Július 3.

Soma napja.

A magyar nyelvújítók alkották a som szóból a Kornél (Cornelius) magyarítására, annak a feltevésnek az alapján, amely szerint ez a latin eredetű név egy somfa jelentésű szó származéka.

1883 – Megszületett Franz Kafka cseh író (A per, Átváltozás).
1945 – Szilárd Leo petíciót juttatott el az Egyesült Államok elnökéhez, amiben azt kérte, hogy ne használják fel az atombombát a háborúban.
1962 – Megszületett Tom Cruise amerikai színész (Top gun, Rain man).
1971 – Párizsban meghalt Jim Morrison rockzenész, a legendás Doors együttes alapítója (Waiting for the Sun, Morrison Hotel, L. A. Women).
1984 – Budapesten meghalt Lengyel Gizi színésznő (A csúnya lány, Úrilány szobát keres).
1860 – Megszületett Charlotte Perkins Gilman amerikai közgazdász, előadó, szerző, feminista, aki a nőmozgalom vezető teoretikusa volt az Egyesült Államokban.

215 éve, 1799. július 3-án aranyból készült korsókat, csészéket, tálkákat, poharakat talált árokásás közben egy szőlősgazda a Bánátban, a Torontál vármegyei Nagyszentmiklóson (ma: Sannicolau Mare, Románia).

A tárgyak helyi kereskedők és egy bécsi görög gyapjúkereskedő közvetítésével elkerültek Pestre, s Boráros János városbírónál gyűlt össze a 10 kilogramm összsúlyú leletegyüttes 23 darabja. (A Boráros téren lévő emlékoszlop tetején ma is látható az egyik bikafejes csésze kőből faragott, nagyított mása.)
A nagyszentmiklósi kincs kalandos útja Pestről Bécsbe vezetett tovább. 1799. október 1-jén I. Ferenc osztrák császár és magyar király intézkedése nyomán az aranyedények a Császári és Királyi Régiségtárba kerültek, majd később a bécsi Kunsthistorisches Museum vette át őket őrzésre és bemutatásra.

A nagyszentmiklósi kinccsel tudósok és amatőrök kétszáz éve foglalkoznak, de máig válaszra várnak a kérdések: hol és mikor készültek az edények, ki készítette azokat, kinek a birtokában voltak, miért páratlanok a technikai bravúrral és tág szellemi háttérrel készített edények, ki, mikor és miért rejtette el a kincset?
Sokféle elképzelés, magyarázat látott napvilágot, de végleges, minden kérdésre választ adó egy sem. Az egyik felfogás szerint a kincs 8. századi késő avar művészet terméke. Egy másik elmélet alapján 9. századi a lelet, és a bolgárokhoz köthető. A harmadik magyarázat amellett szól, hogy a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása. Az aranyedényeken számos rovásfelirat is látható, ennek alapján László Gyula a kincset a honfoglalóknak tulajdonította. A magyarral szemben – Bóna István kutatása alapján – az avar eredetet tekintik napjainkban a legvalószínűbbnek, erre utalnak Bálint Csanád legfrissebb kutatásai is.

A páratlan értékű leletegyüttest Magyarországon először 1884-ben mutatták be, a budapesti Magyar Ötvösmű Kiállítás alkalmából. Második alkalommal 2002-ben járt a kincs a magyar fővárosban, amikor az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki a bécsi és a budapesti gyűjtemény együttműködése keretében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen a páratlan értékű, 23 színarany edényből álló nagyszentmiklósi kincs a bicentenáriumát ünneplő Magyar Nemzeti Múzeumban.
Budapest, 2002. március 22.
MTI Fotó: Kovács Tamás
MTI Fotó / Magyar Fotó:
Gink Károly