Június 18.

Arnold napja.

Germán eredetű név, jelentése, sas, uralkodó

1482 –  A horvátországi Kamacicban megszületett Fráter György (eredeti nevén: Utiesenic, Martinuzzi) erdélyi kormányzó, királyi helytartó és római katolikus főpap, aki megkezdte Erdély és a vele határos területek (Partium) külön állammá szervezését.
1815 – Napóleon vereséget szenvedett Waterloo-nál.
1859 – Szekszárdon megszületett Hollós László természettudós, gombakutató.
1890 – Megszületett Ferenczy Béni, szobrász, grafikus.
1905 – Ferenc József többség nélküli hivatalnokkormányt – „darabont”-kormányt – nevezett ki, amelynek miniszterelnöki tisztségét Fejérváry Géza báró töltötte be 1906. 04. 08-ig.
1934 – Meghalt Derkovits Gyula festőművész.
1936 – Moszkvában 68 éves korában meghalt Makszim Gorkij (eredeti nevén: Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, a szocialista realizmus egyik megalapítója, akinek fő művei: „Éjjeli menedékhely”, „Az anya”, „Az Artamonovok”.
1942 – Megszületett Liverpool-ban Sir Paul McCartney a legendás Beatles alapító tagja, a mai pop-rock állócsillaga, az Angol Királyi Trón lovagja, zeneszerző, énekes. Filmjei: Egy nehéz nap éjszakája; Sárga tengeralattjáró; Beatles Antologia. Filmzenéi: James Bond – Live and Let Die; Szimat nyomozó; Vanília égbolt – dalszöveg; Nevem Sam.
1943 – Megszületett Marton Éva operaénekesnő.
1952 – Megszületett Rómában Isabella Rossellini olasz színésznő. Ismertebb filmjei: Wyatt Earp; Jól áll neki a halál; Napóleon; Don Quijote; A törvény terhe; Odüsszeia; A Lindbergh-bébi elrablása; Olasz módra; Siesta; Kék bársony.

330 éve, 1684. június 18-án Lotharingiai Károly elfoglalta Visegrádot, a Buda visszafoglalására indított hadjárat egyik fontos állomását.

A fellegvár és a város visszafoglalása az 1684. március 5-én XI. Ince pápa, I. Lipót osztrák császár, Velence és Sobieski János lengyel király által megkötött "Szent Liga", a törökök kiűzésére indított hadjárat egyik fontos állomása volt. 1684 tavaszán Károly herceg a birodalmi haderővel Buda elfoglalására indult. A 38 ezer főnyi hadsereg június 18-án rohammal elfoglalta a visegrádi fellegvárat és a várost, melynek erődítménye kiemelt helyet foglalt el a Buda köré kiépített védelmi rendszerben, és amely többé nem került török kézre. Június 27-én Maximilian Lorenz von Starhemberg tábornagy (Ernst Rüdiger gróf öccse) vezetésével Vácnál szétvertek egy 17 ezer fős török hadsereget, és elfoglalták a várost. Június 30-án bevonultak a törökök által felgyújtott Pest városába. Július 14-én, Bécs ostrom alá vételének évfordulóján megkezdték a budai Vár lövetését. A rohamokat a védők visszaverték, az ostromlók veszteségei hatalmasra nőttek.
Szeptember 22-én megérkezett a török várvédőket felmentő sereg, amely támadásba ment át. A megromlott hadi helyzetben Károly herceg október 30-án elrendelte a visszavonulást. Az 1684-es ostrom kudarcát értékelve a Haditanács határozatba vette, hogy Buda vára nem egy menetből kifüstölhető "fészek", hanem "erősség", amely szabályos ostromtervet és jól szervezett hadműveletet igényel. Két év felkészülés után 1686 tavaszán Károly herceg, II. Miksa bajor választófejedelem, Savoyai Jenő herceg, Badeni Lajos őrgróf és szövetségeseik másodszor is megindultak Buda elfoglalására, ezúttal kétszerte erősebb, 74 ezer főnyi hadsereggel, s végül 1686. szeptember 2-án, 145 év és négy nap török uralom után visszafoglalták Budát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum