Június 16.

Jusztin napja.

A latin eredetű Justinus név rövidülése, ez a Justus, magyarul Jusztusz továbbképzett alakja.

1992 – A Független Magyarország Napja.

1309 – Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták I. Károly Róbertet, így egyszerre három ősi szabályt sértettek meg.
1647 – Pozsonyban a magyar rendek apja kívánságára királlyá választották és meg is koronázták IV. Ferdinándot, a Habsburg-ház tagját.

1902 – A connecticuti Hartfordban megszületett Barbara McClintock amerikai biológus, a genetika történetének egyik legjelentősebb alakja, aki a mozgó genetikai elemek felfedezésért 1983-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
1917 – New Yorkban megszületett Katharine Meyer Graham amerikai újságírónő, hírlapigazgató, üzletasszony, a „The Washington Post” és a „Newsweek” tulajdonosa és kiadója, aki az egyik legbefolyásosabb nő volt az Egyesült Államokban.
1930 – Megszületett Szegeden Zsigmond Vilmos magyar származású, amerikai BAFTA-díjas operatőr, rendező. Ismertebb filmjei: Bánk Bán (2001); Maverick (1994); Az eastwick-i boszorkányok (1987); A folyó (1984); Halál a hídon (1981); A szarvasvadász, BAFTA-díj (1978); Madárijesztő (1973).
1958 – Nagy Imre magyar reformkommunista politikust titkos per után kivégezték Budapesti Országos Börtönben Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt.
1989 – Budapesten Nagy Imre volt miniszterelnököt, az 1956-os forradalom egyik vezetőjét – pontosan 31 évvel az után, hogy „hazaárulónak” bélyegezték és kivégezték – a legnagyobb tiszteletadással, hősként újra eltemették.

25 éve, 1989. június 16-án Budapesten újratemették Nagy Imrét és mártírtársait.

A nemzeti gyász és megemlékezés napján, kivégzésük 31. évfordulóján ünnepélyesen újratemették Nagy Imre, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnöke, valamint mártírtársai: Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza volt államminiszter, Maléter Pál egykori honvédelmi miniszter és Szilágyi József volt titkárságvezető földi maradványait. Budapesten, a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre és mártírtársai koporsóit, valamint egy hatodik, üres koporsót, az ismeretlen forradalmárét.

Pontban 12 óra 30 perckor harangzúgás adta hírül az ország népének a gyászszertartás kezdetét.
Országszerte a városokban és a falvakban leállt a közlekedés, megszólaltak az autódudák, a gyárak kürtjei. A kegyeletadók egyperces néma gyásszal emlékeztek a mártírokra. A Hősök terén tartott mintegy ötórás gyászszertartáson 250 ezer ember rótta le kegyeletét, a temetés Rákoskeresztúron, a 300-as és a 301-es parcellában volt. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án Nagy Imrét és társait felmentette az ellenük 1958-ban emelt vádak alól. Az újratemetés napját 2007 óta az ötvenhatos vértanúk emléknapjaként ünnepeljük. Ezen a napon emlékezünk Nagy Imrére és mártírtársaira és a forradalmat követő megtorlás valamennyi áldozatára. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

25 éve, 1989. június 16-án Magyarországra látogatott a Nobel-békedíjas Kalkuttai Teréz anya, hogy elindítsa az általa alapított Szeretet Misszionáriusai rend magyarországi működését.

Teréz anya 1986-ban látogatott először Magyarországra. Valaki végrendeletében rá hagyta budai villáját, és ő azt remélte, hogy engedélyt kap nővéreinek magyarországi letelepítésére. A rendszerváltozás előtt három évvel azonban erre még nem volt lehetőség. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek működési engedélyt kaptak, Teréz anya az elsők között jelentkezett. Megkérte magyarországi tisztelőit, hogy keressenek olyan épületet, ahol a nővérek megtelepedhetnek. Egyetlen kikötése volt: Budapest szegényei között akarnak élni és dolgozni. Két üresen álló egyházi épületet ajánlottak fel neki: a Bokréta utcai kápolnát a IX. kerületben, Érden pedig egy elhagyatott plébániát.

1989-es látogatásakor a Szeretet Misszionáriusai Közösség négy nővérét hozta magával, akik közül kettő indiai, egy francia és egy lengyel volt. Hamarosan megtanultak magyarul, ingyenkonyhát létesítettek, ruhát osztottak, fölkeresték a mozgáskorlátozottakat. Sem állami, sem hivatalos egyházi támogatást nem fogadnak el, csupán az emberek adományaiból élnek ma is a rend tagjai, és bárkit szívesen fogadnak, aki akár imájával, akár szenvedésének felajánlásával segíteni akarja szolgálatukat.
Teréz anya Magyarországon megtelepedő nővéreinek tiszteletére Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek mondott szentmisét az Üllői úti Örökimádás-templomban, a rend alapítóját pedig június 17-én a Parlamentben fogadta Pozsgay Imre államminiszter.
Az albán származású,1997-ben elhunyt és 2003-ban boldoggá avatott Teréz anya 1928-tól szerzetes nővérként tanított Indiában. 1948-ban elhatározta, hogy a szegények szolgálatának szenteli az életét, és megalapította a Szeretet Misszionáriusainak Közösségét. Azóta a világ számos országában nyitottak házakat a szenvedők megsegítésére New Yorktól Libanonig, Perutól Csernobilig. A világon működő 650 házukban kb. 5000 nővér dolgozik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum