Augusztus 26.

Izsó napja.

Héber eredetű bibliai név. A név eredetére vonatkozóan három elképzelés létezik: egyik szerint Ézsau alakváltozata, másik feltevés szerint József régi Izsóf változatának rövidülése, újabb kutatások szerint az Izsák becézője, az Ézsau régi magyar formája. Jelentése nyer, szőrös.

1204 – Imre magyar király a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt.
1723 – Delftben 91 éves korában meghalt Antonie van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, akinek felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai.
1740 – Megszületett Joseph Michel Montgolfier francia feltaláló, a léghajózás úttörője, az első léggömb készítője.
1743 – Megszületett Antoine Laurent de Lavoisier francia kémikus, akadémikus, a modem kémiai tudomány egyik megalapozója.

1789 – A francia Nemzetgyűlés kiadta világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.
1849 – Az 1848-49-es szabadságharc végén, a világosi fegyverletétel után, Haynau táborszernagy közölte Görgey Artúrral, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.
1898 – Megszületett Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő, a New York - i Iskola művészeinek pártfogója.
1913 – Megszületett Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.
1935 – Megszületett Geraldine Ferraro amerikai politikus, az első nő, akit kineveztek az Amerikai Egyesült Államok alelnökévé Walter Mondale helyett, 1984-ben.
1974 – Meghalt Charles Lindbergh amerikai pilóta, az Atlanti-óceán első átrepülője.

225 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, amely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg. Az alkotmány elkészítése felé tett első lépésként 1789. augusztus 26-án fogadta el az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. A nyilatkozatban lefektetett alapvető jogokat már leírásuk pillanatában nemcsak a francia polgárokra, hanem kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették, és tekintik a mind a mai napig. Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében.
Az alkotók támaszkodtak többek között Montesquieu és Rousseau eszméire is.
A nyilatkozat mindössze hat héttel a Bastille ostromát követően és három héttel a feudalizmus eltörlése után népszuverenitást és esélyegyenlőséget hirdetett.
A nyilatkozat szólásszabadságot és a sajtószabadságot biztosít, de a vallásszabadságot biztosítékokhoz köti: "feltéve, hogy e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti".
A nyilatkozat Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához (United States Constitution, 1787) hasonlóan több különböző intézkedést helyez kilátásba. Megemlíti a karhatalom szükségességét és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amelyekben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kap (a forradalom előtti időkben az egyház és a nemesség mentesült a legtöbb adónem alól). Szintén meghatározza a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát.
A nyilatkozat tiltja az ex post facto büntetőjog alkalmazását, a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, és az ártatlanság vélelmét hirdeti. A tulajdonhoz fűződő jogot hirdeti, egyúttal fenntartja a köztulajdon jogát is.
A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is érvényben lévő alkotmányos elvei közé tartoznak, az 1958 októberében elfogadott – ötödik köztársasági – alkotmány értelmében az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei ma is kötelező érvényűek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 Kapcsolódó linkek: 

1789. augusztus 26. : Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=481:

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának teljes szövege (Magyar Elektronikus Könyvtár)

55 éve, 1959. augusztus 26-án mutatkozott be a Morris Mini-Minor kisautó.

Születése közvetve az 1956-os szuezi válság utáni benzinhiánynak köszönhető, amikor a brit piacon a hazai autók helyett a kis fogyasztású Volkswagen "bogarakat" kezdték vásárolni. A legnagyobb angol autógyár, a British Motor Corporation (BMC) úgy döntött, maga is előáll egy hasonló modellel.
A tervezésre Alec Issigonist kérték fel, aki szabad kezet kapott, csak azt írták elő, hogy a kocsi nem lehet hosszabb 3 méternél, magasabb és szélesebb 1,20 méternél és már meglévő motort kell használnia. A mérnök négy társával 1957 októberére készítette el a narancsszínű prototípust, amelyben helytakarékossági okokból elsőkerék-meghajtást és keresztben elhelyezett motort alkalmaztak. A viszonylag kicsi, a kocsi szélére kitolt kerekek kemény felfüggesztést kaptak, ami a gokartozáshoz tette hasonlóvá az utazást. Az utasteret és a hátsó ülés mögötti csomagteret a lehető legnagyobbra tervezték (a kocsi teljes hosszának 80 százalékát foglalták el), még az üreges kocsiajtókba is került zseb, éppen akkora, hogy egy üveg gin elférjen benne. A 848 köbcentis motor viszonylag elviselhető zaj mellett 116 kilométeres óránkénti sebességet biztosított.
Az Austin Seven és Morris Mini-Minor néven is forgalmazott kiskocsit 1959 áprilisában mutatták be a sajtónak, hivatalos premierjét augusztusban tartották. Az első évben 20 ezer vásárló szurkolta le az 500 fontos vételárat. Az egymilliomodik Mini 1965-ben kelt el, és a gyártás leállításáig 5 378 776 darab talált gazdára.
A több áttervezésen átesett Miniből készült nagyteljesítményű változat Mini Cooper néven, továbbá kombi, kabrió, áruszállító, pick-up, sőt luxusautó változat is. Tervezője legnagyobb meglepetésére a családi autónak szánt csöppség a versenypályán is megállta helyét, a klasszikus Mini háromszor nyerte meg a Monacói Ralit.
A Mini fénykora jó két évtizedig tartott, a nyolcvanas évek elejétől azonban már csak Angliában vásárolták, és ott is idejétmúltnak számított modernebb vetélytársaival szemben. A nyolcvanas évek közepén a Rover, majd 1994-től a német BMW is megpróbálkozott a legenda újjáélesztésével, amely ekkor már inkább presztízsautónak számított, ami az árán és az eladási adatokon is meglátszott. Az utolsó Mini 2000. október 4-én gördült le a gyártószalagról, egyenesen a múzeumba. A márkanevet a BMW vitte tovább, tulajdona, az elődjére csak külsőleg hasonlító "új" MINI 2001 óta kapható.
A Mini nem csak autó, hanem stílus, divatikon is volt, egy korszak életérzését fejezte ki. Számtalan filmben tűnt fel, így a Beatles Mágikus, misztikus utazásában, az Olasz meló című krimiben, a Bourne-rejtély című filmben még autós üldözésben is helytállt.
Számos híresség közlekedett Minivel (is), John Lennontól Mr. Beanig. A Minit az évszázad európai autójának választották, Az évszázad autója szavazáson pedig a második helyen végzett a Ford T modell mögött. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum