Augusztus 2.

Lehel napja.

A régi magyar Lél személynév későbbi alakváltozata, amely Árpád fejedelem dédunokájának a neve. Jelentése valószínűleg: lélek.

1888 – Miskolcon megszületett Korach Mór polihisztor, vegyész, a szilikátipar egyik fő fejlesztője.
1892 – Charles A. Wheeler szabadalmaztatta a mozgólépcsőt.
1922 – Meghalt Alexander Graham Bell a telefon feltalálója.
1934 – Megszületett Maár Gyula rendező (Ennyiből ennyi, Klösz mester világa)
1945 – Potsdamban befejeződött a győztes szövetséges hatalmak, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetőinek csúcstalálkozója.
1976 – Los Angelesben 85 éves korában meghalt Fritz Lang osztrák származású német-amerikai filmrendező, legjelentősebb alkotásai: „Metropolis”, „M, egy város keresi a gyilkost”.
1907 – A Vatikán meghozta azt a rendeletet, miszerint a katolikusok házasságkötése csak akkor érvényes, ha az eskü egy pap és legalább két tanú jelenlétében történik.
1934 – Meghalt Paul von Hindenburg Németország elnöke, halála után ezt a tisztséget is Adolf Hitler töltötte be.

75 éve, 1939. augusztus 2-án Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus levelet írt Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöknek, amelyben felhívta a figyelmet az atomenergia pusztító hatásainak lehetőségére.

A két világháború közti időszak az atomfizika fejlődésének korszaka volt, Európában és Észak-Amerikában is tucatnyi tudós próbálta megfejteni az atommaghasadás titkát. A szakemberek felismerték, hogy a maghasadásból keletkező nukleáris energia nem pusztán békés célokat szolgálhat, felhasználható új típusú fegyverek előállítására is.
Az elméleti fizikusok, köztük a magyar származású, Amerikában élő Szilárd Leó, pontosan tudták, hogy egy minden addiginál pusztítóbb erejű bombát is létre lehet hozni, és miután a német tudósok előrehaladtak a nukleáris kutatásokban, féltek, hogy Hitler juthat először atombombához, általa a világuralomhoz. Szilárd azt javasolta tudóstársainak, hogy ne publikálják kutatási eredményeiket, nehogy a németeknek bármely anyag segítséget nyújtson a nukleáris fegyver elkészítésében. Szilárd Leó úgy gondolta, hogy Albert Einstein segítségét kérve próbálja megszerezni az amerikai kormány támogatását a további kutatásokhoz.
1939 nyarán Szilárd a szintén magyar származású Wigner Jenő társaságában felkereste a Peconic Bayen pihenő neves tudóst, és ismertette vele a láncreakció működését és atombombában való felhasználásának lehetőségét. Wigner javaslatára először a belga kormányt akarták figyelmeztetni, mert a belgák hatalmas uránkészlettel rendelkeztek Kongóban, és félő volt, hogy ezt a németek megszerzik. A kiváló közgazdász-bankár (és természettudós) Alexander Sachs viszont azt tanácsolta a tudósoknak, hogy közvetlenül az akkori elnökhöz, Franklin Delano Roosevelthez írjanak levelet.
Szilárd ekkor Teller Ede társaságában ismét felkereste Einsteint, és közösen megfogalmazták az elnöknek szóló levelet. Az 1939. augusztus 2-i keltezésű levélben felhívták az elnök figyelmét az uránban rejlő katonai lehetőségekre és arra a tényre, hogy a németek valószínűleg már dolgoznak az atombombán. Ugyanakkor intézkedésre kérték az atomkutatókkal való szoros együttműködés megteremtése céljából, hogy az egy jelentős anyagbázis megteremtésével és kormánykapcsolat útján lényeges mennyiségű uránérc-behozatallal, valamint az annak feldolgozásához szükséges berendezések beszerzésével a kutatás segítségére legyen.
A levél, Alexander Sachs közvetítésével, csak két hónap múlva került az elnök kezébe, és Roosevelt szinte abban a pillanatban jóváhagyta az Uránium Bizottság létrehozását, amely hatezer dollárt szavazott meg az atomenergia program elindítására. Sokak szerint Einstein (és Szilárd Leó) levele volt a kiindulópontja az atomfegyver kifejlesztésére 1942-ben létrehozott Manhattan-tervnek, amely 1945 augusztusában Hirosima és Nagaszaki bombázásához vezetett. A tévhitekkel ellentétben azonban Einstein maga soha nem volt részese sem a Manhattan-tervnek, sem az atombomba kifejlesztésének, és a német kapituláció után Szilárd Leóval együtt már figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevetésének szükségtelenségére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum