Oldalak

2014. június 8., vasárnap

Június 8.

Medárd napja.
Latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.
632 – Medinában, 62 éves korában meghalt Mohamed próféta, az iszlám vallás megalapítója, aki vallási és politikai tevékenysége révén az Arab-félsziget törzseit egyesítte.
793 – A normannok első hódító hadjáratuk során kirabolták a Wales déli partjainál lévő Holy Islanden a Lindisfare kolostort, ezzel kezdetét vette a viking korszak Angliában.
1786 – Először árultak New Yorkban nem házi készítésű fagylaltot.
1810 – Megszületett Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik vezéregyénisége.
1843 – Gasztonyban megszületett Széll Kálmán, aki 1899. és 1903. között Magyarország miniszterelnöke volt.
1925 – Megszületett Barbara Bush (szül. Barbara Pierce) egykori amerikai First Lady, George H. W. Bush volt amerikai elnök felesége.
1935 – Megszületett Budapesten Koltai János színész, rendező, a Madách Színház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Szomszédok – Gábor Gábor – sorozat; II. József; Rosszemberek; Sakk, Kempelen úr!; Segesvár; Az 1001. kilométer; Illetlen fotók; Tízezer nap; Oldás és kötés; Ugróiskola.
1955 – Megszületett New Yorkban Griffin Dunne amerikai színész, rendező. Ismertebb filmjei: Átkozott boszorkák; Kvíz Show; My Girl - Az első szerelem; A gyönyör rabjai; Who's That Girl? - Madonnával; Egy amerikai farkasember Londonban.
1958 – Megszületett New Yorkban Keenen Ivory Wayans amerikai színész. Ismertebb filmjei: Különösen veszélyes; Tisztítótűz; Horrorra akadva 1-2.; Szimatnak szemét, szemétnek szimat; Eddie Murphy Show; Eszelős Hollywood – író.
1966 – Megszületett Julianna Margulies amerikai színész. Ismertebb filmjei: Vészhelyzet - sorozat; A szellemhajó; Artúr király és a nők; Az átverés mesterei; A Newton fiúk.


1999.  június 8., kedd
* A NATO 650-re növelte a harci gépek Jugoszlávia elleni harci bevetések számát, amelyek közül 220 tényleges támadással ért véget. Éjfél előtt tíz perccel és utána tíz perccel a NATO légiereje egy tucatnyi rakétával lőtte a kőolaj finomítót. Egy célt tévesztett lövedék a Sangaj lakótelepre esett, több személy súlyos sérülését s egy halálesetet okozva. Az éjszaka folyamán támadás érte a pancsovai finomítót is.
A Belgrád melletti batajnicai katonai repülőteret, Fruška Gora-i és kosovói célpontokat is bombáztak.
* A G8 csoport a németországi Kölnben tanácskozó külügyminisztereinek sikerült megegyezésre jutniuk a kosovói békefenntartás alapját képező majdani BT-határozat szövegében.
* Az ENSZ Biztonsági Tanácsa este zárt ajtók mögött konzultációkat kezdett a hét fejlett ipari állam és Oroszország (G8) külügyminiszterei által néhány órával korábban  Kölnben kidolgozott határozattervezetéről.
* Gönc Árpád magyar köztársasági elnök megkezdte hivatalos látogatását az USA-ban.  Személyében első ízben tesz magyar államfő hivatalos látogatást az Egyesült Államokban.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


Június 8. – Az óceánok világnapja
Az óceánok világnapjának megtartását 1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcsértekezletén határozták el. A nap alkalmat teremt arra, hogy áttekintsük a tennivalókat a Földünk nagyobb részét kitevő víztömeggel kapcsolatban. Az óceánok és tengerek a földfelszín 71 százalékát teszik ki, az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán együttes területe 320 millió négyzetkilométer.
Meg kell akadályozni, hogy valami visszafordíthatatlan történjen az élet őselemében, a vízben, egyúttal meg kell menteni az óceánok élővilágát az emberi tevékenység környezetpusztító hatásaitól. Az olaj, a műtrágya és más toxikus vegyi anyagok szennyező hatása miatt a tengerek élővilágának veszteségei ma ugyanolyan - vagy még nagyobb - arányúak, mint az esőerdők pusztulása. Egy átfogó kutatás tavaly nyilvánosságra hozott eredményei szerint, ha tovább folytatódik a túlhalászás és a környezetszennyezés, a fogyasztásra alkalmas halak és rákfélék 2050-re kihalnak az óceánokból.
A világóceánokban lenyűgöző erő összpontosul: egyes kutatások szerint a tengerekben rejlő energia a Föld szükségletének akár 25 százalékát is fedezheti. Energiatermelésre a tengerek hullámzása, az árapály-jelenség, az óceánok hőtartalma, a tengeri áramlatok is felhasználhatók. (Világszerte kiélezett verseny folyik az óriási nyereséget ígérő hullámerőmű kifejlesztéséért.)

Általában egy-egy hajókatasztrófa hívja fel a világ figyelmét arra, hogy óceánjaink is veszélyben vannak, holott olajjal való szennyezettségükért sokkal inkább a fogyasztók a felelősek. A tankhajók zátonyra futásából, összeütközéséből származó szennyezést többszörösen felülmúlja a tenger alatti olajmezők természetes szivárgásából keletkező szennyezés. Az olajon kívül más toxikus anyagok is nap mint nap szennyezik az óceánokat, például a bálnák szervezetében nagy mennyiségben találtak a televíziók és számítógépek gyártásánál használatos mérgező vegyületeket.
A szennyezés egyik következménye az óceánok és tengerek oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónáinak" gyors sokasodása, ami emberek százmillióinak megélhetését veszélyezteti. 1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak a mélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetet szennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiatt valóságos hal- és növénytemetővé váltak. (Ebben a műtrágyázással összefüggő nitrogénszennyezés a fő bűnös, évente mintegy 160 millió tonnányi ilyen anyag kerül a világtengerekbe.)
Egyre nagyobb a tengerek zajszennyezettsége is. A fúrótornyok, tengeralattjárók, hanglokátorok és hajók keltette zaj akár több száz kilométeres távolságból is megzavarja a cetfélék kommunikációját és tájékozódását, ez okozza partra vetődésüket, pusztulásukat.
Az óceánoknak fontos légkörtisztító szerepük is van, hiszen a keletkezett széndioxid egy részét - naponta 25 millió tonnát - elnyelik. Ugyanakkor a széndioxid megkötése megnehezíti számos tengeri élőlény mészvázának kialakítását és fenntartását, mert a vízben oldódó széndioxid savat képez. Mivel az óceánok jelentős mennyiségű légköri széndioxidot tárolnak, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását. A légkörbe került nagy mennyiségű gáz okozta üvegházhatás következtében 1860 óta földünk légkörének hőmérséklete átlagosan 0,6 Celsius fokkal növekedett, aminek hatására a világóceán szintje 10 és 20 cm közötti értékekkel emelkedett. A felmelegedés ütemének ily mértékű folytatódása a tengerek és óceánok vízszintjének akár egy méterrel történő emelkedését is előidézheti a század végére. Ha így lesz, annak felmérhetetlen földrajzi, gazdasági, illetve társadalmi kihatásai lesznek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése