Július 8.

Ellák napja.

Attila hun uralkodó fiának a neve. Téves olvasatban terjedt el, a helyes kiejtés Ilek. A név eredete bizonytalan, talán a germán Eicke, Eilke névből származik, ez esetben a jelentése tölgy. Valószínűbb azonban, hogy a név török eredetű, és azonos tőről fakad a Jelek és az Üllő névvel.

1822 – Az itáliai Viareggio mellett, egy vitorlásbalesetben 29 éves korában meghalt Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: „Mab királynő” (filozófiai költemény), „A megszabadított Prométheusz” (dráma), „Adonais” (elégia).

1831 – Megszületett Dr. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola megalkotója.
1838 – Megszületett Ferdinand Zeppelin német altábornagy, a mesterségesen kormányozható léghajó feltalálója, ami róla is kapta a nevét.
1867 – Königsbergben megszületett Kathe Kollwitz (szül. Kathe Schmidt) német festőművész és grafikus, aki az impresszionizmus és az expresszionizmus közötti személyes kifejező stílussal alkotott.

1938 – Megszületett Koncz Gábor színész (A dunai hajós).

1943 – Megszületett Szakcsi-Lakatos Béla dzsessz-zeneművész.

1953 – Budapesten megszületett Kocsis Ferenc birkózó, az UTE edzője, mesteredző, aki 1980-ban Moszkvában olimpiát nyert.
1967 – Londonban 53 éves korában meghalt Vivien Leigh (eredeti nevén: Vivian Mary Hartley) brit színésznő, akinek legismertebb filmjei: „Elfújta a szél”, „Lady Hamilton”, „A vágy villamosa”, „Bolondok hajója”.
1998 – Orbán Viktor lett az elnöke az 1998. évi választások után a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum részvételével megalakult koalíciós kormánynak, aki tisztségét 2002. májusáig töltötte be.

Húsz éve, 1994. július 8-án iktatták első ízben törvénybe Németországban az ipar termékfelelősségét a hulladékok vonatkozásában is.
A német parlament által jóváhagyott, 1996-ban életbe lépett jogszabály arra kötelezi a vállalatokat, hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek, és lehetőleg az is újrahasznosítható legyen. A törvény elsőbbséget biztosít a hulladékképződés megelőzésének az újrahasznosítással szemben, az újrahasznosíthatóságnak pedig az "eltüntetéssel" szemben.
A törvény értelmében a gyártóknak úgy kell megtervezniük terméküket, hogy már az előállításnál a lehető legkevesebb hulladék képződjön. Az elkerülhetetlenül keletkező hulladéknak pedig "hosszú élettartamúnak, többszörösen felhasználhatónak, környezetbarát módon hasznosíthatónak vagy eltüntethetőnek" kell lennie, azaz vagy alkalmasnak kell lennie az újra felhasználásra, vagy az elégetésre. Ez utóbbi esetben kilogrammonként 11 ezer kilojoule fűtőértékkel kell rendelkeznie.
A törvény a parlament alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bundesrat közötti kompromisszum eredménye, ennek része a hulladék illegális exportja ellen fellépő bázeli konvenció ratifikálása is. Az egyezmény az illegálisan exportált hulladékok visszaszállításáról rendelkezik, a hazahozatalt az exportáló költségére finanszírozzák, ha ez nem lehetséges, egy alapot vesznek igénybe, amelyet a hulladékfeldolgozó ipar hoz létre.
Németországban törekszenek a keletkező hulladék mennyiségének szabályozására, így külön jogszabály rendelkezik többek között a roncsautó-feldolgozás során keletkező, nem hasznosítható hulladék arányának csökkentéséről, arról, hogy az ásványvizet csak újratölthető palackban szabad forgalomba hozni, a lakosság ingyen helyezheti el az elektrohulladékot az arra kijelölt helyeken.
Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezett németek 91 százaléka gondoskodott a háztartásában keletkező hulladék szétválogatásáról. Az energiapolitikában bekövetkezett fordulat révén legkésőbb 2022-ig az ország valamennyi atomerőművét leállítják, így megszűnnének az itt keletkező radioaktív hulladék elhelyezése körül időről időre kirobbanó viták is.
Magyarországon 2012-ben fogadtak el törvényt a hulladékkezelésről.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

80 éve, 1934. július 8-án indult meg a rendszeres viharjelzés a Balatonon.

A tengeri kikötővel rendelkező európai országok már az 1860-as, 1880-as években kialakították viharjelző szolgálataikat, a Bodeni-tónál 1880 óta működik. Az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, fellendült a vízparti élet, felvirágzott a magyar tenger partja. A vízi sport megélénkülésével a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. Végül az 1933. július 16-án és 30-án váratlanul kitörő, hatalmas szélviharok adták a végső indokot a riasztórendszer kiépítésére.
A tömeges baleseteket követően Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján 1934. július 8-án megindult a Balatoni viharjelzés. A kezdetben tizenöt riasztó állomásból álló rendszer viharágyúkkal, árbocra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal és szirénákkal jelezte a vihar közeledtét. Ezek a jelzések ekkor még egyszerűek voltak, ha fent volt a viharjelző kosár, akkor viharra kellett számítani, ha lent, akkor nyugodt időre. A jelzések kiadását az akkori Légügyi Hivatal meteorológusai végezték. Ezzel egy időben indult el a Magyar Vöröskereszt "vízbőlmentő" szolgálata is Siófokon, hogy mentőcsónakok segítségével védjék és mentsék a fürdőzőket meg a hajósokat.

A második világháborúban néhány évig szünetelt, és csak 1951-től indulhatott újra a jelzőrendszer. Az újjászervezett viharjelzés a Belügyminisztérium irányításával működött, viharágyúkkal és jelzőrakétákkal. Eleinte telefonon vagy rádión értesítették a jelzőhelyeket, és az ott többnyire ellenszolgáltatás nélkül dolgozó őrök sárga és vörös színű rakétákkal jelezték a vihar közeledtét. A hatvanas évektől már hangszórókon figyelmeztették a fürdőzőket, a vitorlázókat és a szörfözőket a veszélyre.
Az 1970-es években kutatómunka kezdődött a riasztási módszerek fejlesztésére, majd 1988-ban egy korszerű, 25 lámpás, automata fényjelző rendszert alakítottak ki. A tó körül kiépített jelzőrendszer a hangjelzések helyett már felvillanó fényjelzéseken alapult. A veszély közeledtét, a fényjelző lassúbb, percenként 30 villanása, a közvetlen vihart pedig a készülék gyorsütemű, percenként 60 villanása jelezte. A veszélyhelyzet megszűnésekor a központi vezérlő a fényjelző készülékeket kikapcsolta. A rendszert a Siófoki Viharjelző és Balaton-kutató Obszervatóriumban hozták működésbe, s ekkor "állt be" a tó körül az automata meteorológiai állomáshálózat is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) anyagi gondjai miatt 1992-ben az Országos Rendőr-főkapitányság átvette a fényjelző rendszer üzemeltetését. Az OMSZ feladata a viharjelzés folyamatos meteorológiai kiszolgálása és a riasztási parancs kiadása maradt.
2004-től az unió szabványainak megfelelően az addigi 30 és 60 helyett első fokon percenként 45, másodfokú vihar esetén pedig 90 jelzést ad a balatoni viharjelző készülék. A jelzések a várható szélerősödésre fél-másfél órával korábban kezdenek figyelmeztetni. 2012-től a Balaton viharjelző rendszerét három medencére osztották fel: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a Tihanyi-szorostól keletre lévő keleti medencére. A felosztás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fürdőzők és az egyéb vízi sportot kedvelők hosszabb időt tölthessenek vízen, hiszen a viharjelzés medencénként eltérő lehet.
Jelenleg a Balatonnál 31 viharjelző állomás és további 16 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék működik április 1. és október 31. között. Viharjelző rendszer működik - a Balatonon kívül - a Velencei-tónál (3), a Tisza-tónál (5), a Fertő-tó hazai szakaszán pedig (1). MTVA – Sajtó- és fotóarchívum