Június 4.

Bulcsú napja.

Ismeretlen eredetű régi magyar személynév. A török eredetű magyar búcsú és bocsát szavakkal való összefüggése erősen vitatott.

1896 – Először tesztelte sikeresen Henry Ford új járművét Detroit utcáin.

1920 – A szövetségesek és Magyarország képviselői – a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció – aláírták a trianoni békét, amely jelentős határeltolódásokat eredményezett. Magyarország elvesztette területének kétharmad részét.
1932 – Megszületett Beverly Hills-en John Drew Barrymore amerikai színész. Ismertebb filmjei: A trójai háború (1962); The Clones; This Savage Land; The Keeler Affair; High School Confidential!; The Shadow on the Window.
1936 – Megszületett Chicago-ban Bruce Dern amerikai színész. Ismertebb filmjei: Hazatérés; A rém; Rideg valóság; Vad lovak; Chipkatonák; Az utolsó emberig; Ami sok, az sokk; A nagy Gatsby; A lovakat lelövik, ugye?; Vad folyó.

1942 – Elkezdődött a Midway-szigeteki csata, amely a fordulat kezdete a Csendes-óceánon a II. világháborúban: ekkor az amerikaiak súlyos csapást mértek a japán flottára.

1942 – Megszületett Béres Ilona színésznő.

1946 – Argentínában hivatalba lépett Juan Domingo Perón tábornok.
1946 – Budapesten 82 éves korában meghalt Simonyi-Semadam Sándor, akit 1920-ban Horthy Miklós kormányzó nevezett ki miniszterelnökké.
1975 – Megszületett Los Angeles-ben Angelina Jolie amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Lara Croft: Tomb Raider 1-2.; Tolvajtempó; Élet, vagy valami ahhoz hasonló; A csontember; A pokol konyhája; Amazonok a Vadnyugaton; George Wallace; Hackerek; Cápamese - szinkronhang.

1976 – Meghalt Latinovits Zoltán színész, érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. (Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971).

1999. június 4., péntek

* A NATO-gépek bombázták Krsumlija, Leskovac, Vranje, Vrnjačka Banja és Trstenik környékét. A Fruška Gora-ban a Crveni Čot és Brankovac környékét, valamint Manđelos falu határát lőtték. A beškai Duna-híd közelében is felrobbant egy bomba.

* A Crna Gora-i Szocialisták Demokratikus Pártja, a Crna Gora-i Néppárt, a  Sandžaki Koalíció, a Szerbiai Együtt és 18 jugoszláviai kormányon kívüli szervezet deklarációt írt alá, amelyben követeli, hogy Jugoszláviai térségében azonnal teremtsék meg a békét, az országnak pedig biztosítsák a nemzetközi közösségbe való bekapcsolódását.

* Kölnben az Európai Unió 15 tagországa – kétnapos csúcsértekezletük végén – közleményt adott ki a kosovói válságról. Az állam- és kormányfők szerint most, hogy Jugoszlávian elfogadta béketervet, „reális esélye van a politikai megoldásnak, és az ez irányba vezető első lépés az össze jugoszláv erő Kosovóból való kivonása lesz. Ez szavatolni fogja a NATO-műveletek leállítását” – hangsúlyozza a közlemény.

* Az Európai Unió Kölnben tanácskozó állam- és kormányfői megegyeztek abban, hogy Javier Solana a NATO főtitkára lesz a szervezet biztonság- és külpolitikai koordinátora. Solanának decemberben jár le a katonai szövetségben betöltött mandátuma.

* Gerhard Schröder német kancellár Boris Jelcin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében egyetértett az orosz elnök javaslatával, hogy „a bombázások beszüntetését követően fogadja el vonatkozó határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa”.

* A kosovói ENSZ-határozattervezet gyakorlatilag elkészült – jelentette be Kölnben Joschka Ficher német külügyminiszter.

* NATO-beli katonai szakértők indultak Belgrádba, hogy a jugoszláv fegyveres erők képviselőivel megvitassák a kosovói béketerv végrehajtásának részleteit.

* Az Európai Bizottság a belga baromfihúsra, baromfitermékre és tojásra bevezetett exporttilalom után, a sertés- és marhahús, valamint a tejtermékek kiszállítását is megtiltotta, mert feltehetően rákkeltő anyagokat tartalmaznak.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve, 1989. június 4-én és 18-án Lengyelországban a Szolidaritás nyerte meg a parlamenti választásokat.
1980. augusztus 31-én a Leninről elnevezett gdanski hajógyárban az országos sztrájkhullám után

megállapodást írt alá a kormánybizottság és az üzemközi sztrájkbizottság. Megállapodtak, hogy a kormány engedélyezi független szakszervezetek működését, korlátok közé szorítja a sajtócenzúrát és szabadon bocsátja a politikai foglyokat. Elfogadta, hogy széles körű társadalmi vita legyen a gazdasági reformokról, és hogy az áremelkedéseket fizetésemeléssel egyenlítsék ki.
Az aláírás utáni hónapokban a Szolidaritás, amelyet hivatalosan szeptember 17-én alapítottak meg, szakszervezetből társadalmi mozgalommá vált. Elnöke Lech Walesa hajógyári villanyszerelő, sztrájkvezér lett. A Szolidaritás pályájának csúcsán a mintegy 38 millió lakosú országban tízmillió embert tömörített, a kommunista államapparátus elvesztette a társadalmi élet megszervezésének monopóliumát. A lengyel "olvadás" azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, a sajtó kampányt kezdett a Szolidaritás ellen, tagjait egyre-másra letartóztatták.
Ezzel egy időben, 1981 nyarán, kiéleződött a gazdasági válság, így sokasodtak a munkások tiltakozásai. A szükségállapot, a hadiállapot december 13-i kihirdetésével Wojciech Jaruzelski tábornok illegalitásba kényszerítette a Szolidaritást. Ellenzékiek százait internálták, harckocsik dübörögtek a nagyvárosok utcáin, a bányászok sztrájkját a különleges egységek leverték. Este 23 órától reggel hat óráig kijárási tilalom volt érvényben, hivatalos engedélyre volt szükség ahhoz, hogy valaki az egyik vajdaságból a másikba utazzon. A polgári szabadságjogokat felfüggesztették az országban.
Walesa 1982 novemberében szabadult, a rendkívüli állapotot 1983. július 22-én oldották fel. Rendszerellenes feliratok és jelek jelentek meg a falakon, rendszeresen terjesztettek röplapokat az utcákon. A népszerű papot, Jerzy Popieluszkót 1984 októberében titkosszolgálati tisztek gyilkolták meg, búcsúztatására Varsó központjában 600 ezer ember gyűlt össze.
1988-ban újabb sztrájkhullám bénította meg az országot. 1988. augusztus 31-én, nyolc évvel a történelmi jelentőségű gdanski megállapodás után találkozóra került sor Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa között.
Az ellenzéki vezető a sztrájkok beszüntetésére szólított fel, a kormány megígérte a tárgyalások megkezdését az ellenzékkel. 1988 szeptemberében a Varsó melletti Magdalenkában nem hivatalos megbeszélések kezdődtek. A kerekasztal mellett két hónapon át, 1989. április 5-ig tárgyaltak a kommunista hatalmi apparátus, az akkor még illegális ellenzék és az egyház képviselői. A megállapodások kimondták a Szolidaritás működésének újraengedélyezését és az ellenzék hozzáférését a tömegtájékoztatási eszközökhöz. A Szolidaritás hozzájárult ahhoz, hogy félig-meddig demokratikus választásokat tartsanak, amelyeken a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) és a vele szövetséges pártok garantáltan megkapták a mandátumok 65 százalékát. Teljes egészében demokratikusak csak a felsőházi (szenátusi) választások voltak.
A június 4-i választások az ellenzék diadalát hozták. Az alsóházban (szejm) megszerezte az összes fennmaradt helyet, 35 százalékot ért el, míg a száz szenátori mandátumból 99-et nyert el.
1989. augusztus 24-én, csaknem tíz évvel a gdanski megállapodás után Tadeusz Mazowieckit, a Szolidaritás jelöltjét az akkori keleti tömb első nem kommunista kormányfőjévé választotta a szejm. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen Lech Wałesa engyel politikus, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, Nobel-békedíjas, volt lengyel államfő. Wikipédia