár kormányt a török kisebbség erőszakos asszimilációja miatt.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: Korábbi rendőrségi és KGB-alkalmazottakból Leningrádban megalakult az első szovjet magándetektív iroda.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: A szovjet írószövetség titkársága érvénytelenítette Alekszandr Szolzsenyicin kizárását a szervezetből, és úgy döntött, kiadják Gulag szigetcsoport című regényét.
1989. július 2. SZOVJETUNIÓ: Meghalt Andrej Andrejevics Gromiko, aki 1957 és 1985 között irányította a szovjet diplomáciát, majd 1985-től 1988-ig a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt.
1989. július 3-4. – Rudolf Seiters, a Német Szövetségi Köztársaság kancellári hivatalának miniszteri rangú vezetője berlini tárgyalásain felvetette a kétirányú utasforgalom liberalizálását. A megbeszélésen Erich Honecker, az Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke kifejtette: a német-német határon nincs érvényben tűzparancs, a határőrök csak önvédelem és dezertálás esetén használhatják fegyvereiket.
1989. július 3. SZOVJETUNIÓ: Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el a sztálini elnyomás áldozatai emlékének megörökítéséről, a károsultak rehabilitálásáról, az ártatlan áldozatok és hozzátartozóik jogainak helyreállításáról.
1989. július 4. BULGÁRIA: Az Államtanács rendeletet hozott a békeidőben elrendelhető mozgósításról, mert a török lakosság elmenekülése miatt üzemek és gyárak termelése bénult meg, és a mezőgazdasági betakarítási munkák elvégzése is veszélybe került.
1989. július 4. LENGYELORSZÁG: A parlament alsóháza, a szejm alakuló ülésén úgy döntött, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig hivatalban marad a Rakowski-kormány.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Hivatalos adatok szerint 1989 első hat hónapjában 20.162 szovjetunióbeli zsidónak engedélyezték a kivándorlást, az előző évben összesen távoztak ennyien.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Moldáviában július 6-át a sztálini megtorlások áldozatainak emléknapjává nyilvánították, mert 1949-ben ezen a napon tizenegyezer családot deportáltak a szovjet tagköztársaságból.
1989. július 4. SZOVJETUNIÓ: Az egyéni gazdaságok jogait biztosító törvényt fogadott el a litván parlament. A jogszabály szerint a parasztok térítés nélkül örökös használati jogot kaptak a megművelt földre, amely örökölhető is lett, de egy gazdaság nagysága nem haladhatta meg az ötven hektárt.
1989. július 5. ROMÁNIA: Megjelent a Román Kommunista Párt novemberben tartandó XIV. kongresszusára kiadott irányelv-program, amelyben szerepelt az elért fogyasztás fenntartása és megszilárdítása, ésszerű növelése, az életszínvonal emelése. A tézisek szerint a szocialista állam még sokáig megtartja szerepét a szocialista társadalomban. "Mélységesen tévesek" az állam szerepének csökkenéséről szóló nézetek, amelyek véletlenszerű tényezők destruktív hatásának teszik ki a társadalmat. A többpártrendszerre való visszatérés a szocializmusban "téves és mélységesen káros tézis", amely utat nyit a kapitalista politikai rendszer anakronisztikus formáira való visszatéréshez.
1989. július 6. CSEHSZLOVÁKIA: A szlovák Nemzeti Front elnöksége elítélte a kétezer ember, köztük számos ismert művész által aláírt, június 29-i "Néhány mondat" című felhívást, amely felszólította a prágai vezetést: kezdjen demokratikus párbeszédet a társadalommal a válság elkerülése érdekében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum