A szlovák és román szélsőségesek ünnepnappá tennék Trianont, a VMSZ pedig már meg is ünnepelte

Ahogy arról már beszámoltunk, a VMSZ idén is ünnepnapot csinált az 1920. június negyediki Trianon békediktátum évfordulójából.

Nem is csoda, hiszen a VMSZ rendszerint megünnepli a Délvidék Jugoszláviához való csatolását is, jó példa erre, hogy Pásztor István, a VMSZ vezetője és a tartományi képviselőház elnöke még 2012-ben egy díszülést hívott össze „Baranya, Bánát és Bácska a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz történő csatlakozásának (sic!) 94. évfordulója alkalmából.” Nem is olyan régen pedig Maglai Jenő, Szabadka VMSZ-es polgármestere az egykori szerb radikális párti Tomislav Nikolić köztársasági elnökkel együtt ünnepelte meg a szabadkai városháza dísztermében "a szerb Vajdaság Szerbia részévé válását".

Ha már az államalkotó néppel megünnepelték az anyaországtól való elszakításunkat és kisebbségi létbe jutásunk napját, akkor miért ne ünnepelhetnék meg ugyanezt a maguk örömére is a Nemzeti Összetartozás Napja név alatt? Hiszen mi is szimbolizálja legjobban a nemzeti összetartozást, mint az a délvidéki magyarság, amely éppen a felére csökkent a Trianon óta eltelt közel száz év alatt, és ezt valóban illő és üdvös megünnepelni.

Sőt, ha lúd, legyen kövér alapon Pásztor István még tett is rá egy lapáttal, amikor a királyhalmi templomkertben megtartott "ünnepségen" politikai beszédében arról szónokolt, hogy a délvidéki magyarság a megmaradásával bizonyította az életképességét. Mondja ezt úgy, hogy minden elmúló nappal több, mint 10 magyarral kevesebb él Szerbiában, és a legutóbbi országos népszámlálásból az is kiderült, hogy míg az államalkotó nemzet 3-3,5 százalékos népességfogyási arányokat mutat, addig a délvidéki magyarság 13,5-15 százalékos gyorsított tempóban veszik ki a Délvidékről.

Elfogyunk, mint a holdvilág, miközben az említett időszakban a VMSZ folyton kormányzati és vezetői pozíciókat töltött be mind köztársasági, mind tartományi vagy községi szinteken, vagyis a politikai felelősség őket terhelné (ha lenne, aki számon kérné rajtuk). Ehelyett azonban ünnepelnek és tort ülnek saját nemzeti tragédiáink felett. A sírgödörben fekvő délvidéki magyarságra napról-napra dobják rá a földet, de a VMSZ mégis azt kiáltja a világnak: győztünk!

Ebben a delíriumos álomvilágban él Némedi Imre is, aki a királyhalmi műsor elején kiemelte, hogy a Magyar Országgyűlés azért nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává, hogy a gyász és fájdalom helyébe az ünnep öröme kerüljön.

Ám ez körülbelül olyan, mint a temetésen gratulálni a gyászolóknak.
Azonban mégis ezzel a VMSZ és a Fidesz által is zászlóra tűzött kényszerünnepléssel az említett politikai erők nem maradnak magukra, partnerként jelentkeznek Trianon megünneplésében a román és a szlovák soviniszták is. Hiszen a Matica Slovenská is a napokban jelentette be, hogy állami emléknappá nyilvánítaná Trianont. A magyarellenes szervezet szerint azért van erre szükség, mivel a trianoni "békeszerződés" jelenti a garanciát "azokra a határokra, amelyek Szlovákiát és Magyarországot elválasztják".

Ehhez az ünnepi habitushoz csatlakozott Titus Corlatean román külügyminiszter is, aki üdvözölte szerdán a trianoni diktátum 94. évfordulóját. "Ez a szerződés egyebek mellett az 1918. december elsején megvalósult Nagy Egyesülés nemzetközi elismerését is jelentette (...) A trianoni szerződés nem csak Erdélynek az anyaországhoz való visszatérését szentesítette, hanem az itt többségben élő románok polgári és politikai jogait is elismerte" – hangsúlyozta a román külügyminiszter.

Így aztán elmondhatjuk, hogy ezt is megéltük: a magyar kormány és a határon túli magyar politikai pártok, a Kisantant szélsőségeseivel együtt szárítják a pecsétet a Trianonban 94 éve aláírt békediktátumon.

Sz. A.
Közzétette: Szerkesztő 2014. június 06. [18:45] 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/25665-2014-06-06-16-53-54