Június 9.

Felix napja.

Latin eredetű név, jelentése: boldog, szerencsés

68 – Nero császár öngyilkosságot követett el, ezzel kihalt a Iulius-Claudius dinasztia.
193 – Septimius Severust a római légiók kikiáltották császárnak, aki a többi trónkövetelővel folytatott polgárháborúban szerezte meg az uralmat.
1640 – Bécsben megszületett I. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a másfélszáz éves török hódoltság alól.
1810 – Megszületett Nicolai Ottó német zeneszerző és karmester, a Windsori víg nők alkotója.
1870 – Meghalt Charles Dickens angol regényíró (Twist Oliver).
1939 – Budapesten megszületett Kemény Kázmér (művésznevén: Kazi) táncdalénekes, bőgős, valamint hétszeres bajnok kajakozó.
1951 – Megszületett Los Angeles-ben James Newton Howard amerikai zeneszerző. Ismertebb filmzenéi: Pretty Woman; Az ördög ügyvédje; Vírus; Waterworld; Wyatt Earp; Dave; Álomcsapda; Peter Pan; Jelek; Amerika kedvencei; Atlantisz – Az elveszett birodalom; Dínó; Jég és föld között; Hatodik érzék; Álljon meg a nászmenet!; Dante pokla; Hanta Boy; Az esküdt; Space Jam – Zűr az űrben; Egy igaz ügy; My Girl – Az első szerelem; Egy lépés a halál.
1953 – Budapesten megszületett Hüvösvölgyi Ildikó színművésznő.
1961 – Megszületett Michael J. Fox amerikai színész. Ismertebb filmjei: Vissza a jövőbe trilógia; Szenzációs recepciós; Dupla vagy semmi; Doc Hollywood; Stuart Little, kisegér 1-2. – szinkron; Atlantisz – Az elveszett birodalom – szinkron; Szerelem a Fehér Házban; Mesék a kriptából – rendező; Támad a Mars!
1963 – Megszületett Johnny Depp amerikai színész. Ismertebb filmjei: Ollókezű Edward; A titkos ablak; A Karib-tenger kalózai; Volt egyszer egy Mexikó; Betépve; A szakasz; Cry Baby; Mielőtt leszáll az éj; Félelem és reszketés Las Vegasban; Fedőneve: Donnie Brasco; Don Juan deMarco; Arizonai álmodozók; Rémálom az Elm utcában.

1999. június 9., szerda

*  A NATO a légicsapásokat gyakorlatilag délelőtt 9 órakor felfüggesztette.  Légiriadót jeleztek a szirénék, de becsapódásokról csak Kosovóból érkeztek jelentések.   A katonai szervezet Jugoszlávia elleni támadásai során március 24-e óta több mint 2000 ember vesztette életét és több mint ötezer megsérült.  Az anyagi kárt százmilliárd dollárnál is többre becsülik.

* „Végrehajtva a legfelsőbb parancsnokságnak az egységek Koszovóból való kivonására vonatkozó parancsét, kedden este Jagodinába megérkeztek az első rendőrosztagok a Morava menti körzetből, amelyek a KFH terrorista szervezet elleni harcban vettek részt” – jelentette a Tanjug.

* A Jugoszláv Katonaság II. hadseregének parancsnoksága közölte, hogy a Crna Gora-i államügyész 151 bűnvádi és szabálysértési feljelentést tett tartalékosok ellen, akik a bűncselekményeket és szabálysértéseket Crna Gora területén követték el.

* A NATO és Belgrád megbízottai aláírták a katonai megállapodást a Koszovóban állomásozó jugoszláv csapatok kivonásáról – jelentette be Michael Jackson brit tábornok, a leendő kosovói békefenntartó erők (KFOR) kijelölt parancsnoka. 

* Új feladatokkal megbízott kosovói misszió létrehozásáról határozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). (A szervezet kosovói ellenőrei március 20-án, a NATO csapások megkezdése előtt hagyták el a tartományt.)

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

A magyarországi rendszerváltás 25 éve történt, 1989. június 9-15. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. június 9. - A Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást emelt a Nagy Imre-perrel kapcsolatban Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Szilágyi József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára, indítványozva, hogy mentsék fel az ártatlanul elítélt 1956-os miniszterelnököt és társait.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03296_1989

1989. június 10. - Aláírták az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megállapodását az érdemi, politikai tárgyalások megkezdéséről. Eszerint a tárgyalásokon három egyenrangú fél vesz részt: az MSZMP, az EKA (Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Fidesz, Független Kisgazdapárt, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Demokrata Fórum, Keresztény Demokrata Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Néppárt, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság) és a harmadik oldal részéről a Münnich Ferenc Társaság, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös delegációja.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03315_1989
1989. június 10. - A tizenöt hónapja létező Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független szellemi-politikai mozgalommá vált.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03311_1989
1989. június 11. - Újjáalakult a Magyar Néppárt, amely a politikailag és jogilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpárt és az 1956-os Petőfi Párt utódának tekintette magát. A küldöttek megválasztották a párt 19 tagú ideiglenes elnökségét is.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03347_1989
1989. június 12. - A Parlamentben alakuló ülését tartotta a Pozsgay Imre államminiszter vezette Nemzetiségi Kollégium, a Minisztertanács tanácsadó testülete, amelynek feladata a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérése és a velük való kapcsolattartás.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészleteket: http://nava.hu/adatlap/?id=03473_1989
http://nava.hu/adatlap/?id=03362_1989
1989. június 13. - Az Országház épületében Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének elnökletével megkezdődtek a nemzeti kerekasztal tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az úgynevezett harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről, a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról.
1989. június 14. - A Minisztertanács Nagy Imre és mártírtársai június 16-i újratemetése előtt kiadott nyilatkozata szerint a kormány kegyelettel emlékezik Nagy Imrére, sorstársaira, az 1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára. 1956 tanulságainak levonása megkezdődött. A kormányt a nemzeti, történelmi igazságtétel szándéka vezérli, ennek szellemében terjeszt törvényjavaslatot az Országgyűlés elé az államellenes cselekményekért büntetőjogilag felelősségre vont résztvevők ártatlanságának megállapításáról.
1989. június 14. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egy salgótarjáni pártaktíván az évek óta húzódó gazdasági, politikai, bizalmi válságról beszélve hangsúlyozta az elavult politikai intézményrendszer működésképtelenségét. Grósz szerint az új társadalmi modell alapjában csakis szocialista társadalom lehet. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészletet: http://nava.hu/adatlap/?id=03401_1989
1989. június 15. - Az Egyesült Államok szenátusának egyhangúlag elfogadott határozata kimondta: "Nagy Imrének és a magyar forradalom más hőseinek temetése a magyarországi megbékélés és a reform jelentős szimbóluma - adjon ez további erőt a demokrácia és a pluralizmus híveinek."
1989. június 15. - A Minisztertanács a honvédelmi törvény javasolt módosításával összhangban rendeletet alkotott a polgári szolgálatról. Határozatot hozott továbbá a menekülteket befogadó állomások felállításáról Hajdúszoboszlón, Békéscsabán és Bicskén, mivel már mintegy 15 ezer Romániából érkezett menekült tartózkodott az országban. A kormány javaslatot tett az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére, ugyanakkor a kormányfő vezetésével Országos Vallásügyi Tanácsot alakított. A Minisztertanács módosította a takarékossági csomagtervet, 30 milliárd forintról 35 milliárdra növelve az állami kiadások csökkentése révén elérendő megtakarítást.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből a következő híradórészleteket: http://nava.hu/adatlap/?id=02511_1989
http://nava.hu/adatlap/?id=03385_1989
1989. június 15. - A budapesti szovjet nagykövetség előtt a Fidesz radikális frakciója által szervezett tüntetésen mintegy kétszázan követelték a szovjet csapatok teljes és végleges kivonását, az ország semlegességét, a Varsói Szerződésből való kiválását.
1989. június 15. - A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Politikai Bizottsága Érden határozatot hozott az 50 tagú intéző bizottság és a párt ifjúsági szervezetének felállításáról.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. június 9. JUGOSZLÁVIA: A szakszervezeti tanács kimutatása szerint Jugoszláviában az év első öt hónapjában összesen 708 sztrájk volt, és a munkabeszüntetésekben 157 191 személy vett részt. (Az összesítésben nem szerepeltek a koszovói sztrájkok, mert azokat más jellegűnek tekintették.)
1989. június 9. ROMÁNIA: A romániai sajtóban megjelent hírek szerint májusban valóságos fegyelmezési hullám söpört végig az országon: tíz megyében váltottak le mezőgazdasági vezetőket, akik úgymond felelőtlenül, hanyagul látták el munkájukat (tömeges volt az állatelhullás, számottevően megcsappant az állatállomány.)
1989. június 11. BULGÁRIA: Törökország a bolgár-török határtól 70 kilométerre tízezer ember befogadására képes sátorvárost épített föl, ahol a Bulgáriából kiutasított, magukat török nemzetiségűnek valló embereket szállásolják el. 15-én Turgut Özal török kormányfő azt javasolta, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosának részvételével kezdődjön kétoldalú tárgyalás a bulgáriai menekültek ügyéről.
1989. június 11. NDK: Erich Honecker, az Államtanács elnöke a The Washington Postnak adott interjújában közölte: már nincs érvényben a tűzparancs a német-német határon, de elutasította a német újraegyesítést és George Bush amerikai elnöknek a berlini fal lerombolására vonatkozó felhívását.
1989. június 11. SZOVJETUNIÓ: Első ízben közöltek nyilvánosan adatokat a szovjet adósságállományról: Nyikolaj Rizskov kormányfő közlése szerint a Szovjetunió államadóssága mintegy 54 milliárd dollár.
1989. június 12. LENGYELORSZÁG: Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök közölte: nem jelölteti magát képviselőnek a június 18-i pótválasztásokon, miután az első fordulóban nem kapta meg a mandátum elnyeréséhez szükséges számú szavazatot.
1989. június 12. ROMÁNIA: Drámai képet festett a romániai magyar kisebbség helyzetéről a helsinki folyamat emberi dimenziójával foglalkozó párizsi tanácskozáson Magyarország küldötte, aki kijelentette: a romániai magyar nemzetiség csaknem teljesen megfosztatott nyelve és kultúrája megőrzéséhez való jogától.
1989. június 12. SZOVJETUNIÓ: Az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak külügyminiszterei hozzájárultak ahhoz, hogy a közösség tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval egy kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról.
1989. június 13. ROMÁNIA: Ilie Ceausescu altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és államfő fivére egy katonai folyóiratban megjelent cikkében figyelmeztetett: Románia és Magyarország békés egymás mellett élése csak akkor lehetséges, ha "Magyarország felhagy a román nép sértegetésével, a román valóság meghamisításával, a román belügyekbe való beavatkozással".
1989. június 13. SZOVJETUNIÓ: Szergej Ahromejev marsall, Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártfőtitkár megerősítette, hogy az új szovjet katonai doktrína védelmi jellegű, a Szovjetunió sohasem fog elsőként nukleáris fegyverekhez folyamodni.
1989. június 14-15. CSEHSZLOVÁKIA: Milos Jakes pártfőtitkár Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén mondott beszédében elismerte, hogy a belpiaci ellátásban gondok tapasztalhatók, a gazdasági hatékonyság nem megfelelő, és a költségvetést csak megszorítások árán sikerül egyensúlyban tartani. Most először számok is nyilvánosságra kerültek, így a csehszlovák közvélemény megtudhatta, hogy az ország bruttó nyugati adóssága 6,7 milliárd dollár. Vasil Bilak, a korábbi ideológiáért felelős KB-titkár felszólalásában azt mondta: nincs szükségük a lengyelországi és magyarországi "szétbomlásra és politikai káoszra", "hazugságnak és csalásnak" nevezve azt az állítást, hogy Csehszlovákiában politikai és gazdasági válság lenne.
1989. június 14. JUGOSZLÁVIA: Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök a parlamentben arról beszélt: kormánya arra törekszik, hogy felszámolja a gazdasági rendszer ésszerűtlen elemeit, megteremtse az autonóm gazdasági egységekből álló piacgazdaság működési feltételeit.
1989. június 14. SZOVJETUNIÓ: A litván parlament a Gyász és a remény napjává nyilvánította június 14-ét, mert 1941-ben ezen a napon Sztálin utasítására százezres nagyságrendű kitelepítéseket hajtottak végre a balti szovjet tagköztársaságokban. (Korábban a lett Legfelsőbb Tanács Elnöksége hasonló döntést hozott, A sztálini elnyomás áldozatainak emléknapjává nyilvánítva ugyanezt a dátumot.)
1989. június 15. JUGOSZLÁVIA: A belgrádi parlament kétéves vita után elfogadta az atomerőművek építését megtiltó törvényt. (Az ország egyetlen atomerőműve 1981-től üzemelt a szlovéniai Krskóban.)
1989. június 15. - LENGYELORSZÁG: Megkezdődött a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása, elsőként egy szállító zászlóalj távozott az ország délnyugati részén fekvő Swidnica városából. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum