Csata a Raičković-szobor körül

Állítanak szobrot Zentán a költőnek, de jövőre halasztották a döntést a részletekről

– Részlet

Ha élne Stevan Raičković neves szerb költő, nem biztos, hogy büszke lenne arra, hogy a mellszobrának a felállítását javasló napirendi pont sokkal hevesebb vitát váltott ki Zenta község képviselő-testületének tegnapi ülésén, mint a fűtésidény kezdetén aktuális, már-már örökzöldnek tekinthető, a hőenergia-szolgáltatással kapcsolatos témák, amelyek közül több is szerepelt az ülés napirendjén.

A szoborállítási javaslat megvitatását egyébként egyszer már levették a testület egyik korábbi napirendjéről, s Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség képviselője, az ellenzék egyetlen tagja a tegnapi (október 3-i – B. A.) ülés elején is javasolta, hogy ezúttal is halasszák el a megvitatását, de a képviselők többsége leszavazta a javaslatát.

A napirendi pont megvitatása alkalmával elsőként Predrag Popović, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke kért szót. Felszólalásában kiemelte, hogy Raičković mindenképpen megérdemli, hogy szobrot kapjon Zentán, de semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a szobor felállítói elképzelték, mivel az elképzelésük ellentmond a szoborállítás alapvető követelményeinek. A javaslat adói ugyanis az irodalmár egykori iskolájának az épülete (amely később sakk-klubként is működött) elé, a járda és az úttest közötti keskeny szakaszra szándékoztak szobrot emelni, ez viszont ellentmond a szoborállítás alapvető követelményeinek, mivel így a szobor hátat fordít a járókelőknek, így nem kapja meg a neki járó tiszteletet. Popović azt is megemlítette, hogy sokkal jobb lett volna az egykori tanintézmény előtt lévő füves területre elhelyezni a szobrot, ezt viszont a zentai pravoszláv plébánia nem engedélyezte.

Ezután az is felmerült a képviselőkben, hogy az idei költségvetésben nem irányoztak elő anyagi eszközöket a szobor elhelyezésére és a körülötte lévő tér kialakítására, de volt, aki azt kifogásolta, hogy mivel a szobor adományozásának a folyamata már három évvel ezelőtt elkezdődött, az illetékesek miért nem reagáltak idejekorán, és végezték el a szobor állításához szükséges előkészületeket.

Rácz Szabó László felrótta azt is, hogy a költő nem zentai születésű, s csupán öt évet élt a Tisza-parti városban, és megjegyezte, hogy a neves költő helyett több olyan zentai személyiség is van, aki szobrot érdemelne. Rámutatott, hogy függetlenül attól, hogy Zenta lakosságának túlnyomó része magyar, a város központjában több neves szerb személyiség szobra található, mint magyaré. Végül a hosszas vitát és a képviselőcsoportok vezetőinek egyeztetését követően az a döntés született, hogy a neves költőnek igenis szobrot kell állítani a város területén, de csakis a tervbizottság által meghatározott helyszínen, a 2015-ös szoborállítással kapcsolatos program keretében. E javaslatot a képviselők többsége elfogadta. (Hhzs)

Magyar Szó, 2014. október 4., 10. o. és http://www.magyarszo.com/hu/2482/vajdasag_zenta/116705/Csata-a-Rai%C4%8Dkovi%C4%87-szobor-k%C3%B6r%C3%BCl.htm