Október 31.

Farkas napja.

Régi magyar személynév. A Farkas nevet a középkor óta folyamatosan használják. Jelentése a szó maga.

2003 – Takarékossági Világnap
1424 – Krakkóban megszületett I. Ulászló magyar király (III. Ulászló néven lengyel király), aki minden erejével a fenyegető török veszély elhárítására törekedett.
1517 – Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzétette 95 tézisét a búcsúcédulákkal való visszaélések, a katolikus egyház elvilágiasodása ellen, amellyel kezdetét vette a reformáció.
1795 – Londonban megszületett John Keats angol romantikus költő, akinek fő művei: „Endymion”, „Izabella vagy a bazsalikomcserép”, „Hyperion”, „A Szent Ágnes-este”, „Lamia”.
1851 – Désen megszületett Ilosvay Lajos kémikus, vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.
1918 – Két sikertelen merénylet után Budapesten, a Hermina úti villájában lelőtték az 57 éves gróf Tisza István egykori miniszterelnököt.
1922 – Szilsárkányban megszületett Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.
1926 – Meghalt a magyar származású Harry Houdini (eredeti néven: Weisz Erik), mágus és szabaduló művész.

1938 – Orson Welles mély megbánással bocsánatot kért, amiért a „Világok harca” című rádiójátéka országos pánikot okozott.

1984 – Új-Delhiben a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit lelőtte testőrségének két szikh katonája.

Október 31. – A reformáció emléknapja.
Martin Luther német szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára - erre emlékezünk minden évben. Mind a mai napig vitatott, hogy Luther, aki az elsők között fordult szembe a katolikus egyház hivatalos tanításával, valóban kiszögezte-e a 95 pontban megfogalmazott téziseit a templom kapujára.
Luther azon a napon - a gyónásokról elmaradó híveiért aggódva - valóban írt egy levelet feletteseinek, amelyben a búcsúcédulák (bűnbocsátó cédulák) árusítása ellen emelt szót. (A pénzért árusított egyházi papír lényegében a gyónást helyettesítette, általa megvásárolható volt a lelki üdvösség.) E levélhez csatolta 95 tételben megfogalmazott gondolatait, amelyet egy várható disputa (hitvita) alapiratának szánt.
Maga sem gondolta, milyen mélyreható változásokat indít el. Téziseiben nyíltan szembeszegült a pápával, és elindította az Európa és a világ képét alapjában átformáló reformációt. Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus, a Kálvin János genfi reformátor képviselte irányzatból pedig a református egyház.

A tételeket 1517 végén Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, Róma teljes mértékben elutasította ezeket a gondolatokat. Luthert eretnekséggel gyanúsították, 1518 elején a Domonkos-rend hivatalosan is vádat emelt ellene, majd Rómába hívatták. X. Leó pápa - féltve Bölcs Frigyes szász választófejedelemmel, Luther védnökével való jó kapcsolatát - engedélyezte, hogy csak az augsburgi birodalmi gyűlésen hallgassák ki a pápai legátus (követ) előtt. A meghallgatás eredménytelenül zárult, Luther nem vonta vissza kijelentéseit. 1521-ben a pápa kiátkozta, birodalmi átokkal sújtották, bárki szabadon üldözhette, meg is ölhette. Wartburg várában talált menedéket, ahol a hosszú évek alatt németre fordította a Bibliát, 1546. február 18-án halt meg.
Luther Márton egyik legfontosabb tétele az volt, hogy az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide) üdvözülhet Isten kegyelméből (sola gratia). Kimondta, hogy Istennel közvetítő (egyház, papság) nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, és vallási kérdésekben a Szentírás az egyedüli forrás, amely mindenki felett áll, amivel kétségbe vonta a pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségét.

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi, magyar földön 1545-ben Erdődön rendezték az első protestáns zsinatot. A század végére az ország 80-90 százaléka protestánssá vált.
A reformáció emléknapját kezdetben Luther születésnapján, november 10-én ünnepeltek, illetve halála napján emlékeztek meg a katolikus egyháztól való elszakadásra. 1667-ben a II. János György szász választófejedelem vezette szászországi evangélikus egyházi főtanács rendelte el, hogy október 31-ét megünnepeljék. E nap hivatalos ünnep Szlovéniában és Németország egyes tartományaiban.
Magyarországon október a reformáció hónapja, 1939 óta pedig a legnagyobb protestáns egyházak a hónap végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Hivatalos végeredmények: 55 673-an vettek részt a magyar nemzeti tanácsi választáson

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) közzétette a vasárnap, október 26-án megtartott magyar nemzeti tanácsi választások hivatalos összesített eredményeit.
A RIK tegnapi (október 29-i – B. A.) ülésén elfogadott jelentés szerint a magyar nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékére összesen 137.111 személy iratkozott fel, közülük a 392 szavazóhelyen 55.673 személy adta le voksát a vasárnapi választáson.
A jelentésből kitűnik, a RIK összesen 137.185 szavazólapot készített elő a magyar nemzeti tanácsi választásokra, ezek körül 81.512 nem került felhasználásra. A felhasznált 55.671 szavazólap közül 572 volt érvénytelen, a fennmaradó 55.099 pedig érvényes.
A hivatalos eredmények szerint a Magyar Összefogás lista 46.753 szavazatot kapott és így 31 mandátumot szerzett az összesen 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban. A VMDK – Csonka Áron lista 3567 szavazattal két mandátumot szerzett, Magyar Liga - Új Magyar Alternatíva - Vass Tibor lista 2481 szavazattal egy tagot delegálhat a tanácsba, a Másként magyarságunkért - Fodor László lista pedig 2298 voksot és szintén egy mandátumot szerzett.
A magyar nemzeti tanácsokra vonatkozó jelentést, amelyet Ivan Šebek, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnökhelyettese írt alá, a Hivatalos Közlönyben is megjelentették.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17876/Hivatalos-vegeredmenyek-55-673-an-vettek-reszt-a-magyar-nemzeti-tanacsi-valasztason.html, 2014. október 30. [12:24]

Itt a Magyar Nemzeti Tanácsi választások hivatalos végeredménye

A szerbiai Köztársasági Választási Hivatal ma tette közzé honlapján a nemzeti tanácsi választások hivatalos végeredményeit, köztük a magyarét is.

A hivatalos dokumentum szerint a magyar választói névjegyzékre 137.111-en iratkoztak fel, vagyis ennyien választhattak az MNT választásokon induló négy lista közül.

A vasárnapi választásokon végül a 392 szavazóhelyiségben 55.673-an éltek a szavazati jogukkal, ebből 572-en érvénytelen voksot adtak le, míg 81.512-en nem éltek a szavazati jogukkal.

A választások eredményei a következőek:
1. Magyar Összefogás (VMSZ listája) 46.753 voks - 31 mandátum
2. VMDK - Csonka Áron 3.567 voks - 2 mandátum
3. Magyar Liga - Új Magyar Alternatíva - Vass Tibor (Vajdasági Szociáldemokrata Liga listája) -  2.481 - 1 mandátum
4.  “Másként magyarságunkért - Fodor László” (Demokrata Párt listája) 2.298 - 1 mandátum

Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben a VMSZ 58.900 szavazatot kapott, vagyis négy év alatt 12 ezer szavazót vesztettek, ennek ellenére négy éve a voksok 77 százalékát szerezték meg, míg ezzel a jóval kisebb arányú szavazatszámmal közel 84 százalékos, elsöprő győzelmet arattak.

A választások legnagyobb vesztese azonban a korábban évekig kormányon lévő Demokrata Párt által támogatott Másként magyarságunkért - Fodor László nevével fémjelzett lista lett, amely közel 8 ezer szavazót vesztett az előző választások óta, ezzel pedig sereghajtóként végeztek a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon.

Elgondolkodtató az is, hogy a vasárnapi választásokon 21 ezerrel kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve.

A képen: A Magyar Összefogás lista jelöltjei és aktivistái a kisoroszi Gombócfesztiválon

Sz. A.

Közzétette: Szabó Attila 2014. október 29. szerda, 18:21 

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/32063-2014-10-29-17-26-06

 

Október 30.

Alfonz napja.

Germán eredetű név, jelentése nemes, készséges, harcra kész.

1520 – Megszületett Francois Clouet francia festő.

1821 – Megszületett Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író (Bűn és bűnhődés).
1823 – Hastingsban 80 éves korában meghalt Edmund Cartwright brit textilipari feltaláló, aki a gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart.
1839 – Párizsban megszületett Alfred Sisley angol származású francia impresszionista festőművész.1896 – Megszületett Ruth Gordon amerikai színésznő, aki 1952-ben férjével megírta az „Adam’s Rib”-et, és aki 1968-ban Oscar-díjat kapott a „Rosemary’s Baby”-ért.
1907 – Megszületett Ránki György zeneszerző.
1917 – Megszületett Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.
1918 – Budapesten a felfegyverzett munkások és a katonák tüntetésével kezdetét vette az „őszirózsás” forradalom.
1946 – Megszületett Vhris Slade, aki olyan zenekarokben dobolt, mint a Manfred Mann’s Earth Band, az AC/DC, Gary Moore és a The Firm.
1960 – Megszületett Diego Armando Maradona argentín focista.

Hogyan állunk az autonómia koncepcióval

  Amikor a RMDSZ autonómiakoncepciójáról írtam nem is gondoltam arra, hogy bírálatot mondjak akármelyikmás koncepcióról vagy, hogy foglalkozzak a mi koncepcióinkkal. Egyszerűenvéleményt akartam mondani a RMDSZ autonómia statútumáról. Elsősorban azért,mert meg akartam hálálni a nekem rendszeresen megküldött hírlevelüket,másrészt, mert mindig is érdekeltek az autonómia kérdései. Csak, amikor írnikezdtem jöttem rá, hogy  vannak itt olyandolgok, amelyeket másutt, tehát itt nálunk is meg kell szívlelni. Azt is, ami aRMDSZ gyakorlatában jó, de okulni kell azon is, amit ők maguk is melléfogáskéntértelmeztek.
  Ami jó ebben a gyakorlatban, annaktudatosítása, hogy az autonómia nem választási propaganda témája, még kevésbé akülönböző magyar pártok közti vita témája. Az autonómia csak akkor valósul meg,ha annak gondolatát az ország lakosságának többsége elfogadja. Mert amíg eznincs meg, addig az autonómia csak szónoklatok témája, nem pedig realitás és etöbbség megnyerésének erőfeszítése.
   Ami hiba volt az az, hogy nemvették figyelembe: az autonómia követelése nem a pártok, hanem a helyihatóságok feladata. Tehát először nem pártprogramokat kell megfogalmazni,pártok közti megállapodásra törekedni, hanem azt kell tisztázni, hogy kihajlandó csatlakozni az autonómiához. Így estek abba a hibába, hogy százezer ember mozgattak meg, deSzékelyföld autonómiáját öt megyére tervezték. Ezért aztán gyorsan kiderült,hogy ebből kettőnek esze ágában sincs csatlakozni. Következésképpen autonómiastatútumuk már csak három megyére vonatkozik. De így is hátralékban vannak,mert csak most tisztázzák, hogy a helységek közül melyek vannak az autonómiamellett, melyek nem, és még messze vannak attól, hogy valamennyi helyi közösségvéleményét ismerjék, tehát belegondolni is rossz: a nagynehezen kivívott – haez egyáltalán sikerül – autonómiának először azzal kell foglakoznia, hogyegyesek el akarnak tőle szakadni. Mi pedig ott tartunk, hogy tudjuk: Szabadkaés Kishegyes biztosan nem csatlakozik, nem tudni hány község hajlandócsatlakozni. (Megeshet még az is, hogy olyan koalíciók, amelyekben a tagok azautonómiát követelő pártok nem lesznek hajlandóak lemondani hatalmuknak egyrészéről vagy egyebekről egy olyan közösség javára, amelyben a VMSZ-nek 62:4arányú többsége van. Ezt kell tehát előbb tisztázni.

    Ami magát az autonómia-statútumotilleti: tény marad, hogy ilyen részletesen kidolgozott koncepciója sincs senki másnak,tehát még az elképzeléseket sem lehet összehasonlítani. Amikortájékozatlanságomat emlegették azt hittem, hogy tényleg valamit elmulasztottam.Ezért rögtön ellenőriztem az Önök honlapján. Ott csak két autonómia koncepcióvan. Az egyik a VMDK eredeti – 1995 évi – koncepciója, amely ténylegtartalmazza, hogy “A Magyar Autonómia területén élő polgárok különbözőnemzetiségi csoportjai politikai és anyagi érdekeiket az arányos részvételútján juttatják kifejezésre, különösen a nyelvhasználat, a területrendezés, aterületigazgatási beosztás, a közszolgálatok, valamint az önkormányzativagyonnal való gazdálkodás terén”. De hol van ez attól, hogy a RMDSZstatútum-tervezete (ilyen sincs másnak) tételesen feldolgozza ennek a kérdésnekminden vonatkozását, egészen addig menően – ami még eddig egyetlen alkotmánynakvagy már elképzelésnek eszébe sem jutott – hogy a nemzeti közösségek különképviseleti csoporttal rendelkeznek és egy határozat elfogadásához az kell,hogy az minden csoportban külön-külön többséget kapjon. A másik – későbbi -vajdasági okmány, a Magyar Koalíció autonómia koncepciója elsősorban a személyielvű autonómiával foglalkozik, főképp a magyar választói névjegyzék alapjánmegválasztott Magyar Nemzeti Tanáccsal. A regionális – területi – autonómiáravonatkozóan a mi kérdéskörűnkre vonatkozónak legfeljebb azt a tételét  tarthatjuk említhetőnek, hogy  gondoskodik „a hivatalos nyelvhasználatbanlévő nyelvek egyenrangú használatának a biztosításáról”, amivel kapcsolatbansenki nem jutna eszébe, hogy a szerb nyelv használatát akarja biztosítani.
    Egészében fenntartom az alapvetőtételt: tanulhatunk az RMSZD-től.

                                                                                         Tisztelettel
                                                                                        Bálint István

Október 29.

Nárcisz napja.

Görög eredetű név, a Narciszusz férfinév női párja. Jelentése: maga a virág.

1697 – Megszületett George de Marées francia festő.
1811 – Madridban megszületett (Jean Joseph Charles) Louis Blanc francia politikus, a francia forradalom történetírója.

1906 – Örök nyugalomra helyezték országos ünnepség keretében Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc Törökországból hazahozott hamvait a kassai dómban.
1911 – Meghalt yachtján Joseph Pulitzer, a magyar származású amerikai sajtómágnás, a Pulitzer-díj megalapítója.
1918 – IV. Károly király Hadik János grófot nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé, mely tisztséget három napig sikerült betöltenie.
1923 – Feloszlott a Török Birodalom és Törökország köztársaság lett. Első elnöke Mustafa Kemal, ismertebb nevén Kemal Atatürk, akit a modern Törökország megalkotójának tartanak.
1944 – Megszületett Denny Laine, a Moody Blues, majd a Wings zenekar gitárosa és énekese.
1946 – Megszületett Peter Green, a Fleetwood Mac alapító tagja és minden idők egyik legjobb gitárosa.
1947 – Megszületett Richard Dreyfuss amerikai színész (Alibi-törzs).
1960 – Muhammad Ali (eredeti nevén Cassius Clay) megnyerte első profi bokszmeccsét.

Lassan halad a földek visszaszolgáltatása Délvidéken

Ha a szerb állam visszaadná mind a 140 000 hektárnyi termőföldet, melyet a második világháború után koboztak el akkori tulajdonosaiktól, legalább 200 000 hektár maradhatna továbbra is állami tulajdonban. Ez pedig, ha hektárján 10 ezer eurós áron számoljuk, kétmilliárd eurót jelent, vagyis amennyit a Szerbiai Telekom privatizációjáért kér az állam.

A Restitúciós Ügynökség adatai szerint az országban az egykori tulajdonosok örökösei mintegy 170 000 hektár termőföldet követelnek vissza, ebből legalább 140 000 hektárt Délvidéken.

Csupán az okoz gondot, hogy a visszaszármaztatás csigalassúsággal halad az érvényben lévő restitúciós törvény miatt, mely olyan dokumentumok felmutatását is megköveteli, melyeknek a beszerzése szinte lehetetlen.

Eddig az ügynökség csupán 1969 hektár földet adott vissza a tulajdonosnak vagy az örökösöknek. A legtöbbet, 520 hektárt a szlovákok lakta Petrőcön adtak vissza. Óbecse községben 210, Pancsován 135, Versec községben 118, Bégaszentgyörgy községben 115, Indián pedig 18 hektár szolgáltattak vissza.

Az ügynökség emberei állítólag a pénzügyminisztériumhoz fordultak a szóban forgó törvénycikkelyek megváltoztatása érdekében, hogy a folyamat felgyorsulhasson.

T. T.

Közzétette: Terhes Tamás 2014. október 28. kedd, 11:48  

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32022-2014-10-28-10-49-53

A győzelem, amely felér egy vereséggel

      A Vajdaságban egy pillanatig sem volt titok, hogy a nemzeti tanácsi választásokat a VMSZ fogja nyerni, méghozzá fölényesen. Ennek minden feltétele adott volt: a négy évvel ezelőtt VMSZ-es fizetett aktivisták segítségével – Ágoston András szavaival kedélyesen az árvalányhajasnak nevezett kampány során – létrehozott választói névjegyzéktől a korteskedésre fordított bőséges anyagi forrásokig, a szinte kizárólag csak a VMSZ-listát favorizáló médiáktól az egyoldalú magyarországi politikai támogatásig. A VMSZ számára ennek ellenére mégis adódott két nehézség. Az elsőt viszonylag gyorsan szanálták: azzal, hogy a VMDK is ringbe szállt, biztosították a pluralizmus látszatát, s mindezért elég volt morzsákkal fizetni. (Ezt a játékot négy ével ezelőtt is eljátszották, akkor két másik magyar párttal.)  A másikat azonban a VMSZ-nek saját kreatúrájával, a maga által szerb állami jóváhagyással létrehozott választói névjegyzékkel kellett megvívnia. A pártpolitikai haszon kergetése közben 136.000-esre „duzzasztott” névjegyzékről ugyanis már négy évvel ezelőtt kiderült, hogy az azon szereplő magyar szavazók mégsem juhok, és nem terelhetők hiánytalanul Pásztor dudaszavára az MNT aklába: a részvételi arány akkor még meghaladta az ötven százalékot, noha kérdéses, hogy a választói névjegyzék létrehozásának illegitimitása és a választási procedúra demokratikus ellenőrzése híján ezek az adatok mennyire hitelesek.

        Az idei választásokon a VMSZ szemmel láthatóan a Magyar Nemzeti Tanács legitimitásának látszatát szerette volna mérhető módon, szavazatokkal bizonyítani. Arra persze esély sem mutatkozott, hogy minden magyar választópolgár voksolhasson – hiszen a VMSZ és a szerb hatalom által kötött alku eredményeképpen létrejött „ősbűn” éppen ez volt és maradt, vagyis a szavazás általánosságára, ez esetben a minden vajdasági magyarra vonatkoztatható és alkalmazandó nemzetközi alapjog semmibevétele. Ugyanakkor a választói névjegyzék kibővítését a VMSZ továbbra sem akarta, s nem fogja akarni a jövőben sem, hiszen annak beláthatatlan következményei lehetnek az MNT-n belüli túlhatalma tekintetében.

      A legnagyobb vajdasági magyar párt ezúttal szemmel láthatóan két egymásnak ellentmondó cél malomkövei között őrlődött: nem volt érdeke a névjegyzék látványos bővülése, ugyanakkor viszont elsőrendű fontosságúvá vált számára, hogy a külön névjegyzéken szereplő magyaroknak legalább a fele plusz egy fő megjelenjen az urnáknál. E nélkül ugyanis a legitimitásnak még azon csekély látszata sem tartható fenn, amely négy évvel ezelőtt sikerült. Pásztor nem véletlenül beszélt annyit a kampány során (majd azt követően is) a hitelességről, és nem véletlenül öltek bele annyi pénzt és energiát a korteskedésbe, nemegyszer kisajátítva mások eredményeit is. Ellenfeleiket félgőzzel is legyőzhették volna, ahhoz nem kellett ekkora erőbevetés. Szembekerültek azonban a saját maguk által korábban létrehozott hazug konstrukcióval, és már a szavazás délutánján világosan látni lehetett, hogy nem lesz meg az ötven százalék: még a magyarok külön névjegyzéken szereplő többsége is a távolmaradásával szavazott. (Nagyjából hasonló eredmények születtek más kisebbségek esetében is, ami mindennél jobban rávilágít az autonómiának hazudott nemzeti tanácsosdi korlátoltságára.) Aki elsiklik a példátlanul gyönge választási eredmények üzenetértéke felett, az vagy nem értett meg semmit a tényleges kisebbségi valóságból, vagy a hazai és a magyarországi közvéleményt kívánja félrevezetni. Az újvidéki televízióban vasárnap estefelé már az MNT egyik nyilatkozó tisztségviselője is fordított a köpönyegen, mondván, hogy a legitimátásnak egyáltalán nem mértéke, mennyien mennek el szavazni, a fő az, hogy VANNAK, akik az MNT-re szavaznak. (Kétségkívül sajátos felfogása a demokráciának és a kollektív jogok gyakorlásának.)

    Innentől kezdve másnap reggelig aztán nem maradt más hátra, mint sikerré átlényegíteni a kudarcot, és a budapesti politikával is megünnepeltetni a VMSZ győzelmét, mely ugyan ezúttal is fölényes volt – mi más is lehetett volna tényleges ellenfelek és alternatívák híján –, de a vajdasági magyarság számára ezeket a választásokat mintha meg sem tartották volna. Árulkodó jele mégis a zsigerek mélyén rágó titkos féreg foga nyomának, hogy Pásztor István ismét elveszett szavazatok után szimatol, mint mindig, ha a be nem ismert, de el nem titkolható fiaskóért másokra kívánja hárítani a felelősséget.

2014. október 28.                                                                             Csorba Béla

A gondolatokért nem jár büntetés.

Lantin mondás

A szerelem nem más, minthogy valakinek többet megbocsátasz, mint amennyit megérdemel.

Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

Október 28.

Simon napja.

A héber eredetű Simeon név görög Szimon alakváltozatából származik. Jelentése: meghallgatás

1636 – Massachusetts államban, Cambridge-ben megalapították Amerika első egyetemét, amelyet később John Harvard puritán teológusról neveztek el.
1759 – Megszületett Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik vezéralakja.
1843 – Megszületett Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök (1895.01.15-től 1899.02.26-ig).
1844 – Meghalt Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
1871 – A Tanganyika-tó melletti Udzsidiban Henry Morton Stanley, brit újságíró és Afrika-kutató megtalálta a négy éve elveszettnek hitt David Livingstone brit hittérítőt, kutatót és utazót.
1886 – Felavatták a szabadság szobrot New Yorkban.

1914 – New Yorkban megszületett Dr. Jonas Edward Salk amerikai mikrobiológus, aki 1954-ben kifejlesztette a gyermekbénulás elleni oltóanyagot.
1937 – Megszületett Graham Bond, zenész és zenekarvezető, a brit blues királya.
1941 – Megszületett Hank Marvin, a 60-as évek leghíresebb instrumentális zenekarának, a Shadows-nak a gitárosa.
1944 – Budapesten megszületett Dombóvári Gábor újságíró.

135 éve, 1879. október 28-án adták át a forgalomnak a Győr-Sopron-Ebenfurti vasútvonalat (GYSEV).
A vasúttársaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kezdeményezte, és az 1872. évi XXVII. törvénycikk szentesítette. A báró azzal indokolta vasút-alapítási kérelmét, hogy az új vállalkozás célja a legrövidebb szállítási útvonal kialakítása a magyarországi gabona egyik legfőbb rakodóhelyének számító Győr és a nyugat-európai felvevőpiac között. Az első üzemengedély 90 évre szólt.
Az építési engedélyek megszerzése után a munkálatok megkezdését az 1873-as pénz- és hitelválság késleltette. Erlanger, hogy a már befektetett tőkéjét mentse, engedélyesi jogait és kötelességeit az 1875. február 1-jén létrehozott Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-re ruházta át. Az első, Győr és Sopron közötti 84,5 kilométeres vonalszakasz 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt - és ezzel a teljes vonalat - 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.

Történelmének legnehezebb időszakát a vasút az első világháború után élte át, miután az új államhatárok kettészelték a vonalat, és mintegy 150 kilométernyi sínhálózat magyar, hatvan kilométernyi osztrák területre került. A helyzet megoldását a trianoni, illetve a saint-germaini békeszerződés segítette, amelyben külön paragrafus kötelezte a két ország közlekedési kormányzatát a vasút egységes üzemvitelének fenntartására. Az Osztrák Állam 1923-ban belépett a koncesszióba, és a társaság azóta, így napjainkban is, két állam területén látja el feladatait.
1949-ben törvényerejű rendelet ellenére sem került sor a GYSEV államosítására, hanem részvénytársasági formában, osztrák-magyar vegyes vállalatként működött tovább. A GYSEV főként vasúti személy- és áruszállítással foglalkozik Győr és Ebenfurt állomás között, illetve külön szerződés alapján a társaság üzemelteti a Fertővidéki Helyiérdekű Vasutat Fertőszentmiklós és az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) közötti szakaszát.
1987-ben elkészült a Győr és Sopron közötti szakasz villamosítása. A vasútvonalak bővítése 2001-ben indult, akkor a Sopron-Szombathely közötti szakaszt vették át a MÁV-tól, 2006-ban pedig a Szombathely-Szentgotthárd közötti szakasz került a GYSEV-hez. 2011-ben újabb 214 kilométer vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a tulajdonos magyar államtól a GYSEV: ezek a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a Körmend-Zalalövő közötti vonalak. 2012-ben a vasúttársaság már 434,7 kilométeres hálózatot üzemeltetett.
2014-ben zárult a társaság eddigi legnagyobb léptékű beruházása, a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése. A tervek szerint 2016-ban zárulhat le a társaság újabb vasútépítése, a szakasz kétvágányúvá fejlesztése. A szállított utasok száma fokozatosan növekszik, 2013-ban ez a szám csaknem öt millió volt. Napjainkban a vasúttársaságban a magyar állam 65,6 százalékkal, az osztrák állam 28,2 százalékkal és a STRABAG SE 6,1 százalékkal tulajdonos. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Október 28. – Szent Simon ünnepe.
Simonról, akit Júdás Tádé apostollal egy napon ünnepel a katolikus egyház, annyi bizonyosan tudható, hogy az 1. században élt, és Jézus egyik tanítványa volt. Életének eseményeiről, működéséről azonban nem állnak rendelkezésre pontos adatok, alakja, tevékenysége csak a legendákból rajzolódik ki. Még az evangéliumok is kétféleképpen említik. Márknál és Máténál a "kananeus" (kánai) előtaggal szerepel, ami születési helyének közelebbi megnevezése nélkül palesztinai származására utal.
Lukácsnál és az Apostolok Cselekedeteiben pedig a "zelóta" megkülönböztető nevet kapta, a görög zelótészből, ami vakbuzgót jelent. Mindez arra utal, hogy Simon, mielőtt Jézus tanítványa lett volna, az elvakultan Róma-ellenes zelótákhoz tartozott, akik a gyilkos és öngyilkos merényletektől sem riadtak vissza.
Legendája szerint Jézus mennybemenetele után Júdás Tádéval együtt Szíriában és Mezopotámiában (egy másik változat szerint Egyiptomban) terjesztették az evangéliumot, majd Perzsiában haltak vértanúhalált, de haláluk időpontja ismeretlen. Az egyik változat szerint kettéfűrészelték őket. A másik hagyomány viszont azt állítja, hogy Simont keresztre feszítették, miután Jeruzsálem püspöke volt, és harminc halottat feltámasztott. Ennek megfelelően fűrész (illetve kereszt) az attribútuma. Fűrészéről nevezetesebb, ezért a favágók tisztelik védőszentjükként.
Október 28. jeles időjárási és gazdasági határnap, sok helyütt télkezdő napnak tartják. Országszerte ismert szólás is fűződik hozzá: "Megérkezett Simon-Júdás, / jaj már néked pőregatyás." Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre így emlékeztet a rigmus: "Eljön a Simon, Júdás, / Dideregve fázik a gulyás." Azt tartották, hogy ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó termés várható jövőre.
Ez a nap arról is nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, / Hegyaljai kapás várj Simon Judára."
Napja a juhászélethez is szorosan kötődött, amiként az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra mindenképpen be kellett hajtani a nyájakat. A juhászok elszámoltatásának napja is ekkor volt. Az erdélyi szászoknál ekkor van a házasodás határnapja, amelyik lány elkésik vele, meg kell várnia a következő esztendőt. Mátéfalván és Szászpénteken a házasságkötések kedvelt napja. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 

Danas, 2014. október 27., 9. o.

Igazságtalanságból nem lesz igazság.

Latin mondás

A humanizmus abból áll, hogy soha egyetlen embert ne áldozzanak fel valamilyen célra.

Albert Schweitzer alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló (Kaysersberg, Németország (ma Franciaország) 1875. január 14. – Lambaréne, Gabon, 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos; Nobel-békedíjas (1952).

Nyilatkozat

https://www.facebook.com/anonymoussrbija/photos/a.186363784808617.38277.154243071354022/604943872950604/?type=1&theater

NYILATKOZAT

amellyel én, SZERBIA POLGÁRA, kijelentem, hogy október 25-étől elutasítom a nevemre szóló mindenféle kötelezettség fizetését, amelyet a bankok, az állami vállalatok, intézmények és intézetek adtak ki.

Állítom, hogy ezeket az adósságokat ismeretlen személyek csinálták, amelyek meghamisították a személyi irataimat, minek alapján, Szerbia alkotmányával összhangban, egyenrangú státust követelek Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök fivérével.

            oszd meg és kezdj TILTAKOZNI!   

Október 27.

Sabina napja.

Latin eredetű név, a Szabin férfinév női párja. Jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

1439 – Neszmélyen, egy törökellenes hadjárat során, 42 éves korában vérhasban meghalt Albert magyar király (II. Albert néven német-római császár), az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.
1553 – Genfben Kálvin máglyára küldte Szervét Mihály (eredeti nevén: Michel Servet, Miguel Serveto) spanyol orvost, jogászt és vallásfilozófust.
1736 – Megszületett James MacPherson, skót költő (Osszián énekei).
1782 – Megszületett Niccolo Paganini, itáliai hegedűvirtuóz, zeneszerző.
1811 – Megszületett az amerikai Pittstownban Isaac Merritt Singer, a varrógép legsikeresebb fejlesztője.

1854 – Bács községben megszületett Déri Miksa mérnök, elektrotechnikus.
1858 – Megszületett Theodore Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke, a Teddy mackó névadója.
1938 – A DuPont bemutatott egy új szintetikus anyagot, amit ma nejlon(nylon)-nak nevezünk.
1939 – Megszületett John Cleese angol színész (Monthy Python Repülő Cirkusza, Fészkes fenevadak, Gyalog Galopp).

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. október 27-november 2. – KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:
1989. október 27. - Horn Gyula külügyminiszter a Varsói Szerződés (VSZ) külügyminiszteri bizottságának varsói tanácskozása után úgy nyilatkozott: a VSZ-tagság nem csorbíthatja Magyarország külpolitikai szuverenitását, az utóbbi viszont nem teheti kétségessé hazánk elkötelezettségét a szervezet iránt.
1989. október 27. - A Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta Király Béla nyugállományű vezérőrnagyot, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnokát, akit 1952-ben koncepciós perben halálra, majd életfogytiglanra ítéltek.
1989. október 27-29. - A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) második közgyűlésén új alapszabályt fogadtak el, 30 tagú tanácsot és 11 tagú ügyvivői testületet választottak.
1989. október 28. - A Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) szervező csoportok angyalföldi aktíváján bejelentették: eddig 120 ezren jelezték, hogy a párt tagjai akarnak maradni. A résztvevők ideiglenes ügyvezető testületet választottak, ennek elnöke Puja Frigyes, titkára Ribánszki Róbert lett.
1989. október 29. - Japán ötmilliárd jen (mintegy 34,5 millió dollár) exporthitelt nyújtott Magyarországnak, a hitelnyújtást most először nem előzte meg részletes vizsgálat.
1989. október 30-31. - Az Országgyűlés ülésszakán elfogadták az államháztartás gazdálkodását és a költségvetés hitelfelvételeit is ellenőrző Állami Számvevőszékről szóló jogszabályt, és a köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmi törvényt hoztak. A képviselők elfogadták a bős-nagymarosi építkezések felfüggesztésére tett kormányjavaslatot, és felhatalmazták a kormányt: kezdeményezze az 1977-es csehszlovák-magyar államközi szerződés módosítását. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az SZDSZ által kezdeményezett négy kérdésről (a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP és utódszervezeteinek elszámoltatásáról és a köztársasági elnök megválasztásának módjáról és időpontjáról) november 26-án tartanak népszavazást. A Magyar Köztársaság címerének kiválasztásáról 1990. január 7-re, a köztársaságielnök-választás első fordulójával egy időben írtak ki népszavazást.
1989. október 31. - Grósz Károly, az MSZMP volt főtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MSZMP nem oszlott fel, mert az MSZP új pártként alakult meg, szerinte hamarosan össze kell hívni az MSZMP XIV. kongresszusát. Grósz közölte: november 15-étől nyugdíjas lesz, de szívesen vállalna tisztséget az újjászerveződő MSZMP-ben.
1989. november 1. - Nyers Rezső, az MSZP elnöke bejelentette: aláírta az MSZP csatlakozási kérelmét a Szocialista Internacionáléhoz.
1989. november 1. - Catherine Lalumiere, a 23 nyugat-európai országot tömörítő Európa Tanács elnöke budapesti tárgyalásai után úgy nyilatkozott: küszöbön áll Magyarország felvétele a szervezetbe.
1989. november 1. - A Kanadában tartózkodó Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje a köztársasági elnök választásának időpontjáról kiírt népszavazást így kommentálta: "Az idő nekem dolgozik. Nekem megvan az az előnyöm, hogy az emberek már 20 éve ismernek."
1989. november 1. - Hatvanöt évi működés után leállt a termelés a Mecseki Szénbányák István aknájában, amely megépülésekor Európa legkorszerűbb bányaüzeme volt.
1989. november 1. - Túrós András országos rendőrfőkapitány közölte: az első negyedévben majdnem 20 százalékkal több bűncselekmény történt, mint az előző év hasonló időszakában, a vagyon elleni bűncselekmények száma 25 százalékkal nőtt. Másnap elhangzott, hogy a Belügyminisztérium aktív személyi állományának 4,4 százaléka a létminimumnak, 23,1 százaléka a társadalmi minimumnak, 62,4 százaléka a szerény megélhetésnek megfelelő jövedelmi viszonyokkal rendelkezik, egyebek között ennek következménye, hogy a bűncselekmények 35 százaléka felderítetlen marad.
1989. november 2. - A Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást emelt az 1945 előtti magyarországi szociáldemokrácia vezetője, Peyer Károly javára. (Peyert, aki az 1947-es kékcédulás választásokat követően hagyta el az országot, a Budapesti Népbíróság távollétében 8 évi fegyházra ítélte a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával.)
1989. november 2. - A Szegedi Városi Tanács december 1-jétől Csonka István tanácselnököt lakásmanipulációi miatt felmentette hivatalából.
1989. november 2. - A Minisztertanács ülésén kinyilvánították: a kormány a parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként tevékenykedik. A konvertibilis fizetési mérleg növekvő hiánya miatt november 3-tól 20-ig felfüggesztették a turistaellátmány folyósítását, ezt követően szigorúbb rendszer lép életbe, a lakossági valutaellátmány négy évre 300 dollár lesz. A magán gépkocsi-behozatalra 25 százalékos forgalmi adót vetettek ki. A munkanélküli segély legkisebb összegét a minimálbér 80 százalékában szabták meg. A Minisztertanács arról is határozott, hogy az államigazgatás és az igazságszolgáltatás dolgozóinak, a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjainak az év végéig esküt kell tenniük a Magyar Köztársaság alkotmányára.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. október 27. NDK: Az NDK Államtanácsa közkegyelemben részesítette azokat, akik korábban illegális határátlépést követtek el vagy kíséreltek meg.
1989. október 27. ROMÁNIA: A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán elhangzott: az év első kilenc hónapjában nem minden területen teljesítették az előirányzott tervet, de az ipari termelés 7 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság pedig kimagasló eredményei révén biztosította a lakossági ellátás javítását.
1989. október 27. SZOVJETUNIÓ: A közepes és rövid hatótávolságú rakétákról 1987-ben kötött szovjet-amerikai megállapodásnak megfelelően megsemmisítették az utolsó szovjet rövid hatótávolságú rakétát.
1989. október 27. SZOVJETUNIÓ: Az oroszországi Legfelsőbb Tanács alkotmánymódosítást fogadott el, melynek értelmében 1990-től az Oroszországi Föderáció legfőbb államhatalmi szerve a köztársaság népi küldötteinek kongresszusa, amelynek valamennyi tagját közvetlenül választják (a szövetségi parlament képviselőinek egyharmadát társadalmi és politikai szervezetek delegálták).
1989. október 28. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia létrejöttének 71. évfordulóján a hatósági tiltás ellenére hatalmas tüntetés zajlott le Prágában. A hivatalos közlés szerint "külföldi provokátorok, illegális csoportok által szervezett" megmozdulást a rohamrendőrség szétverte, 355 embert letartóztattak.
1989. október 28. LENGYELORSZÁG: A volt állampárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) parlamenti képviselőcsoportjának 173 tagja nyílt levélben követelte a pártvezetéstől a reformokat.
1989. október 28-29. SZOVJETUNIÓ: Demokratikus Szervezetek Régióközi Társulása névvel országos koordinációs szervezetet hozott létre 92 szovjetunióbeli ellenzéki szervezet.
1989. október 30. JUGOSZLÁVIA: Megkezdődött az "ellenforradalmi tevékenységgel" és halált okozó tömegmegmozdulások szervezésével vádolt Azem Vllasi, a Koszovói Kommunisták Szövetsége egykori vezetőjének pere. Az eljárás ellen Koszovóban az albánok több ezres tüntetéseken tiltakoztak. A rendőrség szétverte a megmozdulásokat.
1989. október 30. NDK: Az országszerte zajló tömegdemonstrációk közepette Egon Krenz, az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) új főtitkára elismerte: a pártvezetésből hiányzott a bírálat és az önbírálat, késve reagált az élet által föltett kérdésekre, de megerősítette: az NSZEP továbbra is vezető szerepet akar játszani az NDK társadalmában.
1989. október 30. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt (RKP) vezetése figyelmeztetésben részesítette az élelmiszer-ipari, a mezőgazdasági és a belkereskedelmi minisztériumot, mert egy vizsgálat "fogyatékosságokat" állapított meg a lakossági élelmiszer-ellátásban.
1989. október 31. BULGÁRIA: A szófiai statisztikai hivatal jelentése szerint túlteljesítették az 1989-es népgazdasági terv időarányos részét.
1989. október 31. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament másfél hónapos vita után elfogadta az ország 1990-re szóló népgazdasági tervét és költségvetését.
1989. október 31. SZOVJETUNIÓ: A Pravda című napilap cikke szerint a Szovjetunióban 3 millió ember vált munkanélkülivé az ötéves terv időszakában (a Munkanélküliek Társasága ezt a számot 23 millióra becsülte.)
1989. október 31-november 1. NDK: Egon Krenz pártfőtitkár Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel tárgyalt, aki megerősítette: az NDK-t érintő kérdésekben csak Berlinben dönthetnek.
1989. november 1-3. ALBÁNIA: A spanyolországi látogatáson tartózkodó Reis Malile albán külügyminiszter kijelentette: Albániának semmi köze a peresztrojkához.
1989. november 1. SZOVJETUNIÓ: Közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának november 7-i jelszavait, amelyekben már nem hivatkoztak a marxizmus-leninizmusra.
1989. november 1. SZOVJETUNIÓ: Válságosnak nevezte a szovjet külgazdaság helyzetét Sztyepan Szitarjan miniszterelnök-helyettes, mert a kőolaj világpiaci árának eséséből származó veszteségeket az ország nem képes más termékek exportjának növelésével ellentételezni, ugyanakkor jelentős mennyiségben kell külföldi gépeket és élelmiszereket vásárolnia.
1989. november 2. CSEHSZLOVÁKIA: Minden korábbinál szigorúbb kiviteli korlátozásokat léptettek életbe Csehszlovákiában a turistaforgalomban a hazai piac, a belső ellátás védelme érdekében.
1989. november 2. NDK: A keletnémet minisztertanács jóváhagyta Margot Honecker, a megbukott Erich Honecker volt párt- és állami vezető feleségének lemondását közoktatási miniszteri tisztségéről. Ugyanezen a napon a tagság nyomására távozott Harry Tisch, a hivatalos szakszervezeti mozgalom (FDGB) vezetője, valamint az NSZEP két szatellit pártjának - Nemzeti Demokrata Párt (NDPD) és Kereszténydemokrata Unió (CDU) - elnöke is.
1989. november 2. ROMÁNIA: A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa bukaresti üléséről megjelent közlemény szerint a tanácskozás az egész nép akaratával összhangban kifejezte a magyar nemzetiségű dolgozók "forró csatlakozását" ahhoz a kezdeményezéshez, hogy a XIV. pártkongresszuson Nicolae Ceausescut válasszák újra az RKP főtitkárának. A felszólalók elutasították a "soviniszta, revansista, revizionista" megnyilatkozásokat és "a reakciós körök ama politikáját, amellyel szítják a nemzeti gyűlölködést, elferdítik a román realitásokat". MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Október 27. – Az iskolai könyvtárak világnapja.
Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének (IASL = International Association of School Librarianship) elnöke, Dr. Blanche Wolls 1999. október 18-án intézett felhívására rendezik meg minden év októberének negyedik hétfőjén az Iskolai könyvtárak világnapját. A világnaphoz évente más-más témát és szlogent választanak. Az idei év jelmondata: "Iskolád könyvtára - tudásod központja (Your School Library: Mind Map Central)".
2008-tól az IASL a teljes októbert nemzetközi hónappá nyilvánította. Ezen a napon, illetve az egész hónapban a világ különböző iskoláiban a könyvtárosok szervezett programokkal hívják fel a diákok, tanárok, szülők, iskolafenntartók, önkormányzati képviselők és a sajtó figyelmét az iskolai könyvtárakra, amelyek fontos szerepet töltenek be az információszerzés és -feldolgozás módszereinek megtanításában. A szervezők bíznak abban, hogy akik megfordulnak náluk, azok számára a könyvtár az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen elemévé válnak.

1999 novemberében az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezetének (UNESCO) közgyűlése elfogadta a szervezet és a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) közös nyilatkozatát, amely megfogalmazta az iskolai könyvtárakról szóló irányelveket: "Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyilvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának alapelveivel." Kiemeli azt is, hogy az iskolai könyvtárhoz, annak szolgáltatásaihoz való hozzáférést mindenkinek, kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől, nyelvtől függetlenül biztosítani kell.
A nyilatkozat felhívja a törvényhozók, az országos és helyi hatóságok figyelmét arra, hogy költségvetésükből mindenkor biztosítani kell a könyvtár működésének feltételeit, és a könyvtárnak minden esetben ingyenesnek kell lennie. A nyilatkozat emellett részletesen foglalkozik az iskolai könyvtár célkitűzéseivel, az ott dolgozó könyvtárosok, könyvtáros tanárok szerepével, a könyvtárak működtetésével, a helyi közösséggel való együttműködésükkel, és kimondja azt is, hogy az iskolai könyvtár az oktatási folyamat integráns része.
Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (IASL) erre a napra minden évben különböző tevékenységeket ajánl a diákok számára. Javaslataik között szerepel például, hogy a tanulók készítsenek könyvtári újságot, tervezzenek emblémát, könyvjelzőt, plakátot, szervezzenek fotókiállítást, könyvtári nyílt napot a szülőknek, tanáraiknak, illetve vegyék fel a kapcsolatot külföldi iskolák diákjaival, könyvtáraival, és osszák meg velük a tapasztalataikat.
Magyarországon a Könyvtárostanárok Egyesülete fogja össze a világnap, illetve a hónap eseményeit, amelyek között az idén is szerepel az Iskolai könyvtárak éjszakája, illetve a nemzetközi könyvjelzőcsere programban való részvétel.

Sajtó- és fotóarchívum

Hová tűnt 1,3 millió euró?

A VMDK-sok ízekre szedték az MNT pénzügyi beszámolóját

Együtt hallgattunk a Vajdasági Magyar Szövetség ballépéseiről és mulasztásairól, amióta csak létezik! Mélyen elkötelezett, pártkönyves újságírók is, bértollnokok és alkalmi szekértolók is, meg kívülálló, pálya széléről be-beszólogatók is. A legvelősebben talán így lehetne összefoglalni a vajdasági magyar újságírók sunyi cinkosságának és árulásának egyik megnyilvánulási formáját. Ez jutott eszembe, miután elolvastam Elvegyi Ákos, VMDK-s politikus minapi bejegyzését az említett párt egyik Facebook-oldalán. Ő ugyanis párttársaival egyetemben elvégezte azt, ami minden normális országban a sajtómunkások dolga lett volna. 

Az internetes közösségi oldalon a politikai szervezet tanácsának elnöke pár sorban arról számolt be, hogy a vasárnap megejtett Nemzeti Tanács-i választások kampányfinisében őt is megszólaltatták néhány médiumban, merthogy a VMDK is indított önálló listán saját jelölteket. Szerepelt a Topolyai Televízióban és a szabadkai székhelyű Pannon Televízióban is. A topolyaiak leadták az interjút a teljes terjedelmében, a szabadkaiak viszont alaposan megnyirbálták a nyilatkozó mondanivalóját. A pannonosok a Közügyek című műsornak készített beszélgetést már eleve nem élőadásban sugározták, hanem felvételről közvetítették. Így volt idejük megvágni a kép- és hanganyagot rendesen. Meg is vágták. Persze meglehet, hogy kimondottan és szigorú felső, igazgatói utasításra…

1,33 euró jut minden vajdasági magyarra

Elvegyi Ákos már eleve kényes témát választott: a Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négyévi munkájáról készült pénzügyi beszámolót elemezte a tőle megszokott komolysággal és alapossággal. Magyarán: teljesen szétcincálta, ízekre szedte a jól fésült és szépen vasalt VMSZ-es kimutatást. Majd párhuzamot vont, és a leglényegesebb pontokban összevetette a beszámolót általuk, azaz a VMDK által felvázolt programmal.

A meghívott tévés vendégnek már a legelső mondatai is baljós hangzásúak voltak, merthogy kurta-furcsának találta a pénzügyi elemzést. Az MNT tevékenységéről szóló 206 oldalas beszámolóban mindössze 7 és fél oldalt szenteltek az anyagiak taglalására. Majd folytatta azzal, hogy nem mutatható ki egyértelműen, mennyi pénzből gazdálkodtak az elmúlt 4 évben. Csak az derül ki, hogy összesen 1 milliárd 34 millió dinárt (8.689.000,00 eurót) költöttek el.  Ennek az összegnek a 70 százalékát a magyar állam adta, méghozzá céleszközként, előre meghatározott tevékenységekre, és csak a maradék 30 százalék származik a szerbiai költségvetésből. A szerb állam által folyósított pénzzel (4 évre 2 millió 652 ezer euró) gazdálkodhatott szabadon az MNT.  És gazdálkodott is, mert az összegnek a felét úgymond saját magára költötte: az általa foglalkoztatottak bérezésére 871 064 eurót, útiköltségére pedig 117 585 eurót. Amikor a felhasznált pénzösszeget elosztjuk a vajdasági magyarok lélekszámával, akkor kiderül, hogy 1,33 euró, azaz l58 dinár jut fejenként egy évre. Ennyiből érvényesítheti a jogait, ennyit fordíthat sorsának javítására minden egyes délvidéki magyar.

Felvételezés közben berohant az igazgató

 Elvegyi Ákos az internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében ezt írja: „A műsort felvételről sugározta és alaposan megvágta a Pannon TV. A tévé igazgatója dühroham közepette rontott be a stúdióba a felvétel közben, azt megszakítva. Nem tetszett neki az, hogy elmondtam, az MNT-VMSZ az elmúlt 4 éves periódusban NEM SZÁMOLT EL 1.300. 000 euróval. Az sem tetszett neki, hogy elmondtam, az MNT-ben 34 munkaviszonyban levő személy van. (Vajon mit csinálnak?) S még sok más érdekes pénzügyi számadatot eltávolítottak, amelyeket elmondtam. Miért NEM szabad minderről tudniuk a délvidéki magyaroknak?”

A bejegyzésben arra nem tér ki pontosan, hogy melyik volt az a mondat, amely kiváltotta az RTV igazgatójának a közbelépését. Felvételezés közben mikor nyitott be a stúdióba, akkorra már hány perc telt el a tervezett műsoridőből, és mennyi ideig tartott a kényszerű leállás, a vitatkozás? Jó lett volna azt is megtudni, hogy a váratlan megszakítás után ugyanolyan hangulatban és hangnemben folytatódott-e a beszélgetés, vagy a kérdezőben is, meg a vendégben is maradt némi zavartság, idegesség. Meg azt is, hogy az igazgató távozott-e a szokatlan kis közjáték után, vagy pedig ott maradt a takarásban a beszélgetés végéig.

Végezetül: a VMDK jelöltjének bemutatkozásakor történt igazgatói beavatkozás nyomán felvetődik a kérdés, hogy minden politikai párt, minden vajdasági magyar tanácstag-jelölt esetében hasonlóképpen járhattak el? Egy másik helyiségben, egy különszobában tágra nyílt szemekkel néztek és „árgus fülekkel” hallgattak minden egyes stúdióban zajló beszélgetést, hogy aztán a kellő pillanatban közbeléphessenek és leállíttassák a felvételt? (Mint tették azt illetékes elvtársak anno, a letűnt szocializmus éveiben.) Vagy ez a kitüntető figyelem kimondottan csak a politikai ellenlábasoknak, a nem VMSZ-esként gondolkodó magyaroknak járt ki?

A VMDK politikusai az MNT pénzügyi beszámolójáról:

„… megállapíthatjuk, hogy a 4 éves ciklusban a bevételek több mint 68 százaléka anyaországi forrásokból származott. A Szülőföld Alap 20.817,00 euró, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt 4.493.429,00 euró, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Szekeres László Alapítványon keresztül 149.899,00 euró, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1.199.845,00 euró és Magyarország Külügyminisztériuma 24.506,00 euró támogatásban részesítette az MNT-t, így segítve programjainak megvalósítását.

A szerbiai forrásokból származó pénzek az elmúlt 4 éves időszakban: köztársasági állami támogatás: 1.940.326,00 euró, tartományi költségvetési támogatások: 593.210,00 euró és önkormányzati költségvetési támogatások: 18.850,00 euró. Elég csak összeadnunk a táblázatban szereplő beérkezett támogatások összegét, azonnal kiderül, hogy csupán 231.629.006,00 dináros összegről beszélhetünk, útközben valahol eltűnt – a fene nagy számolgatásokban! – 3.789.884,00 dinár, azaz 31.847,00 euró.

Ekkora (egyébként bármilyen) pontatlanság akár teljességében is megkérdőjelezheti egy pénzügyi beszámoló hitelességét. Nem beszélve arról, hogy az egész beszámoló így, önálló kiadványként is megjelent, és az egész dokumentumot az MNT szerzői jogvédelem alá helyezte. Még elképesztőbb ebben a történetben, hogy ezt a 4 éves időszakra vonatkozó beszámolót így, ebben a pontatlan – hiteltelen! – formában az MNT el is fogadta.”

És még egy idézet: „Az MNT vezetői nagyvonalúan megfeledkeztek arról, hogy beszámoljanak 130.118.968,00 dinár elköltésének módjáról, azaz arról, hogy 1.093.436,00 eurót, mint JELENTÉKTELEN KIADÁSI TÉTELT, milyen célokra és tevékenységekre költöttek el?”

Így tehát a címben feltett kérdésre – hogy hová tűnt 1,3 millió euró, nem kapunk választ. Ahogyan arra sem, hogy a VMDK politikusával készült beszélgetés megcsonkítását szóvá teszik-e a Pannon RTV-ben, kérnek-e tőlük magyarázatot.

Szabó Angéla

Október 26.

Dömötör napja.

Magyar eredetű név, a Demeter név alakváltozata.

1800 – Parchimban megszületett gróf Helmuth von Moltke porosz vezértábornagy, aki jelentős katonai sikereket ért el a porosz-osztrák és a német-francia háborúban. Stratégiáját a „szétválva vonulni, egyesülve lesújtani” elv jellemezte.
1854 – Megszületett az amerikai Charles W. Post, aki a kukoricapehelyből gazdagodott meg.

1861 – Johann Philipp Reis német fizikus feltalálta a hangok elektromos közvetítésére szolgáló eszközt, amelyet telefonnak nevezett el.
1883 – Trencsénben megszületett Zemplén Géza Kossuth-díjas kémikus, a magyar gyógyszeripar fejlesztésének egyik meghatározó alakja.
1902 – Megszületett Beryl Markham angol pilóta, az első nő, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt keletről nyugatra 1936-ban, emlékiratait „West With the Night” címmel 1983-ban újra kiadták.
1902 – Meghalt Elizabeth Cady Stanton az amerikai női egyenjogúság élharcosa.

1916 – Jarnacban megszületett Francois Maurice Adrien Marie Mitterrand francia politikus, akit 1981-ben Franciaország köztársasági elnökévé választottak.
1940 – Megszületett Keith Hopwood gitáros a Herman's Hermits zenekarból.
1947 – Megszületett Hillary Rodham Clinton, az egykori First Lady, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége, szerző, ügyvédnő és New York-i szenátor.
1952 – Budapesten megszületett Korcsmáros György színművész és rendező, aki Presser Gábor „Padlás” című színdarabját is rendezte.

Tanuljunk a RMDSZ-től

Végre egy igazi autonómia koncepció

  A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével és körülötte sok vita folyt a Kárpát-medencei magyarság körében és természetesen főképp Romániában. Tulajdonképpen leggyakrabban azért támadták, mert azt csinálja, amit a két világháború közti, a politikában jártasabb és abba már beleszületett magyar politikusuk mindenütt a Trianonban elcsatolt területeken olyan jól tudtak: a kisebbségi közösségek pártjanak mindig jó viszonyban kell lenniük saját országuk kormányával is meg annak az országnak a kormányával is, amelyben anyanemzetük többségben van. Ez a hozzáállás vagy sikeres vagy sem, vagy eredményt hoz vagy sem, de egy jelentős erőt képviselő pártnak alkalmazkodnia kell ahhoz az igazsághoz, amelyet Torgyán József fogalmazott meg, amikor pártjával belépett az első Orbán-kormányba: a pálya széléről  csak kiabálni lehet. Azt már mi teszük hozzá: aki bele akar szólni annak a pályára  kell mennie. Kockáztatva, hogy az ellenfél játékosai lerugják, de főleg alkalmazkodnia kell a csapathoz, még akkor is ha neki esetleg más-jobb elképzelései vannak, még akkor is, ha önmagából nem tudja kihozni, az őt pályára küldöknek nyújtani mindazt, amit szeretne. Igaz, hogy Torgyánnak ez az alkamazkodás pártja lemorzsolódásába került, de tény marad, hogy csak egy jelentéktelen párt engedheti meg magának, hogy a  pályaszéléről azt kiabál, amit akar, vagyis azt mond és azt csinál, amit akar. Még azzal sem kell számolnia, hogy tulajdonképpen rágalmazza és támadja saját nemzeti közösségét. Mert milyen közösség az, amely érdekeinek igazi képviselőjét (ahogyan a jelentéktelen párt magáról állítja) ilyen elenyésző kisebbségben hagyja.

   Nemrégiben közvitára bocsátot  autonómia statútumát is érték támadások, de kevesen ismerték fel, hogy ez a párt és  tervezete három szempontból igazi realitást visz az autonómiáért vívott harcba. 1.Azzal, hogy rávilágít az autonómia megteremtésének egyetlen lehetséges módjára. 2. Megmutatja azt az egyedül helyes utat, amelyen az autonómia követelés megfogalmazásában és képviseletében járni kell. És 3. végre reális választ ad az autonómiával kapcsolatban felmerülő alapvető kérdésre. De menjünk sorjában.

   Az autonómiát nem lehet szónoklatokkal, még csak asztalveréssel sem elérni. A tömegek mozgósítása, (még inkább egy párt támogatottságának, szavazótáborának erősítése) nem öncél, hanem csak egy eszköz az autonómia kivívásának szolgálatában. Az autonómiához tömegek kellenek. Először saját nemzeti közösségének a meggyőzése, amit még nagyjából  minden kisebbségi párt legalább megprobál. Sokkal lényegesebb: ez a törekvés csak akkor valósul meg, (akkor lesz puszta óhajnál, vagy éppen szavazatok szerzését célzó hangzatos választási szónoklatnál több), ha megnyeri a többség támogatását. És a RMDSZ még azt is tudja, hogy a többségi támogatáshoz nem elég a koalíció-szövetséges  párttal vagy pártokkal  való megállapodás, hanem a többségi nemzet támogatásának megnyerésére van szükség. Ahogyan Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke fogalmazott egyik interjújában: „Egyelőre egyetlen román politikai pártot sem szólítunk meg. Azt gondolom, a dolgok helyes sorrendje az, hogy először a társadalom, illetve a közvélemény formálók felé kell kommunikálnunk”. Mert „most nekünk arra kell törekednünk, hogy az ő választóik részéről ne legyen olyan nagy az elutasítás. Hiszen ha a politikum látja, hogy a társadalom nem utasítja el zsigerileg a kezdeményezésünket, akkor ők is könnyebben az ügy mellé állnak. Mert hát ilyen a poitika”. Amíg azonban a „társadalom zsigerileg elutasítja kezdeményezésünket”  minden autonómia-követelés csak hangzatos szónoklat lehet a választási gyűléseken.

   Ezt a szabályt azonban mindenki ismeri és tudja, vagyis mindeki tudatában van, (akár elismeri, akár nem), hogy az ország többségének megnyerése nélkül nincs autonómia. Ezen túlmenően azonban a RMDSZ példája és tapasztalata rávilágít arra is hogyan kell az autonómia követelését megfogalmazni, mi az alapvető követménye annak, hogy egy ilyen követeléssel előálljunk. Az történt ugyanis, hogy az erdélyi magyar pártok – ritka összefogásukkal – százezres tömeget tudtak mozgosítani az elképzelt autonómia határát előlánccal megjelölő felvonuláshoz. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy a határ megvonása nem a politikusok, a pártok dolga, még csak a nagygyűlések és tüntetések dolga sem. Ezért történt meg az, hogy azt a Székelyföldet, amelynek autonómiáját követelték öt megyében határozták meg. Utána azonban gyorsan kiderült, hogy ebből az öt megyéből kettő még abba sem hajlandó beleegyezni, hogy az autonómiáról népszavazást tartsanak. Ezen a keserű tapasztalaton okulva a RMDSZ nemcsak annyit tett, hogy Székelyföld autonómiáját már három –Hargita, Kovászna és Maros – megyére korlátozta, hanem ezen kivül elindította, hogy a helyi önkormányzatok egyenként nyilatkozzanak: az autonómiához akarnak-e tartozni, mert elképzelhetetlen, hogy egy megye helyi hatóságainak többsége vagy akár jelentős része ellenében csatlakozik az autonómiához, de viszont elképzelhető, hogy valamelyik megye összefüggő része nem akar csatlakozni és a romániai magyarok nem tehetik azt, amit az ukránok: nem bombázhatják azokat, akik ki akarnak szakadni.

   Ez számunkra azért tanulságos, mert nálunk még senki sem mérte fel, még csak nem is vizsgálta, hogy a községek közül melyek csatlakoznának a magyar területi autonómiához és melyek nem. Az viszont biztosra vehető, hogy Szabadka és Kishegyes nem csatlakozna, náluk nélkül pedig nehezen lehetséges bármilyen, még kevésbé összefüggő területű magyar területi autonóma. Nem is szólva arról, hogy bizonytalan azoknak a magyar többségű községeknek a csatlakozása  is, amelyekben különféle koalíciók vannak hatalmon, amelyek a község tényleges területi autonómiájáról, pontosabban annak egy részéről nem szívesen mondanának le egy olyan területi autonómia javára, ahol biztosan a VMSZ van hatalmon. Mindenesetre a RMDSZ példájából adódik az a tanulság, hogy először tisztázni kell: mely községek hajlandóak hozzá tartozni. (Egyátalán nem véletlen, hogy a VMDP – amelynek vezetői a „történelmi” VMDK-ban először fogalmazták meg a „hárompilléres” autonómia követelését – a területi autonómiát be sem vették programukba.)

    A leglényegesbb tanulság azonban a RMDSZ példájából, hogy végre született egy igazi autonómia koncepció. Az autonómiával kapcsolatban ugyanis alapvető tény, hogy az önmagában nem oldja meg a kisebbségek kérdését. Csak annyit csinál, hogy azt a nemzeti közösséget, amely nagyobb területen – országos viszonylatban – kisebbség egy kisebb területen többséggé teszi. De mi van az autonómia területén élő kisebbséggel, köztük az országban többségben lévőkkel. Ez nemcsak szubjektív kérdés, vagyis nem pusztán annak kérdése, hogy az országosan  „uralkodó” nemzethez tartozók egy kisebb területen nem akarnak másodrendű polgárok lenni, hanem objektív kérdés is: el kell érni, hogy ne legyenek uralkodó nemzetek és másodrendű polgárok. Ez a kérdés már kapcsolódik ahhoz az általános problémához, hogy a korrekcióra szorul a demokrácia többségi elve is. Mert rendben van, hogy a demokrácia hatékonyságának alapja, hogy a kisebbség aláveti magát a többség döntésének. De ez a kisebbség bekalkulálja, hogy legközelebb ő lesz többségben és akkor számít a kisebbség hasonló lojalitására. A nemzeti kisebbség azonban örökre ( illetve addig, amíg a határok nem változnak) kisebbség marad, akinek mindig alkalmazkodnia kell a többséghez. Szüksége van tehát pótlólagos garanciákra, hogy a többség elismeri egyenjogúságát és garanciákat ad ahhoz, hogy nem sérti az ő emberi és polgári jogait.

  Az autonómiakoncepciók úgyszólván kivétel nélkül megbuktak ezen a vizsgatételen, vagyis nem kínáltak megoldást a kisebb területen kisebbségbe kerülők problémájára. (Nálunk a VMDK első autonómia-tervezetével kapcsolatban annakidején megkrédeztem: Na ls mi van az ott élő szerbekkel? A válasz az volt: azokkal nem kell törődni, így is eleget kellemetlenkednek majd.) A RMDSZ most közvitára bocsátott autonómia statútumát az teszi egyedülállóvá, hogy megoldást kínál a nemzetek közti viszony rendezésének erre az alapvető problémájára, vagyis kíserletet tesz arra, hogy az autonómia ne csak a többséget és kisebbséget cserélje fel, hanem általán megoldja a nemzetek egyenjogúságának kérdését.

  Az autonómia statútum ugyanis már a 2. cikkben kimondja: „A Régióban nyelvi illetve etnikai hovatartozástól függetlenül szavatolt az állampolgárok törvény előtti egyenlősége illetve az etnikai és kulturális sajátosságok tisztelete”. A továbbiakban a 13. cikk (2) bekezdése így hangzik: „Székelyföld megyéi, az azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli esetek kivételével, a megyében élő nemzeti közösségek súlyával arányosan, illetve az említett közösségek szükségleteinek fontosságát szem előtt tartva használják saját, szociális és kulturális célokra elkülönített pénzalapjaikat”. A továbbiakban a 17. cikkben az áll, hogy a régió valamennyi iskolájában az elemi második osztályától  kezdődően kötelező a magyar és a román nyelv oktatása. Hasonlóan kötelező a német és roma nyelv oktatása, ott ahol e közösségek számaránya meghaladja a település teljes lakosságának 20 százalékát. De szülői kérésre a német illetve roma nyelv oktatása másutt is lehetséges. Minden tanfelügyelőnek mindkét nyelvet ismernie kell, a német és roma tannyelvű oktatással kapcsolatban pedig a megyék egy-egy tanfelügyelőt neveznek ki.

  Különösen fontos  és tanulságos – még a „nemzetállamok” is tanulhatnának belőle, hisz jelenleg csak Koszovo alkotmányában található ennek egy „halványabb” változata – ahogyan a választott képviselők kérdését szabályozzák. Leglőszö is a 23. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a Régió tanácsába „Minden nemzeti köüzösség képviselőit külön választják meg, a tanács összetétele pedig meg kell feleljen a közösségek a legutóbbi népszámlás adatai alapján megállapított számarányának”. Amit kiegészít a 27. cikk (2) bekezdése: „A megválasztott alelnökök közül legaláb egynek más közösségből kéll származnia, mint a regionális tanács elnökének közössége”. De ide kapcsolódik a 33. cikk (4) bekezdése is: „A regionális végrehajtó testület összetétele megfelel a regionális tanácsban képviselt nemzeti közösségek számarányának”.

  Megszívlelendők a magyar és román nyelvre való fordításra és a XI. cím alatt a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések is. De ismét különösen fontos ahogyan – a fentiekhez kapcsolódóan – a helyi közösségek kérdését szabályozzák. Az 56. cikk (2) bekezdése ugyanis ezt tartalmazza: „A Székelyföld községeiben minden, a község lakosságának 5 százalékát meghaladó arányú nemzeti közösség községi tanácsi képviseletre jogosult”. Nagyon lényeges és a nemzetek közti viszony szabályozása kérdésében európai jelentőségű újítást tartalmaz a 73. ckk (2) bekezdése, amely kimondja: „a nevezett költségvetések különböző fejezeteit mindkét nemzeti közösség képviselőinek többségi szavazataival fogadják el”.  És mindezt kiegészíti a köztisztviselői karrierre vonatkozó rendelkezések között a 78. cikk (3) bekezdése: „Az (1) bekezdésben megjelölt karrierbeosztások a két nemzeti közösség tagjai számára a megye lakosainak legutóbbi népszámlálási adatai alapján megállapított nemzetiségi arányok szerint férhetők hozzá”. Amit kiegészít a 79. cikk: „Az előző cikk előírásai a bíróságokon, törvényszéken, a táblabíróságon és az ezek mellett működő ügyészségeken dolgozó beosztottakra is alkalmazandók”. (Bár itt már nem ártott volna, ha nem feledkeznek meg a németekről és a romákról. És jó, hogy legalább néhol említik az 5 százaléknyi arányt, hisz elvben lehetnek más kisebbségek is, nemcsak a németek és romák.)

   Hát nincs igaza címünknek: tanulnunk kell az RMDSZ-től!

                                                                                    

BÁLINT István 

2014. október 26.