Danas, 2014. július 31., 9. o.

Kirakattolerancia helyett társadalmi szolidaritást!

A topolyai Tolerancia-tábor margójára

Egyes magas beosztású politikusok a fokozódó gazdasági helyzet közepette szórják felelőtlenül az adófizetők pénzét, nem belegondolva abba, hogy az elköltött dinár százezreik, akár millióik is valódi eredmény nélkül tűnnek el a süllyesztőben. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) számára elfogadhatatlan, hogy idén is megszervezik Topolyán az ún. Tolerancia-tábort, mely eseménynek hosszú évek óta tartó fennállása semmiféle kézzel fogható haladást nem produkált.

A készülő megszorítások és a súlyosbodó szociális-gazdasági szituáció közepette az ország, a tartomány és az önkormányzat, valamint az egyéb szponzorok által nyújtott támogatások sokkal inkább helyt találnának a népkonyhánál, a lurkóházaknál, vagy más kritikus területen.

Az alaposan kiszűrt és megválogatott, külföldről érkező fiatalokkal megrendezett pénzköltő tábor csupán egy kirakatrendezvény, a multikulturalizmus színjátéka, mely még egyetlen intoleráns és soviniszta szemléletű polgár gondolkodását sem változtatta meg. A szervezők és a politikus védnökök nem vették eddig a bátorságot, hogy olyan egyéneket „zárjanak össze” egy helyre, akik már nyíltan kifejtették ellenszenvüket egy más nemzetiségű polgártársukkal szemben, vagy egy egész nemzet irányába. Ha valami értelmeset szeretnének cselekedni az érintett közszereplők, hát, kíséreljenek meg hasonlót meglépni.

Amíg azonban erre nincs kilátás, úgy hagyjanak fel a médián keresztüli ámítással és a nyilvános pénzherdálással, és forduljanak a társadalom legnagyobb gondjainak orvoslása felé.

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nevében,

László Bálint

Elnök

Szabadka, 2014. július 31.

Július 31.

Oszkár napja.

A régi germán Ansgar névből származó angol és skandináv névből ered. Elemeinek jelentése isten(ség) dárda.

1556 – Loyola Ignác, a spanyol katolikus szent ünnepe
1849 – Valószínűsíthetőleg ezen a napon halt meg Petőfi Sándor költő.
1886 –Bayreuthban a Wagner ünnepi játékok alatt meghalt Liszt Ferenc zeneszerző.
1909 –Megszületett Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
1875 – 66 éves korában meghalt Andrew Johnson, aki az Amerikai Egyesült Államok 17. elnöke volt.
1880 – Megszületett Dhanpatráj Srivasztav Prémcsand urdu és hindi nyelvit indiai író, a modern hindi próza legjelentősebb alakja.

1913 – Selmecbányán megszületett Kosáry Domokos, történelemtudós.
1935 – Hódmezővásárhelyen megszületett Antal Imre zongoraművész, újságíró.
1944 – Megszületett Geraldine Chaplin angol származású amerikai színésznő, Charlie Chaplin lánya. (Doktor Zsivago)

1964 – A Ranger-7 amerikai űrszonda leszállt a Holdra, és onnan képeket sugározott.

Július 30.

Judit napja.

Héber eredetű név, jelentése Judeából származó nő.
1419 – Prágában Husz János hívei a katolikus városi tanácsnokokat kidobták a tanácsháza ablakából és kiszabadították a fogva tartott huszitákat.
1718 – A berkshire-i Ruscombe-ban 73 éves korában meghalt William Penn angol kvéker misszionárius, aki megalapította Pennsylvaniát.

1792 – Először énekelték Claude Joseph Rouget de Lisle szerzeményét, a francia nemzeti himnuszt, a Marseillaise-t Párizsban.
1818 – Megszületett Emily Bronte angol írónő (Üvöltő szelek).

1846 – Megszületett Paál László festőművész (Út a fontainebleau-i erdőben).
1863 – Michiganben megszületett Henry Ford, a Ford autógyár alapítója.
1868 – Meghalt Tompa Mihály költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, akadémikus (Új Simeon).
1889 – Megszületett Vladimir Zworykin az ikonoszkóp feltatálója, akit a ’Televizió Atyjának’ is neveznek.

1941 – Ottawában (Kanada) megszületett Paul Anka énekes (Diana, You are my destiny).
1948 – Megszületett Jean Reno színész (Leon, a profi, A nagy kékség).

125 éve, 1889. július 30-án megindult Budapesten az első közforgalmi, rendes nyomtávú állandó villamos.

Az alsóvezetékes járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren a Stáczió- (ma Baross) utcán át a Köztemetőig közlekedett, mintegy 15 kilométeres óránkénti sebességgel. A magyarországi villamosközlekedés két évvel korábban, 1887. november 28-án indult. A kísérleti útvonal a Teréz körút, Nyugati pályaudvar és Király utca közti szakaszon vezetett.
A német Siemens & Halske cég által szállított villamos szinte csak a hajtás módjában különbözött a lóvasúttól, a cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet több mint 30 évig használtak Budapesten. 1888-ban Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV).
1889. július 30-án ők helyezték üzembe az első normál (1435 mm) nyomtávú pályát, s még ugyanebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére itt is normál nyomtávú vonalat építettek. 1890. március elejéig a Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták.
1891-ben megalakult a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV), amely koncessziót kapott a Népszínház utcai, a Király utcai és a rákoskeresztúri vonalakra. Ugyanakkor a Budapesti Közúti Vaspálya Társulatnak (BKVT) már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére. 1894-től a BKVT is nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat - a margitszigeti kivételével - 1898-ban villamosították.
A főváros nem engedélyezte a felső vezetéket, így 1924-ig alsó áramellátást alkalmaztak, noha ez drágább és bonyolultabb volt, és több üzemzavart okozott.
A BKVT járatai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Az első villamos a Nyugati pályaudvar előtt. Budapest, 1887. MTI Fotó: reprodukció

Rólunk szóló, a nyilvánosság számára nem ismertetett megállapodást kötött Pásztor és Orbán

A kormány és a délvidéki magyarok közötti együttműködés kereteiről és tartalmáról kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az erdélyi Tusványos fesztiválon, a Fidesz által pénzelt rendezvényen.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár arról számolt be, hogy Orbán Viktor és Pásztor István Tusnádfürdőn folytatott megbeszélést egymással. A két politikus megállapodást kötött a kormány és a vajdasági magyarok közötti együttműködés kereteiről, formáiról és tartalmáról. Megegyeztek a fejlesztéspolitika legfontosabb kérdéseiről, a támogatandó projektek lebonyolításáról. Annak tartalmáról semmi sem jelent meg. Talán annyira titkos dolgokról lenne szó? Elvileg, ránk tartozna a leginkább, hogy ha már valaki vette a bátorságot, és megint a teljes délvidéki magyarság nevében beszél és lép fel.

A hír szerint mindkét fél örömmel nyugtázta, hogy a most induló hétéves uniós költségvetési időszakban a korábbinál több forrás áll rendelkezésre a vajdasági magyarok számára fontos fejlesztésekre, a szerb-magyar határ menti térség gazdasági lehetőségeinek bővítésére. Az EU-s irányvonalak és jogszabályok nemzetiségi alapú gazdaságpolitikát nem folytatnak (ha csak nem cigányokról van szó), így maga a hír is egy ferdítés és blöff lehet csupán.

Megint kit néznek hülyének egy kis önfényezés érdekében?

MTI nyomán T. T.

A képen: Pásztor István önfeledten barátkozik Erdélyben

Közzétette: Terhes Tamás 2014. július 29. kedd, 14:00  

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/28064-2014-07-28-10-40-45

Pénzünkön "gyakorol toleranciát" a hatalom: idén is megtartják a topolyai "Sanci-tábort"

A délvidéki magyarságot (is) teljesen kisemmiző szerb "reformok", a nemzettársaink nincstelensége és rohamos fogyatkozása ellenére ebben az évben sem maradhat el a hagyományos topolyai toleranciatábor.

Egeresi Sándor VMSZ-es csúcskáder liberális politikai rögeszméje tehát gyógyíthatatlannak tűnik. "Sancit", aki eddigi pályafutása során hat politikai pártot váltott, az sem tantoríthatja el a "tolerancia gyakorlásától", hogy városában, Topolyán immár szinte senkinek sincs munkahelye, az emberek nagy része szó szerint éhezik és sorra betegszik meg.A tábor atyja és társai mégis inkább 150 jöttment külföldi fiatalt fognak egy hétig zabáltatni és szórakoztatni (nyilván számos, gondosan szelektált politikus vendég mellett), mint hogy a tartományi kasszából kiszippantott pénzünket szociális juttatásokra fordítsák.

Ha pedig átütemezhetetlen céleszközökről van szó, amelyeket mindenáron kultúrára vagy ifjúságpolitikára kell felhasználni, vajon "Sanciék" a zömében magyarlakta (egyébként "VMSZ-es fészek") Topolyán miért nem magyar nemzeti tábort szerveznek, amely a nemzeti öntudat erősítését és az ittmaradást szolgálná? Főleg annak tükrében, hogy ez a nemes cél (a nemzeti identitás megőrzése) még a VMSZ programjában is szerepel. (Igaz, ott sok minden olvasható, aminek pont az ellenkezője történik.).                

A sorban nyolcadik táborra július 27. és augusztus 2. között kerül sor. Németországi, szlovákiai, magyarországi, horvátországi, bulgáriai, romániai és szerbiai fiatalok gusztálgatják majd egymást egy héten keresztül. ("Hiányolom" a hollandokat, ugyanis azok sehova sem indulnak egy kis füvecske nélkül).

Vajon ettől a multikulti banzájtól majd mindenki toleránsabbá válik? Hét megtartott tábor után jó lenne végre tudni, van-e mérhető hatása ezeknek a rendezvényeknek. Valaki jobb ember lett az eddigi táboroktól? Vagy ez a legkevésbé lényeges?

A második képen: Egeresi Sándor, a multikulturális, zsírliberális tábor dicső atyja egy végtelenül toleráns ember társaságában

K. P.

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. július 27. vasárnap, 12:00  

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/27986-2014-07-24-22-24-01

Július 29.

Márta napja.

Arameus eredetű bibliai név. Jelentése: úrnő.

1095 – Meghalt I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től uralkodott. Az általa alapított monostorban temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vitték. Szentté avatták 1192-ben.
1506 – Meghalt Lisszabonban Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.
1856 – Meghalt Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik vezéregyénisége.
1756 – Megszületett Báró Podmaniczky József politikus, tudományos- és közíró, a londoni Royal Society első magyar tagja.
1883 – Megszületett Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (1922-43).

1886 – Meghalt Adolf Müller magyar származású osztrák zeneszerző, karmester.

1890 – Auvers-ben (Franciaország) önmagán okozott lőtt sérülés következtében meghalt Vincent van Gogh holland posztimpresszionista festő (Napraforgók).
1905 – Jönköpingben (Svédország) megszületett Dag Hammarskjöd Nobel-békedíjas svéd politikus, diplomata. 1953-tól haláláig (1961) az ENSZ főtitkára.
1936 – Megszületett Elizabeth Hanford Dole amerikai kormánytisztviselő, aki 1983 és 1987 között közlekedési, 1989-90-ben pedig munkaügyi miniszterasszony, 1991-től 1999-ig az Amerikai Vöröskereszt elnöke volt.

1952 – Budapesten megszületett Andrassew (Andrasev) Iván újságíró, író.

Július 28.

Szabolcs napja.

Magyar eredetű név. Jelentése: nyest.
1540 – Kivégezték Thomas Cromwellt, VIII. Henrik miniszterét. Ugyanezen a napon, Henrik feleségül vette 5. feleségét, Catherine Howard-ot.
1588
A II. Fülöp spanyol király által szervezett, 130 hajóból álló hadiflotta – a „győzhetetlen Armada” –, amellyel Angliát akarta meghódítani, teljesen megsemmisült a La Manche-csatornában.

1637 – Plymouth, Massachusetts és Connecticut angol kolóniák egyesült hadserege teljesen kiírtotta a még élő pequot indiánokat.
1750 – Lipcsében meghalt Johann Sebastian Bach osztrák zeneszerző, a barokk zene talán legnagyobb mestere.
1794 – Maximilien Robespierre, a francia forradalom egyik vezetőjét guillotine alá küldték.
1866 – Megszületett Beatrix Potter angol szerző, „Peter Rabbit”, „Jeremy Fisher”, „Jemima Puddle-Duck”, „Mrs. Tiggy-Winkle” és számos egyéb állatfigura megalkotója, amelyeket gyermekeknek szóló könyveiben szerepeltetett

1910 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a forgóekére.
1914 – Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, ezzel elkezdődött az I. világháború, amihez hamarosan az Európai országok mind csatlakoztak.
1929 – Megszületett Jacqueline Kennedy Onassis (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier) egykori amerikai First Lady. John Fitzgerald Kennedy elnök feleségeként újrafogalmazta a First Lady-k szerepét méltóságteljes eleganciájával, elragadó bájával, egy új irányzatot meghatározó stílusával és lélekjelenlétével, amelyet férje meggyilkolásakor tanúsított.

25 évvel ezelőtt történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. július 28- augusztus 3. - Kronológia
 

Magyarországi változások:
1989. július 28. - Az ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézetének felmérése szerint egyre több új munkahelyet teremtenek a kisvállalkozások: 1988-ban több mint 80 ezerrel nőtt a főfoglalkozású tagok, alkalmazottak létszáma, és hasonló emelkedés várható 1989-ben is.
1989. július 29. - A Neues Deutschlandnak, a Német Szocialista Egységpárt lapjának adott interjújában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára kijelentette, hogy az MSZMP meg akarja nyerni a helyhatósági és a parlamenti választásokat, de arra számít, hogy a választásokat követően meg kell osztania más pártokkal a hatalomgyakorlást. Szólt arról, hogy az új szemléletű és új tartalmú modern társadalom felépítése közben a kommunistáknak több fronton kell harcolniuk, "legelőször is önmagunk ellen, mert meg kell szabadítanunk magunkat konzervativizmusunktól".
1989. július 29. - Nyugat-európai gyártmányú személygépkocsik hazai forgalmazására kft.-t alapított a Rábatext Győri Textilipari Vállalat és az NSZK-beli Emanuel von Wesendonk cég. A kft. 6 millió forintos alaptőkéjéből 65 százalékkal a Rábatext, 35 százalékkal a külföldi partner részesedett.
1989. július 29. – Hajdúszoboszlón a 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése, illetve két lebontásra ítélt épület megmentése érdekében szervezett tömegdemonstrációt a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége és a Veres Péter Társaság helyi szervezete, valamint a Szoboszlói Alkotó Fiatalok Társasága.
1989. július 30. - A magánvállalkozások politikai érdekképviseletére Magyar Magánvállalkozók Uniója néven egyesületet alakítottak a kisiparosok, kiskereskedők és más magánvállalkozók.
1989. július 31. – A Friedrich Ebert Alapítvány kezdeményezésére A politikai kultúra címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetében. Az eszmecserén 11 magyarországi párt, politikai, érdekképviseleti szervezet, mozgalom képviselői vettek részt.
1989. július 31. - Az V. kerületi rendőrkapitányság szabálysértési eljárást indított Krassó György, Bánlaki József és Rózsa Mihály, a Magyar Október Párt tagjai ellen a gyülekezésről szóló, 1989. évi III. törvény megsértése miatt. Krassó és társai július 19-én, illetve az azt megelőző napokban többször lefestették és leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcanévtáblákat, demonstrációjukat azonban nem jelentették be előzetesen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
1989. augusztus 1. - A kormányzat további szigorításokat tervez a rubelexportban, ily módon is elejét kívánja venni a szocialista országokkal bonyolított forgalom folyó fizetési mérlegében az első félévben keletkezett 800 millió rubeles aktívum további növekedésének - jelentette be Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára.
1989. augusztus 1. - Több mint ötórás tárgyalás után állapodtak meg a Posta vezetői és a sztrájkolni készülő budapesti újságárusok képviselői, így a 4-re tervezett újságárus-sztrájk elmaradt.
1989. augusztus 2. - A háztáji gazdálkodás sajátos ágazata alakult ki Baranyában: a családi halastó. A Mecsek vidékén a patakok és források vizének összegyűjtésével, felduzzasztásával a gazdák apró tavakat hoztak létre házuk közelében.
1989. augusztus 3. - A menekültekkel kapcsolatos magyar gyakorlatot bírálta a DPA nyugatnémet hírügynökség. Arra hivatkozott, hogy Magyarország által júniusban elfogadott menekültügyi konvenció előírásai szerint törvénytelen az a magyar gyakorlat, hogy egyes menekülteket - köztük NDK állampolgárokat - visszaküldenek hazájukba.

Kelet-európai változások:
1989. július 28. SZOVJETUNIÓ - Tbilisziben engedély nélküli megmozduláson követelték a szovjet katonai egységek távozását Grúzia területéről, s elhangzottak olyan jelszavak is, hogy Grúzia váljon ki a Szovjetunióból.
1989. július 28-29. LENGYELORSZÁG - A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának (LEMP KB) varsói ülése értékelte a párt súlyos vereségét eredményező júniusi parlamenti választásokat. A Központi Bizottság elfogadta Wojciech Jaruzelski lemondását első titkári megbízatásáról, PB- és KB-tagságáról, s Mieczyslaw Rakowski miniszterelnököt választotta első titkárrá. A Politikai Bizottságban és a KB-titkárságban nemzedékváltást hajtottak végre.
1989. július 29. SZOVJETUNIÓ - Lettország állami szuverenitásáról fogadott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Tanács. Ennek értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor lépnek életbe a köztársaság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja.
1989. július 30. CSEHSZLOVÁKIA – Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára az El País című spanyol lapnak adott interjúban kifejtette: Csehszlovákiának nincs arra szüksége, hogy "több demokráciáért" cserébe pénzügyi segítséget kapjon a Nyugattól. A pártvezető szerint Csehszlovákia lakosainak többsége nem kíván rendszerváltozást.
1989. július 30. LENGYELORSZÁG - A lengyel kormány elrendelte a szabad verseny bevezetését az élelmiszer-gazdaságban, melynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik a húsjegy, és minden élelmiszer szabadárassá válik.
1989. július 30. NDK – A Bild am Sonntag című nyugatnémet lap információi szerint az NSZK budapesti nagykövetségét valósággal ostromolják mindazok a keletnémet állampolgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Német
Szövetségi Köztársaságba.
1989. július 30-31. JUGOSZLÁVIA - A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) KB ülésén heves vita folyt az ország nemzeteinek megromlott viszonyáról. Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök azzal vádolta ellenfeleit, hogy összeesküvést szőnek kormánya megbuktatására, és akadályozzák a gazdasági reform megvalósítására tett erőfeszítéseit. A jugoszláv hadsereg egyik magas rangú tábornoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban egyre fokozódó nacionalizmus immár Jugoszlávia biztonságát fenyegeti, és az egyes köztársaságok, körzetek vezetői a regionális érdekeket az ország érdekei fölé helyezik.
1989. július 31. CSEHSZLOVÁKIA - Jelentős árváltozások léptek életbe: csökkentették a csehszlovák belpiacon bőségesen kapható termékek árát, drágultak viszont a hiánycikkek, illetve azok, amelyek gyártását az állam jelentős összegekkel támogatta.
1989. július 31. SZOVJETUNIÓ – Az Ogonyok című lapnak adott interjúban az ismert szovjet ellenzéki, Andrej Szaharov akadémikus kifejtette: a nemzetiségi konfliktusok megoldásának lehetséges útját a jelenlegi föderáció, vagyis a "nagyhatalmi struktúra" teljes felszámolásában és a konföderáció megteremtésében, egy későbbi szakaszban pedig a részekből egy új, minőségileg megváltozott szövetségi rendszer kialakulásában látja.
1989. július 31. – SZOVJETUNIÓ - Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők első helyettes vezérkari főnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva elmondta: augusztus elsejéig közel 21 ezer katonát vontak ki Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, és az NDK területéről. Ezzel egy időben kivontak 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, valamint 81 repülőgépet. Eddig az időpontig Mongólia területéről 7325 katonát, 404 harckocsit, 307 tüzérségi fegyvert és 41 repülőgépet is kivontak.
1989. augusztus 1. BULGÁRIA - A szófiai ellenzéki értelmiség Glasznoszty-klubja a kormányhoz intézett beadványban tiltakozott a török kisebbség üldözése ellen.
1989. augusztus 1. CSEHSZLOVÁKIA – Nyilvánosságra került Alexander Dubcek levele, amelyet a "prágai tavasz" vezetője június 23-án intézett a csehszlovák vezetéshez. A levélben Dubcek a "prágai tavasz" és az 1989-es belpolitikai helyzet összefüggéseit elemezte, rámutatva saját 1968-as programja és az elmúlt négy év szovjet reformjainak hasonlóságára. Figyelmeztette a Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) vezetését: ne támadja a lengyel és a magyar reformokat, kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel, és rehabilitálja a '68-as változások erőszakos elfojtását követően a pártból kizárt félmillió párttagot.
1989. augusztus 1. CSEHSZLOVÁKIA - Prágában 18 év után újjáalakult a Pen Club csehszlovák tagozata, melynek elnöke a Franciaországban tartózkodó Jirí Mucha lett. Az alakuló ülésre induló Václav Havel drámaírót, a Charta '77 ellenzéki mozgalom egyik vezetőjét a rendőrség előállította, majd háromórás kihallgatás után elengedte.
1989. augusztus 1. – LENGYELORSZÁG - A Közös Piac szervezésében 24 nyugati ország szakértői Brüsszelben arról tanácskoztak, hogyan segítenék a magyar és a lengyel reformokat. Kijelölték a segítség elvi irányait, a külföldi beruházások támogatását és a kereskedelem fejlesztését, a szakemberképzést és a környezetvédelmi együttműködést.
1989. augusztus 1. LENGYELORSZÁG - A szocializmus előtti múlt átértékelésének és a tabuk megszüntetésének újabb jeleként a lengyel fővárosban felavatták az 1944-es varsói felkelés emlékművét.
1989. augusztus 1. SZOVJETUNIÓ – Az Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen az örmények és az azerbajdzsánok között kialakult nacionalista feszültség valóságos "útháborúvá" fajult, gyakorlatilag lehetetlenné vált a közlekedés a közutakon.
1989. augusztus 2. LENGYELORSZÁG - George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy a demokratizálási folyamat támogatására az Egyesült Államok 50 millió dollár értékű élelmiszersegélyt nyújt Varsónak.
1989. augusztus 2. LENGYELORSZÁG - A parlament alsóháza Czeszlaw Kiszczak addigi belügyminisztert választotta miniszterelnökké.
1989. augusztus 2. SZOVJETUNIÓ - A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilap első alkalommal hozta kapcsolatba a sztálini állambiztonsági szolgálatot, az NKVD-t az 1943-as katyni tömegmészárlással, amelynek során a Szmolenszk környéki erdőkben mintegy 4500 lengyel tisztet végeztek ki. A lap szerint a katyni erdő nem csak a lengyel tisztek, valamint 135 ezer szovjet hadifogoly holttestét rejti, hanem ismeretlen számú zsidó, lengyel és lett földi maradványait is. Szemtanúk szerint a szmolenszki körzetben már 1935-től naponta holttestekkel megrakott teherautók robogtak a katyni erdő irányába.
1989. augusztus 3. ROMÁNIA - A bukaresti kormány konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét, tiltakozásul a száműzött I. Mihállyal, Románia egykori uralkodójával készített és a magyar televízió Panoráma című műsorában sugárzott interjú miatt.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

100 éve, 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel megkezdődött a négy évig tartó első világháború.
Az európai hatalmak évtizedek óta készültek a nagy erőpróbára, a kikristályosodott szövetségi rendszer egyik oldalán a "központi hatalmak" (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia), a másik oldalon az antant (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) álltak.
1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Zsófia hercegnőt. Németország biztatására a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot intézett Szerbiához, majd július 28-án, egy hónappal a merénylet után hadat üzent.
Másnap az orosz cár elrendelte a mozgósítást. Válaszként Németországban július 31-én II. Vilmos császár jóváhagyta az Oroszországhoz és Franciaországhoz intézett ultimátum szövegét, majd a Német Birodalomban a lapok különszámai közzétették az "általános hadiállapotot". Ezzel megkezdődött a háború. Valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfelét, a vezérkarok mindkét oldalon a gyors hadi sikerekben bíztak.
A magyar katonákat is úgy indították útnak, hogy mire lehullanak a falevelek, már otthon lesznek. A háború, amely kezdetben sokakból lelkesedést váltott ki, hamarosan világméretűvé, négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett.
Kevéssel a háború kitörése után a britek megtámadták a német gyarmatokat, majd (a központi hatalmak oldalán) hadba lépett az Oszmán Birodalom, 1915-ben (az antant oldalán) Olaszország is, Oroszország 1917-ben dőlt ki. A korlátlan német tengeralattjáró-háborún felbőszült Egyesült Államok 1917-ben avatkozott be (szintén az antant oldalán), ezzel a háború el is dőlt. Az Európába szállított kétmillió amerikai katonának és a hatalmas mennyiségű hadianyagnak köszönhetően az antant 1918 tavaszán meg tudta állítani az utolsó nagy német támadást, majd ellentámadást indítva döntő fölényre tett szert.
1918 őszén a központi hatalmak rákényszerültek a béke aláírására. A szétesőben lévő Monarchia részéről az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg. A németek 1918. november 11-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdőben, egy félretolt vasúti kocsiban.
A háború egyenlege: mintegy 10 millió ember esett el, és további 10 millióan haltak meg járványok, főként a spanyolnátha miatt, illetve éhség következtében, több mint 20 millióan sebesültek meg.

A háború Európából Ázsiára és Afrikára is átterjedt, a gyarmatokkal együtt érintett volt a Föld akkori népességének kétharmada, több mint másfél milliárd ember.Az első világháborúban új fegyverek, harci eszközök jelentek meg a harctereken (aknavető, géppuska, a kézigránát, a lángszóró, harci gázok). A "tank" is ekkor jelent meg, és nagy számban vetettek be harci repülőgépeket, tengeralattjárókat.
A háborúban négy birodalom omlott össze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán. Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a későbbi Jugoszláviával kilenc "új" állam jött létre. Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát.
Győztes nagyhatalomként zárta a háborút Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, és Japán is megerősítette nagyhatalmi pozícióját Kelet-Ázsiában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

165 éve, 1849. július 28-án az első magyar népképviseleti országgyűlés elfogadta a közgondolkodásban törvényként tisztelt határozatot: Magyarország első nemzetiségi "törvényét", valamint kimondta a magyarországi zsidóság egyenjogúsítását.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Szemere Bertalan vezette magyar kormány az 1849 májusának utolsó napjaiban kezdődő együttes orosz-osztrák támadás árnyékában egyik legfontosabb feladatának a nemzetiségekkel való kiegyezést tekintette.
Ennek első állomása az 1849. július 14-én megkötött magyar-román egyezmény volt, amely garantálta a román többségű megyékben az anyanyelv használatát, akárcsak a nemzetőrségben, az oktatásban, a közigazgatásban, valamint elismerte a románokat külön nemzetként.
A nemzetiségi kérdés rendezésének tervét Szemere Bertalan kormányfő határozati javaslat formájában terjesztette be 1849. július 21-én. Az alig egyhetes parlamenti vita után július 28-án nagy szavazati többséggel elfogadott határozat kimondta az országot lakó népek szabad nemzeti fejlődésének elveit, és rendelkezett annak biztosítékairól is, a területi autonómia megadásától ugyanakkor elzárkózott. A törvényhozás, a kormány és a hadsereg nyelve a magyar maradt, de a nem magyar ajkú népesség széles körű nyelvhasználati jogot kapott. A hatóságokhoz bárki anyanyelvén fordulhatott. A községi tanácskozáson, a törvényhatóságokban és az esküdtszékek vagy az elsőfokú bíróságok előtt mindenki anyanyelvén szólalhatott fel.
A határozat azt is kimondta, hogy ezután a nemzetőrség vezényletét, valamint az elemi oktatást és az anyakönyvek vezetését is minden településen az ott lakók által megállapított helyi közigazgatási nyelven kell végezni. A kormány a törvénnyel igyekezett a szabadságharc mellé állítani a nemzetiségeket. A dokumentumot lefordították az egyes nemzetiségek nyelvére, kinyomtatták és széles körben terjesztették. Megvalósítására már nem volt idő, de azért hivatalosan is közismertté vált. Szemere később azt írta: "az elvet kimondani mindig idején van, bár a zsarnok szövetség győzött, a nyilatkozat most engesztelőleg ott zeng a kiábrándult népek lelkében."
Ugyancsak július 28-án terjesztette be Szemere Bertalan a zsidók emancipációjáról szóló törvényjavaslatot. A szabadságharcot 1848 márciusától az izraeliták - különösen a reformközösségek hívei - lelkesen támogatták. A zsidóság ezernyi szállal kapcsolódott a szabadságharchoz, a hadiszállításoktól kezdve az egészségügyi szolgálatokig. Jóllehet a magyar liberális politikusok elvben már 1848 derekán egyetértettek a zsidóemancipációval, ennek kodifikálására csak 1849. július 28-án kerülhetett sor.
A törvény kimondta, hogy mind az országban született, mind a bevándorló "Mózesvallású lakos" ugyanolyan polgári és politikai jogokkal rendelkezik, mint az ország más hitű polgárai. A 2. paragrafus ugyanakkor a bevándorlás tervezett szabályozására utalt. A törvényalkotók ezzel kívántak gátat szabni a környező országok jogfosztott zsidó népessége tömeges bevándorlásának.
A keresztények és zsidók közötti házasságról rendelkező 3. paragrafus előrevetítette a zsidó vallás befogadásának kimondását. A zsidósággal szembeni előítéletek megszüntetése érdekében a 4. paragrafus az izraeliták papjai és választott képviselői alkotta gyülekezetre bízta, hogy a zsidó lakossággal megismertesse hitelveit, és a szabadság teremtette viszonyokhoz igazítsa szervezeti és egyházi ügyeit. A törvény a külügyminiszter feladatául szabta azon intézkedéseket, melyek elősegítették a zsidóság bekapcsolódását a kézműiparba és a földművelésbe. A törvényt azonban a szabadságharc bukása miatt nem lehetett végrehajtani, a zsidó emancipáció csak 1867-ben valósulhatott meg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Újraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnökévé

Tőkés László

Újraválasztották Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) elnökévé a tanács péntek délután Bálványosfürdőn tartott ülésén - közölte az MTI-vel Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
A külhoni magyar nemzetrészek önrendelkezése iránt elkötelezett szervezetek konzultatív testületének ülésén Tőkés László mellett Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is jelölték az elnöki tisztségre, utóbbi azonban visszalépett Tőkés László javára.
Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki elmondta, a magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja. Célként fogalmazta meg a többségi nemzetek sorában észlelhető idegenkedés és ellenállás megszüntetését is. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik.
Az ülésen döntöttek a KMAT monitoringrendszerének felállításáról, amely azt kíséri majd figyelemmel, hogy milyen mértékben teljesülnek a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételek.
A tanács súlyos aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. Megállapította, hogy a tárgyalás, a demokratizálódás, az európai felzárkózás és az ukrajnai nemzeti kisebbségek - köztük a kárpátaljai magyarok - jogainak maximális tiszteletben tartása hozhat megoldást az ukrajnai helyzetre. (MTI)

http://www.vajma.info/cikk/karpat/10219/Ujravalasztottak-Tokes-Laszlot-a-Karpat-medencei-Magyar-Autonomiatanacs-elnokeve.html, 2014. július 25. [22:16]

EP-képviselők a nemzeti kisebbségek védelmét kérik Junckertől

Brüsszel Európai parlamenti (EP-) képviselők egy csoportja csütörtökön levélben kérte Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság megválasztott új elnökét, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével külön erre hivatott szakember foglalkozzon a november elsején hivatalba lépő új összetételű testületben - közölte az MTI-vel a levélírók egyike, Nagy József, a Híd  EP-képviselője, aki a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciójában foglal helyet.

TASR-felvétel

 

Nagy József tájékoztatása szerint most van "alakulófélben" az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportja. A képviselők ennek kapcsán fogalmazták meg Junckerhez intézett kérésüket. 

Üdvözölték az új bizottsági elnök azon szándékát, hogy alapjogokkal foglalkozó EU-biztost is ki akar nevezni az általa vezetendő testületbe. Egyben felszólították Junckert, hogy az alapjogi biztos kabinetjében kapjon helyet olyan tisztviselő, aki kifejezetten a kisebbségvédelemért lenne felelős. 

A képviselők felhívták az új bizottsági elnök figyelmét arra: a nemzeti kisebbségek ügyének összemosása más kisebbségek problémáival azt eredményezte, hogy számos őshonos kisebbség helyzete mára rosszabb lett az Európai Unióban.   

Nagy József kezdeményezése nyomán a levélben hivatkoztak az EU-intézményrendszertől teljesen különálló, strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak (ET) a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó határozatára is. A Most-Híd EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azon meggyőződését hangoztatta, hogy a szóban forgó ET-dokumentum jó alapul szolgálhat az uniós kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához. (MTI)

http://ujszo.com/online/kulfold/2014/07/24/ep-kepviselok-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmet-kerik-junckertol

2014. július 24. [10:58]

Tőkés: "Lészen autonómia"

Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnök társaságában

Tőkés László európai parlamenti képviselő a "lészen autonómia" kijelentéssel parafrazeálta a bibliai "legyen világosság" gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as "lészen ágyú" kijelentését szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
A politikus vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. "Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának" - jelentette ki.
Tőkés László szerint Romániában nem zárult le a rendszerváltozás, mert még mindig az "utódkommunisták" vannak hatalmon. Úgy vélte, szükség van a rendszerváltozásra az Európai Unióban is, amely "jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék". (MTI)

http://www.vajma.info/cikk/karpat/10220/Tokes-34Leszen-autonomia34.html, 2014. július 26. [12:12]

Július 27.

Olga napja.

Germán, orosz eredetű név, a Helga orosz formájából származik, jelentése egészséges, boldog.

1657 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Lipótot, akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a másfélszáz éves török hódoltság alól.

1663 – Elfogadta az angol parlament a második hajózási törvényt, amely kimondta, hogy csak angol hajók szállíthatnak és csak angol árut a gyarmatokra.
1768 – Megszületett Charlotte Corday, aki megölte a francia forradalom egyik vezetőjét, Marat-t.
1824 – Megszületett ifj. Alexandre Dumas francia regényíró (A kaméliás hölgy, Traviata).
1848 – Megszületett Eötvös Loránd, világhírű magyar fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója.
1866 – Cyrus Field irányításával lefektették az atlanti kábelt. Ez volt az első vízalatti távírókábel Észak-Amerika és Európa között.
1877 – Megszületett Dohnányi Ernő, zongoraművész, zeneszerző, karmester, zongorapedagógus.
1908 – Megszületett Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.
1916 – Megszületett Elizabeth Hardwick amerikai szerző, kritikus, az első nő, aki átvehette a „Nathan Drama Criticism”-díjat 1967-ben.
2001 – Los Angelesben meghalt Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).

30 éve, 1984. július 27-én tizenkilenc népi értelmiségi levelet intézett Kádár János pártfőtitkárhoz a magyarság sorskérdéseinek ügyében.
A 20. század második felében a kelet-közép-európai szocialista tábor országaiban a nemzetiségek kérdését megoldottnak tekintették az úgynevezett szocialista demokrácia keretei közt. A nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetések nem kerültek napirendre hivatalos formában az anyaország és az adott állam külkapcsolataiban. A kisebbségi magyarságot érő elnyomás, hátrányos megkülönböztetés, számbeli és kulturális fogyatkozásuk az úgynevezett népi ellenzékben makacs szószólóra talált.
A kisebbségi magyarságért viselt felelősségre először Illyés Gyula figyelmeztette a hatalmat és az "eltompult" értelmiséget az 1970-es években, mire a hatalom az e tárgyban írott esszéit tartalmazó Szellem és erőszak című kötetét megjelenése után zároltatta. A népességfogyás ügyében Fekete Gyula író riadóztatta a közvéleményt, meg is kapta tárgyszerű közgazdasági érveire a "fajvédő" bélyeget. A népi értelmiség tagjai gyakorlatias politikai stratégiájuknak megfelelően a hatalommal való egyezkedést sokáig ésszerűnek, célravezetőnek vélték, de végül meggyőződtek a teljes eredménytelenségről.
Csoóri Sándor Kapaszkodás a megmaradásért címmel előszót írt Duray Miklós felvidéki politikus 1983-ban Amerikában, a Püski Kiadónál megjelent Kutyaszorító című könyvéhez, amelyben kimondja: a magyar kormányok folyamatosan hibás külpolitikát követtek, amikor a magyar kisebbségekkel való bánásmódot az egyes szomszéd országok belügyének tekintették. Csoóri felsorolja, hogy mi minden vezetett ahhoz, hogy a magyarság végveszélybe került, elsőként az adott országok egypártrendszerét említi, amelyben semmi sem fékezi a diktatórikus nacionalizmust. Az állampárt illetékes osztályának erre reagáló határozata szerint Csoóri a nemzetiségi kérdést ürügyként használja a szocializmus alapjai elleni támadásra.
Ezt követte 1984 derekán a "tizenkilencek levele", melyben Kiss Ferenc irodalomtörténész fogalmazásában a nemzet sorskérdéseinek megoldását segítő javaslatokkal fordultak Kádár János pártvezetőhöz. A korábban már felvetett témákat kiegészítették olyanokkal, mint a televízió- és rádióadások sugárzásának a kisebbségi magyarság számára való kiterjesztése, egy magyarságkutató csoport létrehozása intézményi keretek között, Erdély történetének megírása és kiadása a román történelemhamisítás kivédése céljából stb. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)Politikai Bizottsága 1984 decemberében tárgyalta meg a javaslatokat, Kádár "jószándékúnak" minősítette a beadványt, így további tárgyalásokat láttak szükségesnek. Aczél György az MSZMP kulturális titkára folytatta le a megbeszélést a "tizenkilencekkel" 1985 januárjában, és egy kivétellel - a kisebbségi államtitkárság létrehozása - minden javaslatukkal egyetértését fejezte ki, sőt, megvalósításukat ígérte. Ám akkoriban csak kevés ígéret teljesült, a Bethlen Alapítvány legalizálására csak egy évet kellett várni, de a javaslatok többsége, így a Duna Televízió is, csak a rendszerváltás után valósulhatott meg.
A "tizenkilencek levele" után egy évvel, 1985 júniusában tartott monori ellenzéki találkozón Csoóri Sándornak a határon túli magyarság sorsáról szóló előadása után a demokratikus ellenzék képviselői is elismerték - noha nem ez a kérdés állt követeléseik fókuszában -, hogy állami szintű megoldásokat kell szorgalmazni. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Külhoni magyar politikusok kerekasztala Erdélyben; Pásztor ismét frázisokat puffogtatott

Az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban megkezdett nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a budapesti kormánytól egyes külhoni magyar vezetők a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A rész és az egész címmel rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésén.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke arról számolt be, hogy megszűnt a parlamenti képviselet nélkül maradt MKP körüli elbizonytalanodás, és részint a Fidesz-KDNP kormány stabil támogatásának is köszönhetően, az MKP mind a megyei, mind köztársasági elnöki választáson is jól szerepelt.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kifejtette: a határon túli magyaroknak az az érdekünk, hogy továbbvigyék a nemzetpolitikában négy éve elindult folyamatokat, amelyek az egyes nemzetrészek szoros, testvéri partnerkapcsolatán alapultak.

Beszámolt róla: a vajdasági magyarság mintegy fele igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot, ami messze a legmagasabb arány a Kárpát-medencében. A VMSZ ugyanakkor - a parlamenti többség részeként - olyan országot akar létrehozni Szerbiában, amelyből magyarként sem kell elmenekülni - hangsúlyozta Pásztor István. (Ha-ha!)

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott, a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. Mint mondta, a politikai küzdelem előtt új perspektívát nyitott az, hogy - bár Ukrajna nem uniós tagállam - a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően a kárpátaljai magyarságnak most már az Európai Parlamentben is van képviselője.

Vagyis: rendesen zajlott a narancs nyalogatása.

MTI nyomán F. F.

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. július 26. [16:00]

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/27949-2014-07-26-01-08-25

Szerb könnyek az MNT miatt?! Mi lesz még, ha egyszer esetleg beköszönt a területi autonómia?

 

A jelek szerint a szerb társadalom egy része a Magyar Nemzeti Tanács minimális felhatalmazásait is képtelen megemészteni.

A Novosti mélyszerb napilap írása szerint nem történt meg a nemzeti tanácsokról szóló törvény összeegyeztetése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvénnyel, ami a napokban "problémákat okoz számos észak-bácskai általános és középiskolában".

Noha kiderült, hogy azok a törvényes rendeletek, amelyek szerint az iskolaigazgatók kinevezéséhez szükséges a nemzeti tanácsok jóváhagyása, alkotmányellenesek, mégsem került sor az oktatási törvény szükséges módosítására, ezért minden maradt a régiben. Ezekre a rendeletekre hivatkozik az MNT, amely nem kevesebb mint 38 vajdasági iskolát nyilvánított kiemelt jelentőségű intézménnyé. Esetükben gyakran semmibe veszi a tantestület és az iskolaszék véleményét és nem adja beleegyezését a javasolt igazgató kinevezésébe - írja a szerb lap, majd hozzáfűzi, hogy legtöbb vitás esetet Szabadkán, Topolyán, Zentán és Magyarkanizsán jegyeztek.

A Novosti Veselin Martinović földrajz szakos tanárt idézi, aki megpályázta az igazgatói posztot a topolyai gimnáziumban. Állítólag élvezi a tantestület és az egész kollektíva támogatását, és eleget tesz minden követelménynek, de az MNT megvétozta a jelölését, mert a pályázat szövegében nem tüntették fel, hogy kötelező a magyar nyelv ismerete.

Martinović azt állítja, senki sem tudta, hogy a topolyai gimi kiemelt jelentőségű intézmény, máskülönben a pályázati feltételek is ezzel összhangban alakultak volna. Mint mondta, ő egyébként kiválóan beszéli a magyar nyelvet.

A történtek miatt úgy érzi, hogy "a saját hazájában, Szerbiában diszkriminálták, mert nem magyar".

A többségi nemzet fiai képtelenek felfogni, hogy a VMSZ, illetve a VMSZ-es intézmények sohasem diszkriminálnának egy szerbet vagy pl. egy montenegróit. Azt ők csak a magyar politikai ellenfeleikkel szokták művelni...

K. P. 
Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. július 26. szombat, 14:00 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/27907-2014-07-23-18-42-59

 

Danas, 2014. július 25., 9. o.

Július 26.

Anna napja.

Héber eredetű bibliai név, Szűz Mária édesanyjának a neve. Jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

1083 – Csanádon szentté avatták az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.
1678 – Bécsben megszületett I. József magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király (1705-1711), akinek uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.
1856 – Megszületett George Bernard Shaw ír származású angol Nobel-díjas drámaíró (Pygmalion).
1875 – Megszületett Dr. Carl Gustav Jung svájci orvos, az analitikus lélektan megteremtője.
1907 – Megszületett Pelle István olimpiai aranyérmes tornász, aki három olimpián vett részt (1928 Amszterdam, 1932 Los Angeles, 1936 Berlin), ahol 1932-ben két aranyérmet nyert.
1908 – Valparaisóban megszületett Salvador Allende Gossens, aki 1970 és 1973 között a Chilei Köztársaság és Dél-Amerika első szabadon megválasztott, szocialista elnöke volt.
1928 – Megszületett Stanley Kubrick amerikai rendező (Tágra zárt szemek, Lolita).
1942 – Megszületett Mick Jagger, angol rockzenész, a Rolling Stones énekese.
1945 – Lemondott Winston Churchill, Nagy Britannia miniszterelnöke.

1953 – Meghalt Eva Perón, (Eva Duarte) Evita, Juan Domingo Perón argentin elnök felesége.

Július 25.

Jakab napja.

Héber eredetű bibliai név, a Jákob görög változatának a magyar megfelelője. Jelentése: sarkot fogó, elgáncsoló, csaló, aki a másik helyére lép.

1564 – I. Ferdinánd halála után fia, II. Miksa lett a német-római császár, valamint I. Miksa néven magyar és cseh királlyá koronázták.

1570 – IV. (Rettegett) Iván minden oroszok cárja, hogy a nemesek hatalmát megtörje, tömegkivégzést rendelt el Moszkvában, amelynek áldozatául estek a cár legbizalmasabb tanácsadói, diplomaták és tisztviselők is.

1806 – Megszületett Maria Weston Chapman amerikai abolícionista, aki 1834-ben megszervezte a rabszolgaság ellen küzdő „Boston Female Anti-Slavery Society”-t.

1848 – A Joseph Wenzel Radetzky által vezetett osztrák csapatok a Custozza melletti csatában legyőzték Károly Albert szárd-piemonti király olasz szabadságharcosait.

1884 – Meghalt Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője.

1890 – Megszületett Szilvay Kornél magyar tűzoltó tiszt, aki a szárazoltó eljárás – amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab – és az eljárásnál használt berendezések feltalálója.

1906 – Megszületett Johnny Hodges amerikai szaxofonos, Duke Ellington zenekarának tagja.

1927 – Megszületett Midge Decter amerikai újságíró, írónő, aki a „Committee for Free World” elnöke volt 1980-tól 1990-ig. 1975-ben jelent meg a „Liberal Parents, Radical Children”című írása.

1930 – Megszületett Réz Pál irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő.

1967 – A Beatles más angol zenekarokkal együtt kérte a kormányt, hogy tegye legálissá a marihuánát.

80 éve, 1934. július 25-én Bécsben az osztrák fasiszták államcsínyt kíséreltek meg, amelynek során meggyilkolták Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt, aki 1932-től volt hatalmon.

1892. október 4-én született az alsó-ausztriai Texingben. Befejezetlen teológiai tanulmányok után az első világháborúban az olasz fronton harcolt, és számos kitüntetést kapott. A háború után Bécsben és Berlinben jogi tanulmányokat folytatott, majd 1927-ben az alsó-ausztriai mezőgazdasági kamara elnöke, 1930-ban az osztrák szövetségi vasutak elnöke, a következő évben mezőgazdasági miniszter lett. Karl Buresch kancellár kormánya a gazdasági válság tetőfokán, 1932-ben megbukott, ezután Dollfuss kapott kormányalakítási megbízást. A Keresztényszocialista Pártból, a nagynémet, de nem náci jellegű Landbundból és a jobboldali Heimatblockból (Hazafias Blokk) alakított koalíciós kormánya kis többséget élvezett a törvényhozásban.
Dollfuss úgy vélte, hogy az idő túlhaladta a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata párt versengését, amely az 1918 után függetlenné vált Ausztria történetének első évtizedét jellemezte. Független, keresztény, német Ausztriát hirdetett, nem csatlakozott a német vámunióhoz, amiben az is motiválta, hogy Ausztria nagy összegű kölcsönt kapott a Népszövetségtől, és tartott a nyugati hatalmak ellenlépéseitől is. Rendszere egyre inkább tekintélyuralmi jegyeket öltött, 1933-ban egy bizalmatlansági indítvány után kiiktatta a parlamentet, ettől kezdve szükségrendeletekkel kormányzott, hivatásrendi, korporatív, autoriter államának vezető politikai ereje az általa alapított Hazafias Front volt.
Külpolitikájában olasz orientációt követett, de ezt beárnyékolta az első világháború után Olaszországhoz került, németajkú Dél-Tirol helyzete körül állandósult vita. Az 1933 elején hatalomra került Hitlerrel gyorsan szembekerült, az év szeptemberében elutasította annak 12 pontos ultimátumát, amely feltételeket szabott Ausztria önállóságának elismerése fejében. Az osztrák nácik ezután terrorcselekmények tömegével igyekeztek destabilizálni az általuk német belföldnek tekintett Ausztriát, amiben hallgatólagosan a hadsereg is támogatta őket.
1934 februárjában munkáslázadás robbant ki Bécsben, Linzben és Stájerországban, amit Dollfuss 300 halott árán levert, majd statáriumot rendelt el, feloszlatta a szakszervezeteket, leszámolt a szociáldemokratákkal, és betiltotta a náci pártot is. Május 1-jén új, korporatív alkotmányt hirdetett ki, amely szinte diktatorikus kormányzást tett lehetővé. A Németországból támogatott nácik ellen azonban még ez is kevés volt: a hitleristák 1934. július 25-én elég erősnek érezték magukat a hatalom átvételéhez. Megostromolták a rádiót és a kancelláriát, beolvasták a kancellár kierőszakolt lemondását. Dollfuss menekülni próbált, de két lövés eltalálta, a hivatalában vérzett el. A puccs kudarcot vallott, de a fegyveres harc tovább tartott, különösen vidéken, és 269 halálos áldozatot követelt. Az új kancellár Kurt von Schuschnigg lett, aki Dollfuss politikáját folytatta, de rugalmasabban. Az Anschluss ezzel csak elhalasztódott: négy év múlva, 1938. március 12-én Hitler bevonult Ausztriába.
A kis termete miatt "Millimetternichnek" is nevezett Dollfuss személye még ma is politikai viták tárgya, egyesek szerint a nemzeti szocializmus elszánt ellenfele, Ausztria függetlenségének engesztelhetetlen harcosa, mások szerint az "ausztrofasizmus" előfutára volt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

30 éve, 1984. július 25-én az emberiség történetében először lépett ki nő a kozmoszba. A világ második űrhajósnője, a szovjet Szvetlana Szavickaja a Szaljut-7 űrállomás fedélzetéről hajtotta végre az űrsétát.

Jurij Gagarin 1961. áprilisi "űrugrásával" a szovjetek lettek úttörői az űrhajózásnak, az amerikaiak évekig csak másodhegedűsök voltak a versengésben. Az első női űrhajós Valentyina Tyereskova volt 1963 júniusában. Az első űrhajós, aki kilépett a világűrbe, szintén szovjet volt: Alekszej Leonov a Voszhod-2 űrhajóról, 1965. március 18-án. (Alig három hónappal később az amerikai Edward White követte a Gemini-4 misszió során.)
A világ első űrsétát tett női űrhajósa Szvetlana Szavickaja 1984. július 25-én a Szaljut–7 űrállomás fedélzetéről lépett ki az űrbe 3 óra 35 perces űrhajón kívüli tevékenységre. Az 1948-ban született Szavickaja a szovjet légierő parancsnokának lánya volt. Fiatal korában sokat sportolt, úszott, korcsolyázott és atletizált, 16 évesen kezdett ejtőernyőzni. 17 évesen már a sztratoszférából, több mint 14 ezer méterről végzett zuhanórepülést, és csak 500 méteren nyitott ejtőernyőt.
18 évesen a moszkvai Repülő-főiskolán kapott lehetőséget a repülés tanulásához, egy Jak–18-as oktatógéppel repült. 1970-ben a 6. FAI ejtőernyős világbajnokságán első helyet szerzett. 1972-től a szovjet Honvédelmi Szövetség pilótaoktatója lett. 1974-től sportpilóta, MiG–21-es repülőgéppel három világcsúcsot állított be. A Jakovlev Tervezőiroda berepülő pilótájaként 20 fajta repülőt tesztelt.

1980. július 30-tól részesült űrhajóskiképzésben. 1982-ben ismerhette meg a világ Szavickaja nevét: a háromfős Szojuz T-7 űrhajó fedélzetén repült a Szaljut-7 űrállomásra. Két év múlva, második űrútja alkalmával lett ő az első nő, aki kilépett a világűrbe. 1984. július 25-én hajtotta végre űrsétáját a Szaljut–7 űrállomás fedélzetéről. 3 óra 35 percen keresztül végzett űrhajón kívüli tevékenységet. Űrsétának szokták ezt mondani, de egyáltalán nem könnyű és veszélytelen - többnyire javítási, szerelési - feladatokat szoktak elvégezni ilyenkor a kozmonauták. Valójában minden "járművön kívüli misszió" (angol kezdőbetűi alapján született rövidítéssel EVA) rendkívüli technológiai és emberi teljesítmény. Az űrben lebegő asztronautákra leselkedő veszélyekről szól a Gravitáció című lélegzetelállító amerikai film, amelyet 2014-ben hét Oscar-díjjal jutalmaztak.
A Szovjetunióban bélyegen is megörökítették Szavickaja űrrepülését. 1993 októberében elköszönt az űrhajósok családjától, összesen 19 napot, 17 órát és 6 percet töltött a világűrben. Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést, tiszteletére a 4118-as számú aszteroidát róla nevezték el. 1986-ban diplomát szerzett a moszkvai állami műszaki egyetemen, majd politikai pályára lépett, 1989-ben parlamenti képviselő lett, többször újraválasztották. Mérnök-pilóta férjétől egy gyermeke született. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum