Egyed napja.
Görög, magyar eredetű név, az Egid név rövidítésének a régi magyar
olvasata. Jelentése: pajzshordozó.
1939 – A II. világháború emléknapja
1642 – Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
1872 – Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
1877 – Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus.
1892 – Elkészült a budai körvasút.
1902 – Megszületett Valkó Imre kutatómérnök, feltaláló.
1922 – Meghalt Pecz Samu építész, műegyetemi tanár. Ő tervezte többek között az Országos Levéltár budai épületét, valamint a városligeti fasori evangélikus templomot és gimnáziumot.
1642 – Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
1872 – Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
1877 – Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus.
1892 – Elkészült a budai körvasút.
1902 – Megszületett Valkó Imre kutatómérnök, feltaláló.
1922 – Meghalt Pecz Samu építész, műegyetemi tanár. Ő tervezte többek között az Országos Levéltár budai épületét, valamint a városligeti fasori evangélikus templomot és gimnáziumot.
1992 – A Szlovák Köztársaság nemzeti ünnepe – a szlovák alkotmány napja.
1994 – Pécs napja, annak emlékére, hogy 1367-ben V. Orbán pápa elküldte az egyetem alapítására feljogosító beleegyező oklevelet.
1994 – Pécs napja, annak emlékére, hogy 1367-ben V. Orbán pápa elküldte az egyetem alapítására feljogosító beleegyező oklevelet.
25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989.
szeptember 1-7. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. szeptember 1. - A bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével kapcsolatban a magyar kormány a csehszlovák félnek adott válaszában hangsúlyozta: nem látja megalapozottnak a csehszlovák kártérítési igényt, és nem tudja elfogadni annak tárgyalások nélküli, összegszerű meghatározását.
1989. szeptember 1. - Budapesten megtelt a csillebérci úttörőtábor, ahol két és fél ezer nyugatra távozni akaró keletnémet állampolgár zsúfolódott össze, ezért a később érkezőket buszokkal Zánkára szállították.
1989. szeptember 1. - A Honvédelmi Minisztérium közölte: készülőben van a fegyveres erők új szolgálati szabályzata, amely fokozatosan lép életbe. Szeptember közepétől a katonák a "szolgálati érdek betartása mellett" szabadon gyakorolhatják vallásukat és egyesülési jogukat a laktanyák falain kívül.
1989. szeptember 1. - Budapesten áttértek a hétjegyű telefonszámokra.
1989. szeptember 1. - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnöke a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: nem lát közvetlen szovjet szándékot a magyarországi változások megakadályozására, bizonyos gazdasági intézkedések azonban lelassítanák, hogy Magyarország a nyugati stílusú demokrácia irányába fejlődjön.
1989. szeptember 1. - Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén úgy foglaltak állást, hogy a pártnak nem szabad kivonulnia a munkahelyekről.
1989. szeptember 2. – Kísérleti jelleggel az országban elsőként nyolcosztályos gimnázium lett a budapesti Kilián György középiskola, amely Németh László nevét vette fel. Az új tanévben 1952 után újra megkezdte működését a fasori Evangélikus Gimnázium is. Az országos tanévnyitón Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette: a következő egy évben a rendkívüli béremelésekkel együtt a pedagógusok bére összesen 60 százalékkal emelkedik.
1989. szeptember 2-3. – Budapesten rendezték meg az MSZMP reformköreinek második országos tanácskozását, amelyen jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő párt mellett érveltek, sürgették a párt nevének megváltoztatását és a Munkásőrség felszámolását. A tanácskozás záróbeszédét Nyers Rezső, az MSZMP elnöke mondta.
1989. szeptember 2-3. - Szegeden megtartották az erdélyi menekültekkel foglalkozó Erdély Körök és Egyesületek első országos tanácskozását. A rendezvényen felszólaló Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke azt mondta: a romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, azaz nemzetiségi létét fenyegető diszkrimináció és a burkolt román katonai fenyegetés miatt elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával.
1989. szeptember 2-3. - A Münnich Ferenc Társaság első országos közgyűlésén alapszabályt és politikai platformtervet fogadtak el Budapesten. A tanácskozást levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára.
1989. szeptember 4. – A Munkásőrség szóvivője az MSZMP reformköreinek tanácskozásán elhangzottakra reagálva közölte: elfogadják azt a javaslatot, hogy a testület elsődlegesen az elemi csapások fölszámolásában, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában vegyen részt, de álláspontjuk szerint az ilyen önkéntes szolgálat ellátásához fegyverre is szükség van.
1989. szeptember 4-5. - Horn Gyula külügyminiszter személyében először képviseltette magát Magyarország az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóján Belgrádban.
1989. szeptember 5. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára finnországi látogatásáról hazatérőben megerősítette: egyetért a főtitkári poszt megszüntetésével. Közölte: a pártban viselt funkciójából nyugállományba vonul, a politikai közéletben azonban továbbra is részt kíván venni.
1989. szeptember 5. – Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága a Tabajdi Csaba ellen folyó vizsgálatot figyelmeztetéssel zárta le, és engedélyezte osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. (Tabajdi június 16-án a L' Unitá című olasz lapnak kijelentette: miután Grósz Károlynak már nincs hitele, helyébe Nyers Rezsőt vagy Pozsgay Imrét kellene megválasztani az MSZMP főtitkárának.)
1989. szeptember 6. - A háromoldalú politikai tárgyalások középszintű fordulóján Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője bejelentette: pártja az új parlamentnek hajlandó lesz elszámolni vagyonával.
1989. szeptember 7. - A kormány a bejelentési kötelezettség fenntartása mellett felszabadította a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát.
1989. szeptember 7. - Az Egyesült Államok képviselőháza jóváhagyta a Magyarország számára biztosított legnagyobb kereskedelmi kedvezmény hároméves meghosszabbítását.
1989. szeptember 7. - Megalakult a parlament vállalkozói frakciója.
1989. szeptember 7. - Az V. Kerületi Ellenzéki Kerekasztal szervezetei - a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége - nyilatkozatban szögezték le, hogy egyetlen jelöltet, az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklóst támogatják a kerületben megtartandó időközi választásokon.
Magyarországi változások:
1989. szeptember 1. - A bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével kapcsolatban a magyar kormány a csehszlovák félnek adott válaszában hangsúlyozta: nem látja megalapozottnak a csehszlovák kártérítési igényt, és nem tudja elfogadni annak tárgyalások nélküli, összegszerű meghatározását.
1989. szeptember 1. - Budapesten megtelt a csillebérci úttörőtábor, ahol két és fél ezer nyugatra távozni akaró keletnémet állampolgár zsúfolódott össze, ezért a később érkezőket buszokkal Zánkára szállították.
1989. szeptember 1. - A Honvédelmi Minisztérium közölte: készülőben van a fegyveres erők új szolgálati szabályzata, amely fokozatosan lép életbe. Szeptember közepétől a katonák a "szolgálati érdek betartása mellett" szabadon gyakorolhatják vallásukat és egyesülési jogukat a laktanyák falain kívül.
1989. szeptember 1. - Budapesten áttértek a hétjegyű telefonszámokra.
1989. szeptember 1. - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnöke a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: nem lát közvetlen szovjet szándékot a magyarországi változások megakadályozására, bizonyos gazdasági intézkedések azonban lelassítanák, hogy Magyarország a nyugati stílusú demokrácia irányába fejlődjön.
1989. szeptember 1. - Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén úgy foglaltak állást, hogy a pártnak nem szabad kivonulnia a munkahelyekről.
1989. szeptember 2. – Kísérleti jelleggel az országban elsőként nyolcosztályos gimnázium lett a budapesti Kilián György középiskola, amely Németh László nevét vette fel. Az új tanévben 1952 után újra megkezdte működését a fasori Evangélikus Gimnázium is. Az országos tanévnyitón Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette: a következő egy évben a rendkívüli béremelésekkel együtt a pedagógusok bére összesen 60 százalékkal emelkedik.
1989. szeptember 2-3. – Budapesten rendezték meg az MSZMP reformköreinek második országos tanácskozását, amelyen jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő párt mellett érveltek, sürgették a párt nevének megváltoztatását és a Munkásőrség felszámolását. A tanácskozás záróbeszédét Nyers Rezső, az MSZMP elnöke mondta.
1989. szeptember 2-3. - Szegeden megtartották az erdélyi menekültekkel foglalkozó Erdély Körök és Egyesületek első országos tanácskozását. A rendezvényen felszólaló Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke azt mondta: a romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, azaz nemzetiségi létét fenyegető diszkrimináció és a burkolt román katonai fenyegetés miatt elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával.
1989. szeptember 2-3. - A Münnich Ferenc Társaság első országos közgyűlésén alapszabályt és politikai platformtervet fogadtak el Budapesten. A tanácskozást levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára.
1989. szeptember 4. – A Munkásőrség szóvivője az MSZMP reformköreinek tanácskozásán elhangzottakra reagálva közölte: elfogadják azt a javaslatot, hogy a testület elsődlegesen az elemi csapások fölszámolásában, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában vegyen részt, de álláspontjuk szerint az ilyen önkéntes szolgálat ellátásához fegyverre is szükség van.
1989. szeptember 4-5. - Horn Gyula külügyminiszter személyében először képviseltette magát Magyarország az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóján Belgrádban.
1989. szeptember 5. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára finnországi látogatásáról hazatérőben megerősítette: egyetért a főtitkári poszt megszüntetésével. Közölte: a pártban viselt funkciójából nyugállományba vonul, a politikai közéletben azonban továbbra is részt kíván venni.
1989. szeptember 5. – Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága a Tabajdi Csaba ellen folyó vizsgálatot figyelmeztetéssel zárta le, és engedélyezte osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. (Tabajdi június 16-án a L' Unitá című olasz lapnak kijelentette: miután Grósz Károlynak már nincs hitele, helyébe Nyers Rezsőt vagy Pozsgay Imrét kellene megválasztani az MSZMP főtitkárának.)
1989. szeptember 6. - A háromoldalú politikai tárgyalások középszintű fordulóján Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője bejelentette: pártja az új parlamentnek hajlandó lesz elszámolni vagyonával.
1989. szeptember 7. - A kormány a bejelentési kötelezettség fenntartása mellett felszabadította a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát.
1989. szeptember 7. - Az Egyesült Államok képviselőháza jóváhagyta a Magyarország számára biztosított legnagyobb kereskedelmi kedvezmény hároméves meghosszabbítását.
1989. szeptember 7. - Megalakult a parlament vállalkozói frakciója.
1989. szeptember 7. - Az V. Kerületi Ellenzéki Kerekasztal szervezetei - a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége - nyilatkozatban szögezték le, hogy egyetlen jelöltet, az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklóst támogatják a kerületben megtartandó időközi választásokon.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. szeptember 1. BULGÁRIA: Új útlevéltörvény lépett életbe, amelynek értelmében a bolgár állampolgárok öt évre szóló, a világ minden országára érvényes útlevelet kaphatnak.
1989. szeptember 1. NDK: A keletnémet külügyminisztérium közölte: nem tervezi az állampolgárok Magyarországra utazásának korlátozását.
1989. szeptember 1. SZOVJETUNIÓ: Közreadták André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című kisregényét, amely szerzőjével együtt évtizedeken át tilalmi listán volt.
1989. szeptember 1. SZOVJETUNIÓ: Elhúzódó viták után a Moldavai Szovjet Szocialista köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kompromisszumos döntést hozott, mely szerint a köztársaságban a nemzetiségek közötti érintkezés két egyenrangú nyelve a moldáv és az orosz.
1989. szeptember 2. CSEHSZLOVÁKIA: Bányásznapi beszédében Ladislav Adamec csehszlovák szövetségi miniszterelnök ismét állást foglalt a gazdasági reformok bevezetése mellett.
1989. szeptember 4. LENGYELORSZÁG: A fiatalítás jegyében jelentős személycserékre került sor a lengyel hadsereg legfelsőbb vezetésében.
1989. szeptember 4. NDK: Lipcsében a belvárosi Miklós-templomban tartott szokásos békefohász után több százan tüntettek utazási szabadságot, demokráciát, a berlini fal lebontását követelve, tiltakozva a helyhatósági választások eredményének meghamisítása miatt. A kegyetlenül fellépő rendőrök és állambiztonsági katonák több mint száz embert vettek őrizetbe. Ettől kezdve minden hétfőn este megismétlődtek a megmozdulások, a résztvevők száma néhány hét múlva már elérte a több százezret.
1989. szeptember 4. SZOVJETUNIÓ: A hivatalosan el nem ismert Azerbajdzsáni Népfront országos sztrájkot hirdetett az örmények lakta, de Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidék feletti azeri fennhatóság visszaszerzéséért. Szeptember 7-én több száz üzemben, kikötőkben kezdődött munkabeszüntetés, és sztrájkba léptek a vasutasok is.
1989. szeptember 4-7. JUGOSZLÁVIA: Belgrádban rendezték meg az el nem kötelezettek mozgalmának kilencedik csúcstalálkozóját 101 ország teljes jogú küldöttségének részvételével.
1989. szeptember 6. CSEHSZLOVÁKIA: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének egyik irányítója közölte, hogy az eredeti tervet megváltoztatva csehszlovák területen, a Somorja közelében levő Gutornál kerítik el a Duna medrét, hogy feltölthessék a körtvélyesi tározót, és beindíthassák az erőmű első turbináját.
1989. szeptember 6. JUGOSZLÁVIA: Öt vajdasági politikust zártak ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből az autonómiát támogató nézeteik miatt.
1989. szeptember 6. LENGYELORSZÁG: A lengyel püspöki kar katolikus-izraelita párbeszédért felelős bizottsága nyilatkozatban sürgette az auschwitzi haláltábor mellett tervezett ökumenikus imaház felépítését, a kialakult helyzet miatt a nemzetközi zsidóságot hibáztatták.
1989. szeptember 6. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága az "üzbég maffia" ügyéhez tartozó perben kilencévi szigorított fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélte Hudajbergyijev volt üzbég miniszterelnököt vesztegetésért, illetőleg kenőpénzek elfogadásáért.
1989. szeptember 7. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai kormány hivatalos diplomáciai jegyzékben jelentette be, hogy szeptember 18-tól magyar állampolgárok csak utalványra kaphatnak benzint Csehszlovákiában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. szeptember 1. BULGÁRIA: Új útlevéltörvény lépett életbe, amelynek értelmében a bolgár állampolgárok öt évre szóló, a világ minden országára érvényes útlevelet kaphatnak.
1989. szeptember 1. NDK: A keletnémet külügyminisztérium közölte: nem tervezi az állampolgárok Magyarországra utazásának korlátozását.
1989. szeptember 1. SZOVJETUNIÓ: Közreadták André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című kisregényét, amely szerzőjével együtt évtizedeken át tilalmi listán volt.
1989. szeptember 1. SZOVJETUNIÓ: Elhúzódó viták után a Moldavai Szovjet Szocialista köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kompromisszumos döntést hozott, mely szerint a köztársaságban a nemzetiségek közötti érintkezés két egyenrangú nyelve a moldáv és az orosz.
1989. szeptember 2. CSEHSZLOVÁKIA: Bányásznapi beszédében Ladislav Adamec csehszlovák szövetségi miniszterelnök ismét állást foglalt a gazdasági reformok bevezetése mellett.
1989. szeptember 4. LENGYELORSZÁG: A fiatalítás jegyében jelentős személycserékre került sor a lengyel hadsereg legfelsőbb vezetésében.
1989. szeptember 4. NDK: Lipcsében a belvárosi Miklós-templomban tartott szokásos békefohász után több százan tüntettek utazási szabadságot, demokráciát, a berlini fal lebontását követelve, tiltakozva a helyhatósági választások eredményének meghamisítása miatt. A kegyetlenül fellépő rendőrök és állambiztonsági katonák több mint száz embert vettek őrizetbe. Ettől kezdve minden hétfőn este megismétlődtek a megmozdulások, a résztvevők száma néhány hét múlva már elérte a több százezret.
1989. szeptember 4. SZOVJETUNIÓ: A hivatalosan el nem ismert Azerbajdzsáni Népfront országos sztrájkot hirdetett az örmények lakta, de Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidék feletti azeri fennhatóság visszaszerzéséért. Szeptember 7-én több száz üzemben, kikötőkben kezdődött munkabeszüntetés, és sztrájkba léptek a vasutasok is.
1989. szeptember 4-7. JUGOSZLÁVIA: Belgrádban rendezték meg az el nem kötelezettek mozgalmának kilencedik csúcstalálkozóját 101 ország teljes jogú küldöttségének részvételével.
1989. szeptember 6. CSEHSZLOVÁKIA: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének egyik irányítója közölte, hogy az eredeti tervet megváltoztatva csehszlovák területen, a Somorja közelében levő Gutornál kerítik el a Duna medrét, hogy feltölthessék a körtvélyesi tározót, és beindíthassák az erőmű első turbináját.
1989. szeptember 6. JUGOSZLÁVIA: Öt vajdasági politikust zártak ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből az autonómiát támogató nézeteik miatt.
1989. szeptember 6. LENGYELORSZÁG: A lengyel püspöki kar katolikus-izraelita párbeszédért felelős bizottsága nyilatkozatban sürgette az auschwitzi haláltábor mellett tervezett ökumenikus imaház felépítését, a kialakult helyzet miatt a nemzetközi zsidóságot hibáztatták.
1989. szeptember 6. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága az "üzbég maffia" ügyéhez tartozó perben kilencévi szigorított fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélte Hudajbergyijev volt üzbég miniszterelnököt vesztegetésért, illetőleg kenőpénzek elfogadásáért.
1989. szeptember 7. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai kormány hivatalos diplomáciai jegyzékben jelentette be, hogy szeptember 18-tól magyar állampolgárok csak utalványra kaphatnak benzint Csehszlovákiában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
230 éve, 1784. szeptember 1-jén
megnyílt Párizsban a világ első, vak gyermekeknek szervezett intézete és
iskolája.
A legelső kezdeményezések a vakokkal való szervezett foglalkozásra a 18. századi Franciaországban indultak el. Az ügy képviselője Valentin Haüy tisztviselő és magántanár volt, aki két ellentétes tapasztalatot szerzett a vakokról: 1771-ben koldus vak zenészek emberi méltóságot megalázó utcai mulatságán, illetve 1784-ben Maria Theresia von Paradis művelt vak nő előkelő koncertkörútjának fellépésén.
Egy emberbaráti társaság segítségével Denis Diderot 1749-ben megjelent Levél a vakokról című műve alapján kezdte meg 1784 májusában tanítási kísérleteit. Foglalkoztatásuk érdekében felkutatta az addig végzett kísérletek írásbeli dokumentumait, majd ezek áttanulmányozását követően kidolgozta saját oktatási tervét. Munkáját a párizsi Tudományos Akadémia előtt mutatta be. Ezt követően 1784. szeptember 1-jén a világon elsőként intézetet alapított pártfogoltjai számára a francia fővárosban, mely 1791-ben került állami vezetés alá.
Az intézményben kezdetben csak szóbeli oktatás folyt, írni nem is tanítottak. Később már használtak tankönyveket, amelyeket előzőleg vízbe áztatott, puha papírra nyomtattak nagyméretű, dombornyomásos betűkkel. Nehezen, de lehetett őket tapintással olvasni. A Valentin Haüy által kifejlesztett rendszer áttörésnek számított, mert felismerte az érintés adta lehetőségeket az olvasásban, megalkotója azonban a látók szemszögéből építette fel rendszerét.
A vak tanulókat a dombornyomású könyvek segítségével írásra, számolásra, nyelvekre, földrajzra, történelemre, zenére és különböző kézműves foglalkozásokra - aranyhímzésre, csipkeverésre vagy könyvkötésre - tanították. Iskolájának vak diákjai később látó gyermekek osztályait is tanították. 1786-ban jelent meg híres értekezése a vakok neveléséről domború, a látók számára is olvasható, fekete betűs nyomással.
1802-ben történt nyugdíjazása után elfogadta az orosz cár meghívását. Oroszországba tartva, Berlinben is időzött, és az ottani első vakok intézetének, majd 1807-ben Szentpétervárott a vakok első orosz intézetének megszervezésében is meghatározó szerepet játszott.
A párizsi intézmény tanulója, majd tanára volt 1820-tól Louis Braille, aki még tanulóként, mindössze tizenkét évesen fejlesztette ki a róla elnevezett írást, hogy lehetővé tegye a vakok számára a szélesebb értelemben vett kommunikációt, a tudás megszerzését. Az írásrendszer ma a vakok "hivatalos nyelve", amelyet a vakok iskoláiban is használnak.
Magyarországon 1826-ban Pozsonyban nyílt először vakok iskolája, amelyet hamarosan Pestre költöztettek. Többszöri helyváltoztatás után 1902-ben nyitották meg a Hermina úti intézményt, amely ma is a Vakok Állami Intézetének otthona.
A vak gyermekek társadalmi beilleszkedését ma már számos új módszerrel, különösen az informatikai ismeretek fejlesztésével segítik. Az oktatáson túl kulturális és sporttevékenységük intézményes szervezésével, támogatásával próbálják elérni, hogy teljes életet élhessenek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A legelső kezdeményezések a vakokkal való szervezett foglalkozásra a 18. századi Franciaországban indultak el. Az ügy képviselője Valentin Haüy tisztviselő és magántanár volt, aki két ellentétes tapasztalatot szerzett a vakokról: 1771-ben koldus vak zenészek emberi méltóságot megalázó utcai mulatságán, illetve 1784-ben Maria Theresia von Paradis művelt vak nő előkelő koncertkörútjának fellépésén.
Egy emberbaráti társaság segítségével Denis Diderot 1749-ben megjelent Levél a vakokról című műve alapján kezdte meg 1784 májusában tanítási kísérleteit. Foglalkoztatásuk érdekében felkutatta az addig végzett kísérletek írásbeli dokumentumait, majd ezek áttanulmányozását követően kidolgozta saját oktatási tervét. Munkáját a párizsi Tudományos Akadémia előtt mutatta be. Ezt követően 1784. szeptember 1-jén a világon elsőként intézetet alapított pártfogoltjai számára a francia fővárosban, mely 1791-ben került állami vezetés alá.
Az intézményben kezdetben csak szóbeli oktatás folyt, írni nem is tanítottak. Később már használtak tankönyveket, amelyeket előzőleg vízbe áztatott, puha papírra nyomtattak nagyméretű, dombornyomásos betűkkel. Nehezen, de lehetett őket tapintással olvasni. A Valentin Haüy által kifejlesztett rendszer áttörésnek számított, mert felismerte az érintés adta lehetőségeket az olvasásban, megalkotója azonban a látók szemszögéből építette fel rendszerét.
A vak tanulókat a dombornyomású könyvek segítségével írásra, számolásra, nyelvekre, földrajzra, történelemre, zenére és különböző kézműves foglalkozásokra - aranyhímzésre, csipkeverésre vagy könyvkötésre - tanították. Iskolájának vak diákjai később látó gyermekek osztályait is tanították. 1786-ban jelent meg híres értekezése a vakok neveléséről domború, a látók számára is olvasható, fekete betűs nyomással.
1802-ben történt nyugdíjazása után elfogadta az orosz cár meghívását. Oroszországba tartva, Berlinben is időzött, és az ottani első vakok intézetének, majd 1807-ben Szentpétervárott a vakok első orosz intézetének megszervezésében is meghatározó szerepet játszott.
A párizsi intézmény tanulója, majd tanára volt 1820-tól Louis Braille, aki még tanulóként, mindössze tizenkét évesen fejlesztette ki a róla elnevezett írást, hogy lehetővé tegye a vakok számára a szélesebb értelemben vett kommunikációt, a tudás megszerzését. Az írásrendszer ma a vakok "hivatalos nyelve", amelyet a vakok iskoláiban is használnak.
Magyarországon 1826-ban Pozsonyban nyílt először vakok iskolája, amelyet hamarosan Pestre költöztettek. Többszöri helyváltoztatás után 1902-ben nyitották meg a Hermina úti intézményt, amely ma is a Vakok Állami Intézetének otthona.
A vak gyermekek társadalmi beilleszkedését ma már számos új módszerrel, különösen az informatikai ismeretek fejlesztésével segítik. Az oktatáson túl kulturális és sporttevékenységük intézményes szervezésével, támogatásával próbálják elérni, hogy teljes életet élhessenek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Szeptember 1. – Pécs
napja
1994-ben Pécs napjává nyilvánították szeptember 1-jét annak emlékére, hogy V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei keltezéssel küldte meg a városba az egyetem alapítását engedélyező oklevelét. A középkori egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette.
Egyetem felállítását Pécsett Vilmos, pécsi püspök és királyi kancellár, valamint Nagy Lajos király kezdeményezte. A közép-európai régióban Prágában kezdte meg működését az első egyetem 1348-ban. 1364-ben létrejött a krakkói, a következő évben a bécsi, 1367-ben pedig Pécsett az első magyarországi egyetem.
1367. szeptember 1-jén Viterbóban kelt V. Orbán pápa bullája, melyben engedélyezte a pécsi egyetem működését. Az egyetem alapítólevele eredeti formájában nem maradt fenn, de a latin nyelvű oklevelet az egyik vatikáni regiszterkötetbe is bemásolták, így ismerjük szövegét.
1994-ben Pécs napjává nyilvánították szeptember 1-jét annak emlékére, hogy V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei keltezéssel küldte meg a városba az egyetem alapítását engedélyező oklevelét. A középkori egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette.
Egyetem felállítását Pécsett Vilmos, pécsi püspök és királyi kancellár, valamint Nagy Lajos király kezdeményezte. A közép-európai régióban Prágában kezdte meg működését az első egyetem 1348-ban. 1364-ben létrejött a krakkói, a következő évben a bécsi, 1367-ben pedig Pécsett az első magyarországi egyetem.
1367. szeptember 1-jén Viterbóban kelt V. Orbán pápa bullája, melyben engedélyezte a pécsi egyetem működését. Az egyetem alapítólevele eredeti formájában nem maradt fenn, de a latin nyelvű oklevelet az egyik vatikáni regiszterkötetbe is bemásolták, így ismerjük szövegét.
Pécsett a négy kar közül az alapképzést adó
bölcsész- és jogi kar működése bizonyított, és feltételezhetően orvosi kar is
működött, a legfontosabbnak tekintett teológiai kar felállítását azonban a pápa
nem engedélyezte, amiként Bécsben és Krakkóban sem.
(Egyedül Prágában működött mind a négy kar.) Ha az intézménynek nem volt teológiai fakultása, nem tekintették universitasnak, a studium generale elnevezés illette meg. (Érdekesség, hogy a négy közép-európai egyetem közül a pécsi volt az egyedüli, amely nem uralkodói központban, hanem püspöki székhelyen jött létre.) Az első magyarországi egyetem néhány évtizednyi fennállás után hanyatlásnak indult, és a 15. század első felében megszűnt, valószínűleg azért, mert a város jelentősége Lajos utódai alatt számottevően csökkent.
Pécsnek később hosszabb-rövidebb megszakítással volt felsőoktatási intézménye. 1921-ben véglegesen diákváros lett, amikor a trianoni döntés miatt Pécsre települt a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem, amely 1923-ban nyílt meg, majd 1948-ban tanárképző karral egészült ki. Az intézmény később a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet viselte. 2000. január 1-jén a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével megalakult a Pécsi Tudományegyetem, amely tíz karral működik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
(Egyedül Prágában működött mind a négy kar.) Ha az intézménynek nem volt teológiai fakultása, nem tekintették universitasnak, a studium generale elnevezés illette meg. (Érdekesség, hogy a négy közép-európai egyetem közül a pécsi volt az egyedüli, amely nem uralkodói központban, hanem püspöki székhelyen jött létre.) Az első magyarországi egyetem néhány évtizednyi fennállás után hanyatlásnak indult, és a 15. század első felében megszűnt, valószínűleg azért, mert a város jelentősége Lajos utódai alatt számottevően csökkent.
Pécsnek később hosszabb-rövidebb megszakítással volt felsőoktatási intézménye. 1921-ben véglegesen diákváros lett, amikor a trianoni döntés miatt Pécsre települt a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem, amely 1923-ban nyílt meg, majd 1948-ban tanárképző karral egészült ki. Az intézmény később a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet viselte. 2000. január 1-jén a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével megalakult a Pécsi Tudományegyetem, amely tíz karral működik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése